CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
BEVEZETÉS
Az érczek előkészitésének szükségessége
A kohászati üzlet követelményei
Előkészités viz nélkül
Előkészités viz
ELSŐ SZAKASZ. A MOSÁSRÓL
A kézi mosó rosta
A surló rosta
A surló rosta kezeltetése
A Rittinger féle forgó surló
A forgó surló kezeltetése
MÁSODIK SZAKASZ. A ZUZÁSRÓL
A zuzás czélja
A zuzás foka
Tönkre zuzás
A zuzás eszközei
Hengerek
Hengertok
A tengely fekhelyei
Szoritó készülék
A hengerek kezeltetése
Rittinger féle hengeritő készülék
Zuzás nyilak által
Zuznyilak viz nélkül
Zuznyilak vizzel
Zagyvezeték
A zagyvezeték kellékei
A zuzköpü ürege
A zuzköpü vizszükséglete
A zuzköpü feldolgozási képessége
A zuznyilak szerkezete
A zuzköpü szerkezete épitészeti szempontból
A köpü állványa
A harzi köpü
A salzburgi köpü
A zártvizü köpü
A zuzköpü hossza
A zuzköpü oszlopai
A tisztavizü vályu
A nyilvezeték szerkezete
Az emelcs
A nyilvas
A bütykök
A bütykök száma nyilankint, és a görönd átmérője
A görönd csapjai
A görgető
A zuzköpü kezeltetése
A zuznyilak száma
Próbaszedő és a görönd forgásait számláló készülék
HARMADIK SZAKASZ. AZ OSZTÁLYOZÁSRÓL
Az osztályozás feladata
Osztályozás a szemek nagysága szerint
Osztályozó sziták vályuban
Osztályozó forgó sziták
Osztályozás együtt ülepedő szemek szerint
Némely ásványok fajsulyai
A fajsuly meghatározására szolgáló eszköz
Az ülepedés szabályai
Az ülepedés szerinti osztályozás módszerei
Osztályozás lejtős vályukban
Szintes osztályozó vályuk
Iszap tócsák
A Rittinger felé osztályozó töltsérek
A töltsérek szerkezete
A töltsérek kezeltetése
A Rittinger féle zagyosztályozó csatornák
Az osztályozó csatornák szerkezete
Az osztályozó csatornák kezeltetése
Zagy emelő kerekek
NEGYEDIK SZAKASZ. A TÖMÉNYITÉSRŐL
A töményitési munkálatok czélja
Ülepitő sziták
Mozgatag ülepitő sziták
A kézi ülepitő szita
Kézi ülepitő szita gép által lüktetve
Nyugvó sziták
Nyugvó ülepitő szita, alatta alkalmazott szilappal
A Rajna melléki folytonos ülepitő
Rittinger folytonos ülepitője
Rittinger ülepitő kereke
Töményités széreken
A termés arany töményitése
Ponyva szérek
Aranyszérek
A kézi szerke
A foncsor molna
A darásabb osztályú zagyok töményitése
Fekvő szérek
A fekvő szérek kezeltetése
A töményitési fogyaték okai
A lökszérek
A zagy mennyisége
A zagy sürüsége
A lökszér lejtőssége
A lüktetések minősége
A lüktetések száma
A csaptató minősége
A lökszérek szerkezete
Forgó zagylók
Osztályozó zagylók
A lökszérek kezeltetése
Rittinger folytonosan működő lökszérei
A szér felülete
A zagy mennyisége és sürüsége
A szér hossza és szélessége
A szér lejtőssége
Az ütések ereje és száma
A tisztáló viz mennyisége
A tényezők egymáshozi arányositása
A folytonosan működő lökszérek szerkezete
A bütykök alakja
A lökszér állványa és berendezése
A folytonosan működő lökszérek kezeltetése
A finomabb osztályú zagyok töményitése
A seperszérek
A seperszér működésének tényezői
Kavaró zagyló
A seperszérek szerkezete
A seperszér kezeltetése
Rittinger féle forgószérek
A forgószér felülete
A zagy mennyisége és minősége
A szér forgása
A tisztáló viz mennyisége
A seprő vizsugár
A forgószér szerkezete
A forgószér kezeltetése
Zavaros vizet tisztitó készülék
ÖTÖDIK SZAKASZ. A ZUZDÁK ÉS SZÉRDÉK TERVEZETÉRŐL
FÜGGELÉK. A VIZKEREKEK ÉPITÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL
A vizkerék hatását csökkentő okok
A vizkerék alatti hézag
A viz kiömlése a kerékbül
A vizkerék szélessége
A vizkerék forgásának sebessége
A viz elfecskendeztetése
A kerék átmérője, a lapátok száma, és a csurgó iránya
A vizkerék szerkezete
A vizkerék hatása
A Prony féle fék
A zuznyilak által hasznositott erő
Előszó
Most két éve viszonyaim igen kedvezők valának arra hogy időmet egy
nagyobbszerü mű szerkesztésére fordithassam, munkám föladatául az érczek
előkészitését választám, mert akkor még nem jelent volt meg Rittinger
remek műve, és azt reméltem, hogy a bányászati irodalomban átaljában egy
hézagot töltök be, midőn az érczek előkészitésének elméleti és gyakorlati
szabályait összeállitva közrebocsátom. Hogy e munka nem Rittinger
művének másolata, mutatja azt egész szerkezete, s bizonyitják főkép
hiányai.
Rittinger művét a mult év elején kaptam meg, és ámbár elösmernem kellett,
hogy az én szerény dolgozatomnak az övé mellett elenyészni kell; mégis
elhatározám közrebocsátását; mert ugy véltem, hogy ezáltal mint pályatörő
a magyar irodalomnak és magyar bányaiparosainknak jó szolgálatot teendek,
és reméltem, hogy tisztelt szaktársaim méltatva a jóakaratot szives
elnézéssel fognak viseltetni művem gyarlóságai iránt; közrebocsátottam
pedig munkámat, a Rittingeré után némileg kibővitve, egyébiránt ugy a mint
volt, a helyett, hogy a Rittingerét forditottam volna le; mert a mult év
tavasza óta már nem volt időm, hogy ezt tehessem.
A mű kiállitása, főképen a rajz mellékletek elkészitése igen lassan haladt,
de mégis elkészült valahára, habár egy egész évvel későbben is, mint
igérve volt; a kezdet nehézségeivel kelle itt is megküzdeni, és azon
körülménynyel, hogy művemet előfizetés nélkül akarám kiadni. Ezen
mulasztásnak egyébiránt azon jó következménye lett, hogy Rittinger legujabb
szerkezetű lökszéreit is felvehettem még, s az által művem teljesebb lett.
Attul félek, hogy azon tisztelt szaktársaim, kik e művemben egy rakás uj
műszót véltek találhatni, csalatkozni fognak; mert igyekeztem, hogy a mit
magyarán megmondhattam, arra uj műszót ne alkalmazzak; s főtörekvésem az
volt, hogy előadásom könnyen érthető legyen. Reménylem is, hogy a ki
művemet átolvassa, annak azon nehány műszó, melyet elkerülhetlenül
használnom kellett, semmi nehézséget nem okozand; s ez okból fölöslegesnek
tartottam egy külön műszótárt csatolni munkámhoz.
Budán, 1868. deczember havában.
Péch Antal.