Tétel adatlapja
CÍMLAP
Péch Antal
Az érczek előkészitésének elvei és gyakorlati szabályai

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

BEVEZETÉS

Az érczek előkészitésének szükségessége
A kohászati üzlet követelményei
Előkészités viz nélkül
Előkészités viz

ELSŐ SZAKASZ. A MOSÁSRÓL

A kézi mosó rosta
A surló rosta
A surló rosta kezeltetése
A Rittinger féle forgó surló
A forgó surló kezeltetése

MÁSODIK SZAKASZ. A ZUZÁSRÓL

A zuzás czélja
A zuzás foka
Tönkre zuzás
A zuzás eszközei
Hengerek
  Hengertok
  A tengely fekhelyei
  Szoritó készülék
  A hengerek kezeltetése
  Rittinger féle hengeritő készülék
Zuzás nyilak által
  Zuznyilak viz nélkül
  Zuznyilak vizzel
    Zagyvezeték
    A zagyvezeték kellékei
    A zuzköpü ürege
    A zuzköpü vizszükséglete
    A zuzköpü feldolgozási képessége
  A zuznyilak szerkezete
  A zuzköpü szerkezete épitészeti szempontból
    A köpü állványa
    A harzi köpü
    A salzburgi köpü
    A zártvizü köpü
    A zuzköpü hossza
    A zuzköpü oszlopai
    A tisztavizü vályu
    A nyilvezeték szerkezete
    Az emelcs
    A nyilvas
    A bütykök
    A bütykök száma nyilankint, és a görönd átmérője
    A görönd csapjai
    A görgető
  A zuzköpü kezeltetése
  A zuznyilak száma
Próbaszedő és a görönd forgásait számláló készülék

HARMADIK SZAKASZ. AZ OSZTÁLYOZÁSRÓL

Az osztályozás feladata
Osztályozás a szemek nagysága szerint
  Osztályozó sziták vályuban
  Osztályozó forgó sziták
Osztályozás együtt ülepedő szemek szerint
  Némely ásványok fajsulyai
  A fajsuly meghatározására szolgáló eszköz
  Az ülepedés szabályai
Az ülepedés szerinti osztályozás módszerei
  Osztályozás lejtős vályukban
  Szintes osztályozó vályuk
  Iszap tócsák
  A Rittinger felé osztályozó töltsérek
    A töltsérek szerkezete
    A töltsérek kezeltetése
  A Rittinger féle zagyosztályozó csatornák
    Az osztályozó csatornák szerkezete
    Az osztályozó csatornák kezeltetése
Zagy emelő kerekek

NEGYEDIK SZAKASZ. A TÖMÉNYITÉSRŐL

A töményitési munkálatok czélja
Ülepitő sziták
  Mozgatag ülepitő sziták
    A kézi ülepitő szita
    Kézi ülepitő szita gép által lüktetve
  Nyugvó sziták
    Nyugvó ülepitő szita, alatta alkalmazott szilappal
    A Rajna melléki folytonos ülepitő
    Rittinger folytonos ülepitője
    Rittinger ülepitő kereke
Töményités széreken
A termés arany töményitése
  Ponyva szérek
  Aranyszérek
  A kézi szerke
  A foncsor molna
A darásabb osztályú zagyok töményitése
  Fekvő szérek
    A fekvő szérek kezeltetése
    A töményitési fogyaték okai
  A lökszérek
    A zagy mennyisége
    A zagy sürüsége
    A lökszér lejtőssége
    A lüktetések minősége
    A lüktetések száma
    A csaptató minősége
    A lökszérek szerkezete
    Forgó zagylók
    Osztályozó zagylók
    A lökszérek kezeltetése
  Rittinger folytonosan működő lökszérei
    A szér felülete
    A zagy mennyisége és sürüsége
    A szér hossza és szélessége
    A szér lejtőssége
    Az ütések ereje és száma
    A tisztáló viz mennyisége
    A tényezők egymáshozi arányositása
    A folytonosan működő lökszérek szerkezete
    A bütykök alakja
    A lökszér állványa és berendezése
    A folytonosan működő lökszérek kezeltetése
  A finomabb osztályú zagyok töményitése
  A seperszérek
    A seperszér működésének tényezői
    Kavaró zagyló
    A seperszérek szerkezete
    A seperszér kezeltetése
  Rittinger féle forgószérek
    A forgószér felülete
    A zagy mennyisége és minősége
    A szér forgása
    A tisztáló viz mennyisége
    A seprő vizsugár
    A forgószér szerkezete
    A forgószér kezeltetése
  Zavaros vizet tisztitó készülék

ÖTÖDIK SZAKASZ. A ZUZDÁK ÉS SZÉRDÉK TERVEZETÉRŐL

FÜGGELÉK. A VIZKEREKEK ÉPITÉSÉNEK SZABÁLYAIRÓL

A vizkerék hatását csökkentő okok
  A vizkerék alatti hézag
  A viz kiömlése a kerékbül
  A vizkerék szélessége
  A vizkerék forgásának sebessége
  A viz elfecskendeztetése
  A kerék átmérője, a lapátok száma, és a csurgó iránya
A vizkerék szerkezete
A vizkerék hatása
  A Prony féle fék
A zuznyilak által hasznositott erő



Előszó

Most két éve viszonyaim igen kedvezők valának arra hogy időmet egy nagyobbszerü mű szerkesztésére fordithassam, munkám föladatául az érczek előkészitését választám, mert akkor még nem jelent volt meg Rittinger remek műve, és azt reméltem, hogy a bányászati irodalomban átaljában egy hézagot töltök be, midőn az érczek előkészitésének elméleti és gyakorlati szabályait összeállitva közrebocsátom. Hogy e munka nem Rittinger művének másolata, mutatja azt egész szerkezete, s bizonyitják főkép hiányai.

Rittinger művét a mult év elején kaptam meg, és ámbár elösmernem kellett, hogy az én szerény dolgozatomnak az övé mellett elenyészni kell; mégis elhatározám közrebocsátását; mert ugy véltem, hogy ezáltal mint pályatörő a magyar irodalomnak és magyar bányaiparosainknak jó szolgálatot teendek, és reméltem, hogy tisztelt szaktársaim méltatva a jóakaratot szives elnézéssel fognak viseltetni művem gyarlóságai iránt; közrebocsátottam pedig munkámat, a Rittingeré után némileg kibővitve, egyébiránt ugy a mint volt, a helyett, hogy a Rittingerét forditottam volna le; mert a mult év tavasza óta már nem volt időm, hogy ezt tehessem.

A mű kiállitása, főképen a rajz mellékletek elkészitése igen lassan haladt, de mégis elkészült valahára, habár egy egész évvel későbben is, mint igérve volt; a kezdet nehézségeivel kelle itt is megküzdeni, és azon körülménynyel, hogy művemet előfizetés nélkül akarám kiadni. Ezen mulasztásnak egyébiránt azon jó következménye lett, hogy Rittinger legujabb szerkezetű lökszéreit is felvehettem még, s az által művem teljesebb lett.

Attul félek, hogy azon tisztelt szaktársaim, kik e művemben egy rakás uj műszót véltek találhatni, csalatkozni fognak; mert igyekeztem, hogy a mit magyarán megmondhattam, arra uj műszót ne alkalmazzak; s főtörekvésem az volt, hogy előadásom könnyen érthető legyen. Reménylem is, hogy a ki művemet átolvassa, annak azon nehány műszó, melyet elkerülhetlenül használnom kellett, semmi nehézséget nem okozand; s ez okból fölöslegesnek tartottam egy külön műszótárt csatolni munkámhoz.

Budán, 1868. deczember havában.
Péch Antal.


×