CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
I. Rész. Balesetek a külszíni munkánál
I. Fejezet
A külszíni balesetekről általában
Józanság
Munkaruha
Védőszemüveg
Biztonságiöv
II. Fejezet
Kézi szerszámok
Létrák
Állványok
III. Fejezet. Balesetek erőműtelepeknél
Kazánház
Védekezés kazánrobbanás ellen
Túl nagy gőzfeszültség
Vízhiány
Kazánkő
Kazán- vagy csővezetékrepedés
Tömítés meglazulása
Gépház
IV. Fejezet. A műhelygépek és a kovácsműhely balesetei
Szabályok a balesetek elkerülésére
Gyakoribb balesetek. A., Fémmegmunkáló gépeknél
Fúrógépnél
Esztergapadnál
Gőzkalapácsnál
Csiszolókorongnál
Köszörűkőnél
Lemezvágóollónál
Fémgyalúgépnél, marógépnél
Verőgépnél
Fúróélesítőgépnél
Szegecselőkalapácsnál
Gyakoribb balesetek. B., Famegmunkáló gépeknél
Közönséges és állítható körfűrésznél, keretfűrésznél és szalagfűrésznél
Gyalugépnél és marógépnél
Esztergapadnál
Kovácsműhelyben
V. Fejezet. Balesetek emelőszerkezeteknél és felvonóknál
Emelőbakok és daruk
Csigasor
Kézi rudazatos emelő
Kézi vitla
Külszíni felvonók
VI. Fejezet. Kohóüzemi balesetek
Elegytér
Vastörő
Salakroncsoló
Torokszint
Az adagoló munkás kötelessége
A felvonó-kormányos kötelessége
Kohószint és öntőcsarnok
Kohógáz- és generátorgáztisztító
Kohójavítás
Ércpörkölő
VII. Fejezet. Szállítási és rakodási balesetek
Sodronykötélpályák és függősínpályák
Vasútikocsik tolatása és rakodása
VIII. Fejezet. Az osztályozó balesetei
Törő, válogatószalag és rosta
Csillebuktatók
Tölcsérek és széntartányok
IX. Fejezet
Balesetek a fatéren
X. Fejezet. Balesetek külfejtéseknél, iszaptömedék termelésnél, mélyebb árkolásoknál, csatorna készítésnél, földmunkáknál, derítőtavak és ülepítőmedencék tisztításánál, nyitott vízmedencéknél és el nem zárt kábelaknáknál, elhagyott üregeknél
Külfejtések
Iszaptömedék termelése
Mélyebb árkolások, csatorna készítés, földmunkák
Derítőtavak és ülepítőmedencék tisztítása
Balesetek nyitott vízmedencéknél és el nem zárt kábelaknáknál; elhagyott aknáknál s üregeknél
XI. Fejezet
Balesetek a bányatéren
XII. Fejezet
A mélyfúrás gyakoribb balesetei
XIII. Fejezet. Külszíni tüzek veszélyei. Balesetek benzin és tűzveszélyes folyadékok, robbanó-, izzó- és maróanyagok kezelésénél
Tűzvédelmi utasítás
Balesetek külszíni építményekben keletkezett tüzeknél
Aknaépület
Osztályozok, törők, brikettgyárak
Kazánház, gépház, műhelyek
Balesetek benzin és tűzveszélyes folyadékok, robbanó-, izzó- és maróanyagok kezelésénél
Benzin és tűzveszélyes folyadékok
Karbid
Robbantószerek
Autogénhegesztés és -vágás
Izzó-, tűzveszélyes- és maróanyagok
II. Rész. Balesetek a földalatti munkánál
XIV. Fejezet
Bányaruha
Egészségvédelem, tisztaság
Balesetek bányász szerszámok használatánál
XV. Fejezet. Omlás elleni védekezés
Az omlásos balesetekről általában
Ácsolatfajták
Az ácsolás abc-je
a) Felügyelet a munkahelyen
b) Bányatérségek kivájása
c) Kopogózás
d) A kivájt üreg biztosítása
e) Az ácsoláshoz szükséges fa kiválasztása és előkészítése
f) Az ácsolat kiszabása
g) Az ácsolat összeillesztési módja
h) Az ácsolatok felállítása
i) A főte és homlok ideiglenes biztosítása
j) Előrehaladás futóhomokban, görgetegben és iszaptömedék mellett
k) Előhaladás régi vágatok fölött
l) Fejtések ácsolása
m) Betörés a fejtés megkezdésénél
n) Ácsolás vágatkeresztezéseknél
o) Ácsolás vágattalálkozásoknál
p) Gurítók döntő- és töltőgaratának ácsolása
r) Ácsolás, siklók, ereszkék, feltörések kiindulásánál és azokba való belyukasztásnál
s) Nagyobb bányatérségek, rakodók, gépkamrák biztosítása
t) Javító és fenntartó munka. Szakadások felfogása
u) Vágatok szélesítése
v) Javító munkák időbeli beosztása
z) Aknák, feltörések ácsolása és javítása
Ácsolatrablás
XVI. Fejezet. Balesetek a járásnál
Járás szintes vágatokban és szállító utakon
Járás lejtősaknán, ereszkén, siklón
XVII. Fejezet. Szállítási balesetek
Szállítás kézi erővel (Csillézés)
Szállítás lóval
Szállítás végtelen kötéllel vagy lánccal. Két tucat szabály a csatlósoknak
Szállítás mozdonnyal
A mozdonyvezető kötelessége
A fékezőnek és kapcsosnak kötelessége
A vonaton szállított személyek kötelessége
Útmutatás a lejtős pályán, siklóban, ereszkében és lejtősaknában történő szállítási balesetek elkerülésére
A csillés kötelessége kisebb lejtésű pályán, hol gépberendezés nincsen
A fékes kötelessége siklószállításnál
A csatlósok kötelessége sikló, ereszke és lejtősakna szállításnál
A csatlós kötelessége, amikor a lejtőspálya felső és alsó rakodóján egy csatlós szolgál ki
A csatlós kötelessége, mikor a lejtőspálya felső és alsó rakodóján külön csatlós végzi a szállítást
A csatlósok kötelessége, amikor a lejtős pályán több szintről állandó csatlósok szállítanak
Szabályok, amikor a lejtőspályán több szintről az egyes szinteken dolgozó munkások szállítanak
A csatlósok kötelessége, amikor a lejtősaknában függő sínpályán történik a szállítás
Szállítás siklók hajtásánál, ereszkék és lejtősaknák mélyítésénél
Siklók hajtása
Ereszke- és lejtősakna mélyítés
Szállítás rázócsúzdán és szállítószalagon
Szállítás vakaknán (döntő- és fékesaknán)
Aknacsatlósok kötelessége
Balesetek függőleges akna szállítógépénél
Balesetek függőleges aknamélyítésnél
XVIII. Fejezet
Balesetek földalatti gép- és szivattyúkamrákban
XIX. Fejezet. Bányavilágítás
Lámpakamra
Benzintöltő
Javítóműhely
Lámpakiadóhelyiség
Az elektromoslámpák kamrája
Bányalámpa
A hordozható kézi elektromoslámpa
XX. Fejezet, Védekezés az ártalmas gázok és lebegő szénpor veszélyei ellen
A bánya levegője
Légvágat
Légpalánk, légcső
Szellőztetőgép (ventilátor)
Légajtó
Légfüggöny
A légvágatok szabadon és tisztán tartása
Ártalmas gázok
Oxigén hiány
Szénsavgáz (Széndioxid)
Széngáz (Szénmonoxid)
Kénhidrogéngáz
Sujtólég (Methán)
Hogyan kell viselkedned a sujtóléges munkahelyen?
Zsomptakarítás
Védekezés a lebegő szénpor veszélyei ellen
XXI. Fejezet Sujtólég- és szénporrobbanás. Bányatüzek
Hogyan viselkedj sujtólég- és szénporrobbanás esetén?
Védekezés a bányatüzek veszélyei ellen
Tűz elleni védekezés földalatti istállókban és takarmányraktárakban
Tűz elleni védekezés földalatti rakodók, gépkamrák, robbantóanyagraktárak és bányatérségekben
XXII. Fejezet
Balesetek vízbetörésnél
XXIII. Fejezet. Balesetek robbantószerek használatánál
Robbantóanyagok
Gyutacs, gyujtózsinór és villamosgyujtó
A robbantóanyag szállítása
A külszínen
A bányában
Robbantóanyag és robbantószer vételezése
A robbantószerek tartása a munkahely közelében
A robbantószer elhasználása
A robbantószer hibái
A gyujtótöltény felszerelése
Töltés
Fojtás
Gyujtás
Gyujtás gyujtózsinórral
Villamosgyujtás
Búvóhely
Visszatérés a munkahelyre
Lövés után a munkahely megvizsgálása
Robbantásnál sujtólég és szénpor elleni védekezés
XXIV. Fejezet. Védekezés a villamos áramütés ellen
Amit egy bányásznak a villamos áramütés elleni védekezésről tudnia kell
Elektromos gépek szabályellenes kezeléséből és hibás elektromos alkatrészek érintéséből eredő balesetek
Szabad vezetékek érintéséből származó balesetek
Balesetek áram ki nem kapcsolása miatt
A kábelek érintésénél történő balesetek
Összefoglalás
III. Rész. Első segélynyújtás, mentés
XXV. Fejezet. Első segélynyújtás
Az első segélynyújtásról általában
Karcolások, kisebb és nagyobb sebek
Kezelés a bányában
Kezelés a külszínen
Égési sebek
Savmarások
Csonttörések
Villamos áramütés
Gázmérgezés
Vérzés elállítása
Szemsérülések
Utasítás szemsérüléseknél az első segélyt nyújtó egyén számára
A sérült szállítása
Mesterséges légzés
Sylvester-féle eljárás
Schäffer-féle eljárás
Eljárás pulmótorral
Howard-féle eljárás
Lobelin injekció
Mentés
Általános útmutatás
Segédkezés a mentőmunkánál
A mentőcsapat munkája
Bevezetés
Bányászok és kohászok!
Hogy fogalmatok legyen foglalkozásotok veszélyességéről, itt a baleseti statisztikának csak néhány számát említjük fel. Az 1931-dik évben a bányászatnál és kohászatnál 59, az 1932-dik évben pedig 43 halálos baleset történt. A nyolc napon túl gyógyuló súlyos balesetek száma mind a két évben meghaladta a 3000-et. Vagyis, ha a munkáslétszámot kereken 30.000-re vesszük, az említett adatok azt jelentik, hogy egy év alatt minden tizedik bányászt vagy kohászt munkája közben baleset ér s csak a véletlen szerencsétől függ, hogy a megtörtént baleset súlyos sérüléssel, részleges munkaképtelenséggel, avagy halállal végződik-e vagy sem.
Hogy ezek a balesetek a sok szenvedésen és könnyeken kívül pénzben és kenyérben mit jelentenek, az kitűnik abból, hogy a munkaadók 1930-ban hétszázezer pengőt, 1931-ben pedig majdnem egymillió pengőt fizettek be az OTI-nak baleseti kártalanításra. Ha most a háromezer sérültnek munkában elvesztett idejét évenként hozzávetőlegesen százezer műszakra tesszük, akkor a balesetet szenvedett bányász és kohász munkavállalók munkabérvesztesége évenként legalább háromszázezer pengőt tesz ki. Ijesztő nagy számok, különösen, ha azt meggondoljuk, hogy ezekkel a számokkal a sebesültek mennyi vére, szenvedése és a hozzátartozók mennyi könnye és nyomorúsága jár együtt.
Ez a Kiskáté a balesetek és az azok nyomán fakadt könny, szenvedés és nyomorúság megszüntetése ellen akar küzdeni úgy, hogy a bányászokat és kohászokat egy emberöltő alatt megtörtént, gyakoribb balesetek példáinak felsorolásával igyekszik a baleset elleni védekezés módjára megtanítani.
A jelszó: BALESET ELLEN VÉDEKEZZ!
De lehet-e a balesetek ellen védekezni?
Az életüket a Véletlen szeszélyére bízó bányászok és kohászok, ha figyelmeztetik őket szabályellenes cselekedeteiknek következményeire, azt szokták mondani: "ami a Sors könyvében a számunkra írva van, azon változtatni nem lehet". Példákat hoznak fel, amelyek azt látszanak igazolni, hogy egy-egy társuk több veszélyes helyzetből kimenekült és mégis végül halálos baleset áldozata lett, mert így rendelte szántára a Végzet.
Ez a hit merőben téves! A példákban felhozott társukkal nem azért következett be munka közben a halálos baleset, mert a Sors így rendelte, hanem, mert társuk alaptermészetére nézve nem volt óvatos, megfontolt, hanem fegyelmezetlen és vakmerő.
Száz baleset közül csak tíz az, amelyet elkerülhetetlen természeti erők okoznak, míg kilencvennél az áldozat hozzánemértése, fegyelmezetlensége játsszák a főszerepet.
Az óvatosság: biztonság! A vakmerőség: veszedelem!
Neveld önmagadban az óvatosságot, a hozzáértést és fegyelmezettséget. Irtsd ki a lelkedből a tudatlanságot, a fegyelmezetlenséget és vakmerőséget, akkor a hirtelen rádzúdult természeti veszélyek között is épségben fogsz megállani.
Ha ezt a kis könyvet szeretettel olvasgatod s jó tanácsait megfogadod, megedzed lelked a rád leselkedő veszélyek leküzdésére. Ha komolyan és erősen akarod: elkerülöd a baleseteket, épkézláb, egészségesen maradsz és sem magad, sem családod nem döntöd veszélybe és nyomorúságba.
A bányászhimnusz azt mondja:
Isten kezében életünk.
Ő megsegít, reméljük!
Ha tudod és érted feladatodat; ha elszántan akarod a balesetek elkerülését; és ha szilárdan hiszel és könnyelműen nem bizakodol el jósorsodban, akkor a válságos pillanatokban is segíteni tudsz magadon és az Isten is segíteni fog rajtad.
Jó szerencsét!