CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Magyar Enciklopédia
Előszó az olvasóhoz: Apáczai János üdvözli az igaz bölcsességre törekvő olvasót
Hatodik rész: Az égi dolgokról (Részletek)
Nyolcadik rész: A csinálmányokról (Részletek)
Tizedik rész: Az embernek magaviseléséről (Részletek)
A bölcsesség tanulásáról
Magyar Logikácska
Első rész
Tanács, mellyet Joachymus Fortius ád Apáczai János által egy tanulásába elcsüggedt iffjúnak
Hű elbeszélése annak az eseménynek, mely 1655. szeptember 24-én a gyulafehérvári kollégiumban történt
Tartalmi kivonat Seiwerttől
Tartalmi kivonat Szathmáry Pap Mihálytól
Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól
Apáczai Jánosnak, a teológia doktorának és professzorának beszéde
Levelek
Apáczai János supplicatiója Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyhoz
Apáczai levele Geleji Katona Istvánhoz udvarhelyi paphoz és espereshez
Apáczai supplicatiója Barcsai Ákoshoz
A magyar nemzetben immár elvégtére egy academia felállításának módja és formája melyben megmutattatik, mind a mely könnyen mindjárást is meglehetne, mind az pedig, mely kicsiny akadályok állottak ebben ennek előtte is ellent
Egy magyar academiának lerajzolása
Jegyzetek
Bevezetés
A magyar polgári pedagógia úttörője és klasszikusa, Apáczai Csere János
annak a XVII. századnak neveltje és nevelője, amely korai polgári
forradalmaival alapjaiban megrendítve a feudális viszonyokat, meggyorsítja
a polgári tudomány fejlődését, s döntő impulzusokat ad ahhoz is, hogy a
pedagógia önálló tudomány rangjára küzdje fel magát. És mialatt ennek a
küzdelemnek legnagyobb egyénisége, a cseh-morva Comenius Sárospatakon
harcol azért, hogy végre a gyakorlatban is felépítse elméletileg már
kidolgozott pánszofikus iskoláját, fiatalabb kortársa, a holland
egyetemekről frissen hazatért, 28 éves Csere János az erdélyi fejedelemség
legfőbb iskolájában, a gyulafehérvári kollégiumban hirdeti meg iskolaújító
programját.
...