Előszó

Jelen XI-ik kötetkéje vállalatunknak a légvezetést, a szellőztetést és a világítási fogja tárgyalni. Úgy az, mind ez is igen fontos része a bányászatnak és mindkettő kiváló gondoskodás tárgyát kell, hogy képezze az üzemvezetőségnek és az üzem vezetőjének. Minthogy a bányászfelőr az üzemre közvetetlenül felügyel és annak minden mozzanatát folytonosan szemmel kell, hogy tartsa, nagyon szükséges, hogy az üzem folytonossága és akadálytalan folyásának oly annyira fontos előfeltételét, a jó légkeringést, a jó szellőztetést is folytonos éber figyelemmel kisérje és minden lehetőt megtegyen arra nézve, hogy a bánya minden üregében üde, egészséges levegő keringjen. A bányászat súlypontja ma a szénbányászat, és a szénbányászat azon ága a bányamivelésnek, mely a bánya levegőjének vezetésével és annak a bánya üregeiben való czélszerű elosztásával első sorban kell, hogy foglalkozzék, mert a szénbányászatok küzdenek leginkább, a levegő okozta nehézségekkel, mert a szénbányász az, ki a bányász legnagyobb, mert alattomos ellenségével a mindent pusztitó, mindent romboló bányagázzal lépten-nyomon meg kell, hogy küzdjön. A bányák szellőzésével szoros kapcsolatban áll a bányák kivilágítása is és a szénbányász itt is nagyobb nehézségekkel küzd, mind az ércz- vagy a sóbányász, mert a szénbányák kivilágításának kérdése a bányagázok jelenléte szerint módosul, változik és mert a szénbányász mécsese nemcsak világító eszköz, hanem mérője is ama veszélyeknek, melyek a bánya levegőjéhez kevert vészthozó gázokból eredhetnek, és figyelmeztetője is a bányásznak.

Itt is elmondom azt a mit a IX-ik kötet előszavában elmondottam, hogy jobb szerettem volna, ha e tárgyat az dolgozta volna fel, ki arra a vállalat megindulta alkalmával vállalkozott, és itt is elmondom azt, a mit ott szintén megemlitettem, hogy azért szerettem volna inkább másra bízni e kötetke megirását, mert láttam volna belőle, hogy a nagy szakközönség is érdeklődik az altiszti, a bányafelőri személyzet olyannyira szükséges továbbképzése iránt és nagyon óhajtottam volna, ha ez oly annyira kívánatos továbbképzés szükségességének elismerését a nagy szakközönség szellemi támogatása szentesítette volna.

A szellemi támogatást megigérték szaktársaim a vállalat megindulta alkalmával, de az igéret csak igéret maradt és így a szerkesztés kötelezettségén kivül, az egyes kötetek megírásának a kötelezettsége is rám háramlik, a minek ez alkalommal sajnos már másod izben meg kell felelnem. Ha tehát e munka, melyet a körülmények kényszerítő hatása alatt magam írtam meg nem felel meg a hozzá kötött várakozásoknak, ha e munka tehát a mely gyorsabban készült mint szerettem volna, nem üti meg - megelőző társainak mértékét, úgy a szakközönség szives elnézését kérem, bár megjegyzem, hogy a rövidre szabott időt kettőzött szorgalommal igyekeztem pótolni s minden lehetőt megtettem ami a hiányok eliminálásához vezethetett.

E kötetke is két részre oszlik. Az első rész a légvezetést s a szellőztetést, az utóbbi a világítást tárgyalja.

Tekintve, hogy a következő kötetkék egyike a bányagépészetnek van szánva s tekintve, hogy a szellőző gépek tárgyalására ott meg lesz a kellő alkalom és hely, itt csakis a levegő fajaival és a bányalevegő természetes vezetésével s a természetes szellőzéssel foglalkozhattam. Hogy a természetes légvezetés és természetes szellőzés tárgyalásának oly nagy helyet szenteltem ezt egyszerűen a tárgy fontosságával és avval okolom meg, hogy az altisztre s különösen a szénbányászatnál alkalmazott bányász-altisztre alig háramlik nagyobb felelősség mint a bányalevegő ellenőrzése tekintetében. A jó bányászaltiszt csak úgy felelhet meg hivatásszerü kötelességének tökéletes módon, ha a bányában keringő levegőnek vezetéséről kellő fogalommal bír, s ha a szénbányászat ez életkérdését kellően méltányolni tudja. Talán részletesebben tárgyalom a dolgokat mint a hogyan azt sokan szükségesnek tartják, de e látszólagosan túl bő és túlságosan részletes tárgyalásmódot, azért tartom szükségesnek mert a tárgyat egyrészt igen fontosnak tartom és mert másodszor szegény bányászati irodalmunk e tekintetben csaknem meddő.

A világitásnak szentelt második rész az általános fogalmakon kívül különösen a biztonosító vagy mentő lámpákkal fog foglalkozni és a lámpák kezelésmódján kívül még arra is rá fog mutatni miként kell e lámpákkal a gázokat megvizsgálni. - Hogy a ma mindinkább terjedő villamos világitásnak is kellő helyet adtam jelen munkában, magától érthető és bővebb megokolást alig kiván.

Segítő könyvekül saját nagy bányamiveléstanomon kívül, Köhler, Höfer és Jičinski munkáit használtam.

Rajzokkal a kiadó jóakaratából itt sem kellett fukarkodnom s reméllem, hogy azok tájékoztathatás és érthetőség tekintetében megfelelnek.

Jó szerencsét!

Selmeczbányán. 1901. április hóban.
A szerző.