Bevezetés

Az LMP (Labour Market Policies - Munkaerő-piaci politikák. A "munkaerő-piaci politikák" kifejezés a magyar szaknyelvben használatos "foglalkoztatáspolitikai eszközök"-nek felel meg, annak legszélesebb értelmezésében, vagyis tartalmazza az ún. aktív és passzív eszközöket és a munkaerő-piaci szolgáltatásokat is.) módszertanának kidolgozása 1996-ban kezdődött. A cél egy olyan adatbázis létrehozása volt, amely összehasonlítható adatokat biztosít a tagországok munkanélküliség elleni küzdelme során alkalmazott munkaerő-piaci szakpolitikai intézkedések költségeiről és érintettjeiről. Ez a feladat 1997 novemberében vált kiemelt jelentőségűvé, amikor az Európai Tanács kibocsátotta az "Európai Foglalkoztatási Stratégiát". Az LMP - definíciószerűen - csak azokra a foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre vonatkozik, amelyek a munkanélkülieket, vagy más, a munkaerő-piacra való belépés vagy visszatérés során különös nehézségekkel küzdő csoportokat céloznak meg. Az elsődleges célcsoport a munkaügyi központoknál regisztrált munkanélkülieké, de az utóbbi években kiemelt szerepet kaptak más csoportok is, mivel a nem aktívak munkaerő-piaci beilleszkedése is egyre fontosabb kérdéssé válik.

Az LMP módszertana adatbázis-szervezési irányelveit 2000 májusában tette közzé az Eurostat, és ez képezte a 2000 és 2005 közötti adatgyűjtések alapját. Az újonnan csatlakozó tagállamok többsége 2005-ben kezdte el az LMP-adatgyűjtés végrehajtását, néhányan pedig 2006-ban. Az LMP-módszertan első revíziója - melynek végső változata 2005-ben és 2006 első felében készült el - már számos olyan javaslatot figyelembe vett, amelyet az új tagállamok képviselői terjesztettek elő.

Jelen kötet az Eurostat által 2006-ban kiadott módszertani kiadvány magyar fordításán alapul; célja, hogy segítséget nyújtson a munkaerő-piaci politikákkal kapcsolatos, több hazai intézményt is érintő adatgyűjtéshez.

A jelenlegi adatgyűjtés módszertani alapját összefoglaló LMP-kézikönyv második kiadását az EU-tagországok statisztikai hivatalainak többsége már megjelentette nemzeti nyelvén; e körhöz most a KSH is csatlakozik úgy, hogy jelen kiadvány már tartalmazza a 2007 és 2008 során elfogadott, 2009 márciusában kiadott változtatásokat és kiegészítéseket is. Az LMP-adatbázishoz a KSH 2003-tól küld adatokat; kezdetben a Nemzetközi statisztikai dokumentumok sorozat 16. köteteként magyarul is megjelent eredeti módszertan alapján, 2006 óta pedig az új, átdolgozott módszertan szerint. A magyar adatok forrását a résztvevők adatai esetében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a költségekre vonatkozóan pedig a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adminisztratív rekordjai képezik; ezekből állnak elő az LMP módszertannak megfelelő adatok.

Tekintettel arra, hogy az LMP-módszertan univerzális jellegű - az EU és az OECD tagországainak mindegyikében azonos formában alkalmazható -, nem fókuszál a helyi sajátosságokra, így nincs tökéletes megfelelés a magyar gyakorlat és az Eurostat-módszertanban használt fogalmak és kategóriák között. Ezzel együtt e kiadvány hasznos segédeszköz lehet a hazai munkaerő-piaci politikák alakításával, végrehajtásával, felmérésével és értékelésével foglalkozó szakemberek számára, ugyanakkor nélkülözhetetlen eszköz az uniós LMP-adatbázisból származó adatok felhasználásánál, értelmezésénél.