Erdély legrégibb magyar társadalmi és kulturális egyesülete, a százados tervezgetés, propaganda és küzdelem után 1859-ben megalapitott Erdélyi Muzeum-Egyesület, mely Erdély kulturájának emelésében számottevő tényező volt, a nagy világégés után sulyos helyzetbe került. 1919-ben a román kormány karhatalommal birtokába vette az Egyesület tárait, melyeket az Egyesület a magyar kormánnyal kötött bérszerződés alapján a kolozsvári "Ferencz József Tudományegyetem" használatára engedett át. Az Egyesület vezetősége állandóan hajlandónak nyilatkozott és kész ma is a tárakat a kolozsvári román egyetemnek is használatára bocsátani. Állandóan kérte és kéri azonban, hogy a tárak használatát szerződéses viszonnyal rendezzék. De a kérdés rendezése tizenegy év óta egy lépéssel sem haladt előre, sőt mintha mellékvágányra siklott volna. A román kormányok azt vitatják, hogy a magyar kormánnyal kötött szerződés, annak kitételei ellenére, mint jogutóddal a román kormánnyal szemben is fennáll, ellenben nem teljesitették mindeddig a szerződés feltételeit.

A kérdés megoldására tárgyalások többször folytak, azonban eddig nem vezettek eredményre. Nem is vezethettek, mert oly szempontok jöttek előtérbe, melyek eleve kizárják a mindkét félt kielégitő jogszerinti megoldást. Vita tárgyává tétetett ugyanis román részről az Egyesület magyar jellege és tárait illető tulajdonjoga. A napilapok és a nem eléggé tájékozott tanulmányok hatása alatt politika került a kérdésbe s csakhamar megjelent az irredentizmus vádja is. A román közvélemény ilyen beállitásban ismerte meg a kérdést s a maga szempontjából kedvezőtlennek itélt megoldás elé odakiáltotta vétóját. Azt is természetesnek kell vennünk, hogy ilyen atmoszférában eddig nem akadt kormány, mely a megoldással járó felelősséget magára merte volna vállalni. Sőt maga is hatása alá került a közvéleménynek s az Egyesület működése elé gátat igyekezett állitani. Ezt tette, midőn két izben is megtagadta a megválasztott elnökség királyi jóváhagyás elé terjesztését.

Az Egyesület vezetősége felismerve a békés megoldást gátló és tájékozatlanságból származó prejudikálást, elhatározta, hogy az egész kérdés anyagát vázlatban, de dokumentumokkal igazolhatólag a nyilvánosság itélőszéke elé terjeszti. Reméli, hogy a tények elfogulatlan megismerése haszonnal fog járni: megtaláljuk a mindkét felet kielégitő jogszerinti megoldást.