CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Helena Petrovna Blavatsky (HPB), a modern teozófia megteremtője
A Teozófiai Társulat története
A Magyar Teozófiai Társulat története
Vannak még értékek?
A teozófia etikájának alapvetése
A reinkarnáció törvénye
Az erkölcs rendszere
Az ember testei, a lélek eszközei
Az áldozat törvénye
Az úton
Okkultizmus és mágia
Az okkultizmus törvényei
A teozófia történelemszemlélete
Egy tolték birodalom Peruban
Egy turáni nép a régi Káldeában
Adeptusok és Mesterek
A Magyar Mester
A szerelemről szellemi szempontból
Előszó
Az itt közreadásra kerülő írások zöme több mint egy évtizede készült,
abban az időben, amikor még a Magyar Teozófiai Társulat tagja voltam (1994.
szeptember - 2003. március között). Létrejöttük története annyiban érdekes,
hogy eredetileg 1996-ban, egy tudományos ösztöndíj elnyerése után kezdtem
el őket írni, s céljuk az lett volna, hogy tudományos elemzés alá vessem az
okkult tanokat.
Első dolgom az volt, hogy igyekeztem felderíteni a társulat történetét.
A nemzetközi társulat - amelynek a magyar is a része - története angol
nyelven sem volt akkor még teljesen feldolgozva, a magyar társulaté pedig
részben sem. Ezért először az alapítók életével ismerkedtem meg - amennyire
akkoriban lehetett, főleg régi, nyomtatott, angol nyelvű anyagok alapján.
Ezek a források mára az internet segítségével már magyarul is jelentősen
kibővültek. Ezt követően a nemzetközi társulatot igyekeztem megismerni és
bemutatni.
A nemzetközi társulat korábbi időszakában, Annie Besant elnöksége idején
volt némi zavar, amikor Krishnamurti kilépett a társulatból, s Rudolf
Steiner megalapította az Antropozófiai Társulatot. Ezért igyekeztem ezen
eseményeket pontosabban megérteni, s hátterüket is röviden megvilágítani,
mivel e témáról máig eléggé ellentmondó vélemények látnak napvilágot.
(Tudomásom szerint a nemzetközi társulatról magyar nyelven azóta sem jelent
meg nyomtatásban írás, de a magyar társulat honlapján ma már részletesebben
lehet róla olvasni.)
Mivel a magyar társulatról akkor még nem állt rendelkezésre egyetlen
összefoglalás sem, a dokumentumokat az akkori elnök, Reicher László
gyűjtötte össze, és interjúk keretében beszéltük meg azt, amit még a
társulat korábbi tevékenységéről tudott. A magyar társulatról azóta készült
egy részletesebb összeállítás is, ez azonban szélesebb nyilvánosságot -
tudomásom szerint - még nem kapott.
Mivel akkor már tagja voltam a társulatnak, írásaimat részben az akkori
elnök, Reicher László inspirálta, illetve minden egyes írást ő
véleményezett, javított, egészített ki. Így valójában az Új Elixír
Magazinban 1996 és 1998 között megjelent írások nem tekinthetőek
kizárólagosan az én szellemi termékeimnek, mivel Reicher László tudása és
véleménye meghatározó módon szerepel benne. (Bár a három utolsó írást már
az ő segítsége és közreműködése nélkül írtam.) Hozzá kell tennem, hogy
cikkeim megbeszélése kapcsán nagyon sokat tanultam tőle, hiszen ő egész
életében kapcsolatban volt a teozófiával és a társulattal, és rendkívül
széles rálátása volt a teozófia tudástárára! Ugyanakkor voltak olyan részei
is az írásaimnak, amiket nem egészen önszántamból változtattam meg az ő
rábeszélésére. Mivel azonban már nem vagyok tagja a társulatnak, nem látom
értelmét, hogy utólag átdolgozzam ezeket az írásokat, már csak azért sem,
mert annakidején így jelentek meg, és célom a könyv összeállításával
elsősorban az, hogy az akkor publikálásra került a cikkek az eredeti
állapotukban, de egy csokorba gyűjtve legyenek hozzáférhetőek az
interneten.
Az utolsó három írás nyomtatott formában még nem került kiadásra, de kettő
belőlük az interneten mégis megtalálható már egy ideje, mivel 2001-2002
körül íródtak. Ezeknek az az érdekessége, hogy az egyiket több honlap is
átvette, és közzétette (a szerelemről szólót), míg a másiknak, a Magyar
Mesterről szólónak egy korábbi, jóval rövidebb változata a magyar
Wikipédiában hivatkozási alap is lett Hessen-Rheinfelsi Sarolta Amália
nevénél. A harmadik írásomat a Magyar Teozófiai Társulat egyik nyilvános
előadásán ismertettem.
A Magyar Mester című írásom témája több mint tíz éve kezdett foglalkoztatni.
Ez az írás tehát azóta készült, vajúdott bennem. Nagyon sokat kutattam,
olvastam hozzá, de a mostani formájában és kibővült tartalmával még soha
sehol sem jelent meg.
A cikkek írása idején az volt a tapasztalatom, hogy a tudomány sem nem
ismeri, sem el nem fogadja a szellemi világok létét és törvényeit, s az
emberek többsége - éppúgy mint jómagam - hasonlóképpen tájékozatlan ezen a
téren. Másrészt ezek akkor elsődleges megfogalmazásban egy ezoterikus
magazinban való megjelenésre lettek szánva, ezért igyekeztem először is az
alapfogalmakat tisztázni, és abba a gondolkodásmódba betekintést nyújtani,
amit a szellemi világok megismerése kapcsán akkoriban kezdtem elsajátítani.
Mivel aztán ez a világlátás magával ragadott, és nem a tudomány
elvárásainak megfelelően viszonyultam már a kutatandó témámhoz, ezért
"tudományos karriert" nem futottam be ezen írásaimmal. Igaz, nem sokkal
később a társulati tagságról is lemondtam, de a szellemvilágot illető
gondolkodásomat azóta is megalapozza az a tudásanyag, amit részben - és
zömében! - írás közben sajátítottam el, ill. amit a társulati
összejöveteleken tanultam még. (Akkoriban ugyanis kéthetente összejöttek a
tagok, és elsősorban Annie Besant Az ősi bölcsesség c. könyvét alaposan
megbeszélték!)
Azóta már több év is eltelt, s - Istennek hála! - azt tapasztalom, hogy a
szellemi, spirituális témájú könyvek egyre nagyobb számban jelennek meg és
terjednek, válnak ismertté. Mi értelme lehet akkor annak, hogy ezek a régi
írások összegyűjtésre kerüljenek egy könyv formájában? Nem is annyira az
"aktualitásukat" látom fontosnak, hiszen időtlen témákkal foglalkoznak,
legfeljebb azokat aktualizálják, ill. a mai olvasók számára érthetőbbé
teszik. Sokkal fontosabbnak tartom azt az üzenetet átadni, amit
tanulmányozásuk és az azóta is olvasott hasonló témájú írások kapcsán
tapasztalok. Vagyis azt, hogy a teozófiai ismereteket a százharmincnégy éve
a társulat alapításával terjeszteni kezdő alapítók és az őket követők:
Helena Petronva Blavatsky és Henry Steel Olcott, ill. a helyükbe lépő Annie
Besant és C. W. Leadbeater tisztánlátó és -halló kutatói tevékenysége
mennyire meghatározó módon hatott a legújabb kori okkult ismeretekre!
Erkölcsi és egyéb tanításaik, meglátásaik, alapozó kutatásaik,
fogalomhasználatuk, a szellemi világok általuk feltárt törvényszerűségei
nélkül ma érthetetlen lenne az egyre másra megjelenő hasonló témájú
spirituális könyvek nagy része!