Tétel adatlapja
CÍMLAP
Minya Klára
A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Helena Petrovna Blavatsky (HPB), a modern teozófia megteremtője
A Teozófiai Társulat története
A Magyar Teozófiai Társulat története
Vannak még értékek?
A teozófia etikájának alapvetése
A reinkarnáció törvénye
Az erkölcs rendszere
Az ember testei, a lélek eszközei
Az áldozat törvénye
Az úton
Okkultizmus és mágia
Az okkultizmus törvényei
A teozófia történelemszemlélete
Egy tolték birodalom Peruban
Egy turáni nép a régi Káldeában
Adeptusok és Mesterek
A Magyar Mester
A szerelemről szellemi szempontból



Előszó

Az itt közreadásra kerülő írások zöme több mint egy évtizede készült, abban az időben, amikor még a Magyar Teozófiai Társulat tagja voltam (1994. szeptember - 2003. március között). Létrejöttük története annyiban érdekes, hogy eredetileg 1996-ban, egy tudományos ösztöndíj elnyerése után kezdtem el őket írni, s céljuk az lett volna, hogy tudományos elemzés alá vessem az okkult tanokat.

Első dolgom az volt, hogy igyekeztem felderíteni a társulat történetét. A nemzetközi társulat - amelynek a magyar is a része - története angol nyelven sem volt akkor még teljesen feldolgozva, a magyar társulaté pedig részben sem. Ezért először az alapítók életével ismerkedtem meg - amennyire akkoriban lehetett, főleg régi, nyomtatott, angol nyelvű anyagok alapján. Ezek a források mára az internet segítségével már magyarul is jelentősen kibővültek. Ezt követően a nemzetközi társulatot igyekeztem megismerni és bemutatni.

A nemzetközi társulat korábbi időszakában, Annie Besant elnöksége idején volt némi zavar, amikor Krishnamurti kilépett a társulatból, s Rudolf Steiner megalapította az Antropozófiai Társulatot. Ezért igyekeztem ezen eseményeket pontosabban megérteni, s hátterüket is röviden megvilágítani, mivel e témáról máig eléggé ellentmondó vélemények látnak napvilágot. (Tudomásom szerint a nemzetközi társulatról magyar nyelven azóta sem jelent meg nyomtatásban írás, de a magyar társulat honlapján ma már részletesebben lehet róla olvasni.)

Mivel a magyar társulatról akkor még nem állt rendelkezésre egyetlen összefoglalás sem, a dokumentumokat az akkori elnök, Reicher László gyűjtötte össze, és interjúk keretében beszéltük meg azt, amit még a társulat korábbi tevékenységéről tudott. A magyar társulatról azóta készült egy részletesebb összeállítás is, ez azonban szélesebb nyilvánosságot - tudomásom szerint - még nem kapott.

Mivel akkor már tagja voltam a társulatnak, írásaimat részben az akkori elnök, Reicher László inspirálta, illetve minden egyes írást ő véleményezett, javított, egészített ki. Így valójában az Új Elixír Magazinban 1996 és 1998 között megjelent írások nem tekinthetőek kizárólagosan az én szellemi termékeimnek, mivel Reicher László tudása és véleménye meghatározó módon szerepel benne. (Bár a három utolsó írást már az ő segítsége és közreműködése nélkül írtam.) Hozzá kell tennem, hogy cikkeim megbeszélése kapcsán nagyon sokat tanultam tőle, hiszen ő egész életében kapcsolatban volt a teozófiával és a társulattal, és rendkívül széles rálátása volt a teozófia tudástárára! Ugyanakkor voltak olyan részei is az írásaimnak, amiket nem egészen önszántamból változtattam meg az ő rábeszélésére. Mivel azonban már nem vagyok tagja a társulatnak, nem látom értelmét, hogy utólag átdolgozzam ezeket az írásokat, már csak azért sem, mert annakidején így jelentek meg, és célom a könyv összeállításával elsősorban az, hogy az akkor publikálásra került a cikkek az eredeti állapotukban, de egy csokorba gyűjtve legyenek hozzáférhetőek az interneten.

Az utolsó három írás nyomtatott formában még nem került kiadásra, de kettő belőlük az interneten mégis megtalálható már egy ideje, mivel 2001-2002 körül íródtak. Ezeknek az az érdekessége, hogy az egyiket több honlap is átvette, és közzétette (a szerelemről szólót), míg a másiknak, a Magyar Mesterről szólónak egy korábbi, jóval rövidebb változata a magyar Wikipédiában hivatkozási alap is lett Hessen-Rheinfelsi Sarolta Amália nevénél. A harmadik írásomat a Magyar Teozófiai Társulat egyik nyilvános előadásán ismertettem.

A Magyar Mester című írásom témája több mint tíz éve kezdett foglalkoztatni. Ez az írás tehát azóta készült, vajúdott bennem. Nagyon sokat kutattam, olvastam hozzá, de a mostani formájában és kibővült tartalmával még soha sehol sem jelent meg.

A cikkek írása idején az volt a tapasztalatom, hogy a tudomány sem nem ismeri, sem el nem fogadja a szellemi világok létét és törvényeit, s az emberek többsége - éppúgy mint jómagam - hasonlóképpen tájékozatlan ezen a téren. Másrészt ezek akkor elsődleges megfogalmazásban egy ezoterikus magazinban való megjelenésre lettek szánva, ezért igyekeztem először is az alapfogalmakat tisztázni, és abba a gondolkodásmódba betekintést nyújtani, amit a szellemi világok megismerése kapcsán akkoriban kezdtem elsajátítani. Mivel aztán ez a világlátás magával ragadott, és nem a tudomány elvárásainak megfelelően viszonyultam már a kutatandó témámhoz, ezért "tudományos karriert" nem futottam be ezen írásaimmal. Igaz, nem sokkal később a társulati tagságról is lemondtam, de a szellemvilágot illető gondolkodásomat azóta is megalapozza az a tudásanyag, amit részben - és zömében! - írás közben sajátítottam el, ill. amit a társulati összejöveteleken tanultam még. (Akkoriban ugyanis kéthetente összejöttek a tagok, és elsősorban Annie Besant Az ősi bölcsesség c. könyvét alaposan megbeszélték!)

Azóta már több év is eltelt, s - Istennek hála! - azt tapasztalom, hogy a szellemi, spirituális témájú könyvek egyre nagyobb számban jelennek meg és terjednek, válnak ismertté. Mi értelme lehet akkor annak, hogy ezek a régi írások összegyűjtésre kerüljenek egy könyv formájában? Nem is annyira az "aktualitásukat" látom fontosnak, hiszen időtlen témákkal foglalkoznak, legfeljebb azokat aktualizálják, ill. a mai olvasók számára érthetőbbé teszik. Sokkal fontosabbnak tartom azt az üzenetet átadni, amit tanulmányozásuk és az azóta is olvasott hasonló témájú írások kapcsán tapasztalok. Vagyis azt, hogy a teozófiai ismereteket a százharmincnégy éve a társulat alapításával terjeszteni kezdő alapítók és az őket követők: Helena Petronva Blavatsky és Henry Steel Olcott, ill. a helyükbe lépő Annie Besant és C. W. Leadbeater tisztánlátó és -halló kutatói tevékenysége mennyire meghatározó módon hatott a legújabb kori okkult ismeretekre! Erkölcsi és egyéb tanításaik, meglátásaik, alapozó kutatásaik, fogalomhasználatuk, a szellemi világok általuk feltárt törvényszerűségei nélkül ma érthetetlen lenne az egyre másra megjelenő hasonló témájú spirituális könyvek nagy része!


×