CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Bródy Sándor (Előszó)
Novellák:
Egy tragédia (1884)
Kaál Samu (1894)
A bölény (1893)
Az adótisztné albuma (1893)
A gyémántpitykés ember (1908)
Vásár (1908)
Kendővásár (1910)
János és a barátai (1903)
Jisbi Bénob (1892)
Két munkás (1910)
Barátom, a vak (1910)
A szerelemről (1898)
Boldog emberek (1892)
A Rubin-leányok (1892)
Tóth Terézia (1892)
Két katonatiszt (1892)
Egy katonatiszt (1906)
Tuza Istvánné (1897)
Az orgonista (1900)
Mese a tulipánról (1893)
Mese a fehérhajú Domoszlainéról (1892)
Két néni (1907)
Az étkes öregek (1911)
Erzsébet dajka lesz (1900)
Maris dada (1897)
Juló és Julis (1899)
Egy csirke meg egy asszony (1916)
A nadrág (1900)
Költők éjszakája (1910)
Egy pénzkirály és egy cipő (1900)
Rembrandt eladja a holttestét (1923)
Nász a kis cseléddel (1923)
Tárcák:
Az arckép vallomásai (1891)
Napnyugati Armand (1906)
Oroszlánszívű Richárd utolsó órája (1908)
Ulrik király halála (1912)
A szamár halála (1910)
Arthur, egy újságíró élete és halála (1900)
Egy fiatal tanár búcsúztatója (1900)
A "Jövendő programja" (1903)
Vallomás (1900)
Fülszöveg
Bródy Sándor első könyve, a "Nyomor" 1884-ben jelent meg, - utolsó könyvének a "Rembrandt"-nak előszavát 1922-ben írta. Szerző műveinek kiválogatásában nem ragaszkodtunk az egyes novellák vagy tárcák keletkezésének időrendjéhez s azokat lehetőleg témaköreik szerint csoportosítottuk. Így került egymás mellé az a különböző időben írt két beszély is (Erzsébet dajka lesz és Maris dada), melyekben Bródy, hol Erzsébet, hol meg Maris néven emlegeti a kis paraszt cselédet, kinek többször földolgozott történetével a "Dada" motívumait próbálja ki s e nevezetes drámának meséje és alakjai felé, mintegy szemünkláttára tapogatódzik.