Egy régen érzett hiányt kiván e gyüjteményes munka pótolni. Az elvi határozatok közreadásának gyakorlati jelentőségét e helyütt hangoztatni túlhaladott álláspont, igy tehát csak azon szempontokat kivánjuk kiemelni, a melyek ennek összeállitásában a használhatóság érdekében irányadókul szolgáltak.

Elsősorban, hogy a bányász szakközönség együtt találjon minden, a bányatörvény keretébe eső kérdésben kelt elvi határozatot és rendeletet, ezért felvettük a gyüjteménybe nemcsak a főbányahatóságnak, de más felsőbb hatóságnak is mind ama határozatait, melyek valamely felmerült konkrét esetben a bányatörvény alkalmazásánál előállott vitás kérdésben valamelyes irányitást, elvi álláspontot foglalnak magukban, vagy a bányatörvénynek ugyancsak hiányos rendelkezéseit és a végrehajtási utasitás hézagait pótolják.

Felvettük továbbá a bányászati közigazgatási ügyekben kelt azon felsőbb hatósági rendeleteket, a melyek más jogszabályok hiányában utasitásokat foglalnak magukban.

De nem mellőzhettük azon magasabb fokú birói itéleteket sem, a melyek bányászati tárgyú ügyekben elvi álláspontot juttatnak kifejezésre, valamint a volt pénzügyi közigazgatási és a közigazgatási biróságnak a bányaadó és illetékek körében hozott döntéseit, nem külömben az állami munkásbiztositó hivatalnak a munkásbiztositás körébe eső határozatait sem.

Minthogy az 1861. évi országbirói értekezlet bányaügyi határozmányainak a bányatörvény anyagi részéhez füzött részei a Királyhágón inneni terűleteken az ásványszénbányászat jogrendjében ma is irányadók, ugy ezek, mint a kiegyezés előtti udvari rendeletek, melyek főként ezen szabályokhoz fűződnek és a joggyakorlat által hatályukban hagyott osztrák kormányrendeletek (bányatelekkönyvezés, bányamértékilleték stb.) e gyüjteményben szintén helyet találnak.

Ily módon azt igyekeztünk elérni, hogy ezen több száz esetnek megfelelő gyüjteményben hozzáférhetővé tegyük egész bányajogunknak azon forrásait, a melyek ezen elvi határozatokban és rendeletekben foglaltatnak. Ennek az elvnek megfelelőleg mellőztük is mindama kontroverz döntéseket, a melyek a mai jogfelfogással meg nem egyeznek.

Ami az anyag csoportositását illeti, hogy a tájékozódás a lehető legkönnyebb legyen, egészben véve csatlakoztunk a bányatörvény fejezeteihez, sőt ezen belül lehetőleg az egyes §-ok sorrendjéhez is. Ezek szerint a beosztás a következő:

I. Általános rendelkezések és kőszénjogi viszonyok. 7. laptól a 63. lapig.
II. A kutatás. 64. laptól a 175. lapig.
III. Az adományozás. 177. laptól a 254. lapig.
IV. Bányászati kisajátitás. 255. laptól a 271. lapig.
V. Bányatulajdon. 272. laptól a 295. lapig.
VI. Bányatulajdonközösség, bányatársulat. 296. laptól a 238. lapig.
VII. Üzembentartás, bányarendészet. 239. laptól a 376. lapig.
VIII. Bányavállalkozók egymás közti viszonyai. 377. laptól a 385. lapig.
IX. A munkaadó és az alkalmazottak jogviszonyai. 386. laptól a 416. lapig.
X. Munkásbiztositás, társpénztár. 417. laptól a 493. lapig.
XI. Bányaadó és illetékek. 494. laptól az 536. lapig.
XII. Bányászati közigazgatás, bányabiráskodás. 537. laptól az 586. lapig.
XIII. Büntető rendelkezések, 587. laptól az 599. lapig.
XIV. Bányászati jogositványok megszünése. 590. laptól a 601. lapig.
XV. Végrehajtás, átmeneti intézkedések, pótlások. 602. laptól a 613. lapig.

Ezen csoportositás lehetővé teszi az anyagban való könnyű tájékozódást, végül pedig ugyane célból csatoltuk a betűsoros tartalomjegyzéket, a mely egyszersmind tárgymutató is.

...