CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
A filmművészet szerepe munkásságomban
Első rész
A filmmel való találkozásom
A moszkvai aspiráns évek
Az MSZMP KB Kulturális Osztályának filmügyi előadója vagyok
Az ELTE Bölcsészkarán a filmesztétikai oktatás megszervezése
Második rész
A kötetben közölt tanulmányok születése
A művészi dokumentumfilm problémái - Miskolc 1968
Lukács György a filmművészet elméleti problémáiról
Eizenstein filmelméleti munkássága
Eizenstein: Bezsin rétje
André Bazin filozófiája és filmelmélete
A két tanulmány-kötet sorsa
Tanulmányok
A művészi dokumentumfilm esztétikai problémái - Miskolc 1968
Lukács György a filmművészet elméleti problémáiról
I. A kezdetek (1913-1918)
II. A filmművészettel való foglalkozás a gyakorlati tevékenység része
III. A harmincas évek elejétől az ötvenes évek közepéig: távol a filmművészettől
IV. A filmelméleti koncepció az esztétikai rendszeralkotás része
V. Közelebb a filmművészethez
Eizenstein filmelméleti munkássága
Eizenstein színházi tevékenysége
Eizenstein filmelméleti munkásságának első szakasza
Eizenstein montázsfelfogása a némafilmművészet időszakában
1. Az attrakciók montázsa a filmben
2. A némafilm montázsformáinak kialakulása
3. Az intellektuális film koncepciója
Eizenstein filmelméleti munkásságának második szakasza
A nyugati út
Újra a Szovjetunióban
A filmi belső monológ és a szenzuális gondolkodás elmélete
A filmművészeti szintézis eizensteini felfogása
Az audiovizuális filmművészet montázsproblémái
1. A vertikális montázs
2. A szerves audiovizuális montázs
a) A részleges montázsformák
b) A montázspolifónia kérdései
c) A montázsszimfónia kérdései
A Részvevő természet
Eizenstein: Bezsin rétje
Előzmények
A Bezsin rétje első eizensteini változata
A Bezsin rétje második eizensteini változata
A Bezsin rétje hibái
A Bezsin rétje utóélete
André Bazin filozófiája és filmelmélete
André Bazin filmesztétikai koncepciója
Bazin filmelméleti koncepciójának feltárása
A fényképi és a filmi ábrázolás - valamint a filmművészet ontológiája
A filmművészeti ábrázolás természete
Egy kis kitérő: a filmfelvevő és -vetítő technikai apparátusának létrejötte
Bazin realizmus-felfogása, jelesül: az olasz neorealizmus
a) A realizmus paradoxona: "a neorealizmus mindenekelőtt ontológiai alapállás, és csak másodsorban - esztétikai pozíció".
b) A filmi elbeszélés sajátossága
c) Az olasz neorealizmus jellemzői. Összegzés
A filmművészet történetének bazini felfogása; filmrendezői típusok
a) A "tiszta film" fogalma; az öntudatlanul, a daimonionja megnyilatkozására teremtő rendezői típus
b) A "valóságban" - és a "képben" hívő rendezők típusai
Bazin filmesztétikai koncepciójának értékelése. Összehasonlítások
Jegyzetek
Lukács a filmművészet elméleti problémáiról
Eizenstein filmelméleti munkássága
Eizenstein: Bezsin rétje
Bevezetés
Ez a kötet öszvér kötet; ezért így már az elején azzal kell kezdenem, hogy
nehéz lenne olyan címet adni ennek a bevezetőnek és magának a kötetnek,
amely pontosan kifejezné a kötetben foglaltak lényegét. E Bevezetőben -
melyet önálló tanulmánynak szánok - ugyanis beszélni akarok arról, hogyan
és miért jutottam el a filmhez? Hol, milyen csatornákon keresztül szereztem
a filmről szóló ismereteimet? Hogyan vált a filmművészet politikai,
oktatási és tudományos tevékenységem részévé? Részletesen be akarok
számolni a kötetben lévő tanulmányok megszületéséről, amelyek szintén nem
nélkülözhetik a személyes-életrajzi mozzanatokat, bár igyekszem megmaradni
a tudományos objektivitás keretei között és a történtek igazán személyes
jellegű részeit meghagyni Életutam tartalmául. Ennek ellenére ez a kötet
életem egy dimenziójának a bemutatását is szolgálja, így túlmutat a
szűkebben vett tudományos problémákon, ezáltal a tudománytörténészt
juttatja olyan tényekhez, melyek mutatják, hogy az államszocializmus
idején egyesek milyen körülmények között végezték oktatási és tudományos
tevékenységüket.
Az itt felsorolt témák egyrészt egymással összefüggnek és némelyikükben
megfogalmazott tevékenységem a kiteljesedő időben egymással párhuzamosan
haladt, másrészt a vázolt témák viszonylagos önállósággal rendelkeznek.
Ez a helyzet meghatározza e bevezetőben foglalt problémák előadásának a
módját, amely a történetiség érvényesítését és a jelentősebb témák
elkülönített vizsgálatának a szükségességét jelenti.
Az MSZMP KB Kulturális Osztályán folytatott tevékenységem, valamint a
bölcsészkari filmesztétikai oktatás megszervezése és a kötetben lévő
tanulmányok azok, amelyek elsősorban e viszonylagos önállóságot képviselik,
de közös sajátosságokkal is rendelkeznek, mint mondtam, életem valamely
szakaszáról is hírt adnak, melyekről majd mindegyiknél - még ha az
ismétlés látszatát is keltik - elkerülhetetlenül szólnom kell.