Bevezetés

Rajtam kívül álló okokból le kellett mondanom arról, hogy Méliusz és Kálvin című tanulmányomat a maga teljes egészében külön könyvalakban bocsássam közre. Hálásan kellett kapnom azon a kínálkozó megoldáson, hogy egyik felét a debreceni m. kir. Tisza István-tudományegyetem református hittudományi karának Kálvin és a kálvinizmus című, az Institutio négyszázadik évfordulója alkalmából kibocsátott emlékkötetében tegyem közzé, míg a másik felét - az elsővel körülbelül egyidejűleg - az Erdélyi Múzeum vendégszerető hasábjain adjam a tudomány rendelkezésére. Ezt a megoldást, habár önmagában éppen nem mondható ideálisnak, megkönnyíti és megnyugtatóvá teszi - legalább a magam számára - két körülmény: az egyik az, hogy munkám egyes fejezetei tulajdonképpen önálló egészeket alkotnak s ezek az önálló egészek viszont nehézség nélkül csoportosíthatók két, egymástól független helyen megjelenő félre; a másik meg az, hogy a második fél három fejezete közül - amelyeket itt vesz a szíves olvasó - kettő, mégpedig a két legnagyobb és legfontosabb, közvetetten érdekkel bír Erdély XVI. századi szellemtörténetére nézve s így legalkalmasabb helye a megjelenésének itt van, az erdélyi magyar tudományosság e nagymultú és nagyjövőjű sajtószervében.

Általánosságban legyen szabad megjegyeznem, hogy a tanulmánynak Debrecenben és Erdélyben megjelenő fejezetei egyformán határozott és nem titkolt református teológiai álláspontról vannak írva. Ez a meghatározottság azonban, lelkiismeretben meggyőződésem szerint, nem tette számomra lehetetlenné, s talán egészen sikertelenné sem a helyes és józan értelemben felfogott tárgyilagos tudományos előadásra és ítélkezésre törekvést.

...