Bevezetés

Kárpátalja geopolitikai helyzeténél fogva sajátos képződmény Európa térképén. Kereskedelmi utak csomópontja, különböző, de egymást gyakran kiegészítő eszmei és szellemi áramlatok találkozási helye. Különösen szembetűnő ez a vidék XX. századi történetében, hiszen több államalakulat váltogatta itt egymást: 1919-ig Magyarországhoz, 1919-1938 között a Csehszlovák Köztársasághoz, utána ismét Magyarországhoz tartozott. 1946. január 22-ével létrejött a Kárpátontúli terület a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna kötelékében. 1991-ben Ukrajna függetlenné vált.

Kárpátalja társadalmi-politikai és kulturális életében fontos szerepük van a nemzetiségi viszonyoknak, hiszen itt több mint 70 nemzetiség képviselői élnek. A legnagyobb létszámú a vidék kisebbségi nemzetei között a magyar.

A nemzetté válás folyamata magával hozta az országhatárok kikényszerítette kisebbségi tudat kiérlelődését. A kisebbségben élés azonban csak akkor jelent kisebbségi tudati tényezőt is, ha nem sajátítjuk el azokat az elemeket, amelyek az emberi kultúra birtoklását meghatározzák. A kisebbségi tudat eredője, hogy nem tudunk lépést tartani az adott térség politikai és kulturális színvonalával, alacsonyabb rendűnek tűnik fel a kellően meg nem ismert érték- és minőségrendszer, legyen szó akár a sajátunkról, akár a környezetünkben élő idegen kultúrákról. A kisebbségi tudat mesterséges képződmény, amikor embereket olyan feltételek közé szorítanak, hogy nem merik vállalni a kultúrájukat, nyelvüket. Aki megtanulja értékelni a mások kultúráját, az a magáéval szemben is igényelheti ugyanezt. Az iskola azok számára, akik nem a saját nyelvterületükön élnek, egy eszköz a beilleszkedéshez. A kisebbségi nevelésben egyszerre két-három nemzet kultúráját kell elsajátítani, és ez bizonyos fokú többletet jelent.