Fülszöveg

Az 1506-ban keltezett, latin szöveget is tartalmazó, de túlnyomórészt magyar nyelvű kézirat 1801-ben Winkler Mihály pécsi c. kanonok ajándékaként került a Budapesti Egyetemi Könyvtárba. Kiadványunk e kódex hasonmását, paleográfiailag hű átiratát és az eddig kikutatott latin forrásszövegeket tartalmazza. A latin szöveg hiánya egyik-másik esetben alapossá teszi azt a gyanút, hogy nem fordítással, hanem eredeti magyar szerzeménnyel van dolgunk. Ez a tény teszi különösen becsessé kódexünket, mely egyébként XVI. század eleji fordításirodalmunk jegyeit tükrözi. E vegyes tartalmú nyelvemlékünk a szerkesztettség jegyeit is magán viseli: az eredeti szándék szerint talán hóráskönyvnek készült, bár ebbe nem illő fordításmásolatokat is tartalmaz. A kiadvány bevezető tanulmánya ismerteti a kódex történetét, helyesírását, általában mindazt, amit az eddigi kutatások róla feltártak. A magyar és latin szöveghez csatlakozó jegyzetek tárgyi és nyelvi magyarázatokkal szolgálnak.