
CÍMLAP
Verseghy Ferenc
Gróf Kaczaifalvi László avagy a természetes ember
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Verseghy Ferencz. Irta: Mikszáth Kálmán
I. Az öreg gróf remete akar lenni
II. A természetes nevelés
III. A természetes nevelést maga a természet megjátsza
IV. A természetesen nevelt ifjú kitör a nagyvilágba
V. Gróf Kaczaifalvi László a nagyvilágnak társaságában
VI. A két szerelmes a kertben, Potrohosi pedig a lesben
VII. Laczink az atyjához visszatér
VIII. A természetes ember szeret vigadni s vígasságában másokkal jót tenni
IX. A természetes ember, szerencsétlen embertársához könyörületes
X. A városi és a természetes ember felette nehezen értik meg egymást
XI. A természetes leánykérő
XII. A jó ebéd és az éhezők
XIII. A halál és a prédikátor
XIV. A szerelemféltés
XV. Az irigységnek fondorkodása
XVI. A jó atya
XVII. Az ifjú gróf a városban
XVIII. A dupla öröm
XIX. A nyavalya megújul
XX. Az irigység magának ás vermet
XXI. Ebből a kisasszonyok felette hasznos tanulságokat vonhatnak
XXII. Ezt egy okos kisasszonytól nem vártuk volna
XXIII. Most már Veronkán van a sor
XXIV. A természetes embernek nagyszívűsége
XXV. Az első szerelem el nem hűl
XXVI. A ki a tilalmas szerelmen győzedelmeskedni akar, tanuljon futni
XXVII. A Kaczaifalvi völgynek mása Indiában
XXVIII. Az indiai völgynek gazdája elbeszéli életét
XXIX. Az előbbeninek folytatása
XXX. A természetes szerelem
XXXI. A természetes szerelemnek örömei
XXXII. A véres harcz
XXXIII. A közönséges öröm
Előszó
Mikszáth Kálmán, a "Magyar Regényírók" szerkesztője meghalt, mielőtt a vállalat befejeződhetett volna. Úgyszólván utolsó munkája volt a gondoskodás erről a vállalatról, a melylyel nagyon szeretett foglalatoskodni. Az összes kötetek sajtó alá rendezésével még el tudott készülni, úgy hogy a kötetek, bár halála után, de teljesen az ő szerkesztése szerint jelennek meg. A bevezető életrajzokat azonban már nem készíthette el. Verseghybe belefogott, csaknem teljesen meg is írta; ezt a töredékét, mely a nagy írónak legutolsó kézirata, közöljük e kötet élén, kiegészítve a szükséges pótlással. Eötvös Józsefhez, Gyulai Pálhoz, Gárdonyi Gézához, Werner Gyulához, nem különben Mikszáth Kálmánhoz Schöpflin Aladár írja a bevezetéseket.