Az Olvasóhoz

A mult év tavaszán gróf Teleki Domokostól, ki sulyos betegséggel küzdve életpályájának közelgető végét érezte, felszólítást vettem, hogy vállaljam el "A székely határőrség története" czimü munkájának közzétételét, melyről intézkedni utolsó napjainak is egyik legfőbb gondja volt, s mely iránt magának teljes megnyugvást ohajtott szerezni.

Ezen rám nézve megtisztelő bizalmat elfogadni, a megboldogultnak ez ügyben hozzám intézett utolsó akaratát teljesítni, már csak azon mély tiszteletnél fogva is, melylyel e nemes hazafiúi jellem iránt viseltettem, erkölcsi kötelességemnek ismertem.

Megbízatásomban igyekeztem a leglelkiismeretesebben eljárni. Éppen azért a szerző által már bevégzett s letisztáztatott kéziratban csak olyan, a munka mint irodalmi mű külalakjára tartozó igazításokat engedtem meg magamnak, melyekről meg voltam győződve, hogy azokat a sajtó alá adandó kézirat utolsó átvizsgálása alkalmával maga a szerző is bizonyosan nem mulasztotta volna el kijavitni; a dolog érdemét, a szerző fölfogását s előadási módját csak legkevesbbé is érintő változtatásoktól, pótlásoktól teljesen tartózkodtam.

Mint a figyelmes olvasó első pillanatra is beláthatja, e munka eredeti oklevelek s többnyire kiadatlan egykoru kéziratok hosszas és gondos buvárlatának eredménye. Minthogy azonban magában a munkában a források idézve nincsenek s csak néhol történik hivatkozás egyik vagy másik kéziratra és oklevélre: mellőzhetetlennek tartottam idézni a szerző Gernyeszegen 1871. junius 4-dikén kelt leveléből azon helyet, hol az általa használt legfőbb forrásokat e szavakkal sorolja elő:

"E munka már nagy részben készen van. Annak kidolgozásában alapul szolgál nekem mindenek felett:

a) Hiteles nagy érdekü jegyzőkönyv az 1762. 1763 és 1764-ben a székelyföldön történtekről actuarius Halmágyi Istvántól. E jegyzőkönyv előbb Benkő Károly most gr. Toldalagi Viktor tulajdona, s a katonásitó bizottság jegyzőkönyvének csaknem teljes példánya, minőhöz hasonlót én többet sehol nem láttam. E jegyzőkönyv merőben különböző Halmágyi naplójától, valamint az erdélyi kormányszék levéltárában levő hasonló tárgyu irományoktól.

b) Egy gyüjtemény gr. Mikó Imre birtokában ezen czim alatt: Von der Errichtung der Militär-Gränze im Grossfürstenthum Siebenbürgen, mely az e tárgyban német nyelven kelt felsőbb rendeleteket foglalja magában.

c) A marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban az erdélyi határőrségre vonatkozólag találtató adatok, melyek jegyzéke az én felügyeletem alatt készült, s melyek a Teleki-könyvtárban lévő Chartophylaciumok és Miscellaneák betűsoros mutató táblájában ezen czim alatt Határőrség megtalálhatók.

d) Halmágyi István ismeretes naplója.

e) Denkwürdigkeiten aus dem Leben des Freiherrn Samuel von Bruckenthal.

f) Mária Theresia und Freiherr Samuel von Bruckenthal."

E munkát, mely a székely határőrség eddig irodalmunkban ily alaposan nem ismertetett történelmét államférfiui fölfogással tárgyalja s valódi világitásban tünteti föl, mint a boldogult szerzőnek nemzeti irodalmunk oltárára tett utolsó áldozatát, kegyeletes tartozásom lerovásának megnyugtató érzetével nyújtom át a hazai közönségnek, nem kételkedve, hogy azt nem csak tartalma érdekességéért, nem csak a nemes gróf emléke iránti kegyeletből, hanem a czélért is, melynek előmozditásához ő ez áldozatával is járulni kivánt, szivesen fogja fogadni.

Az elhunyt szerző végakarata szerint az örökösei költségén közzé tett munka árából bejövendő egész összeg a magyar irói segélyegylet alaptőkéjének gyarapitására van fölajánlva.

Kolozsvártt, márczius 20-án 1877.
Szabó Károly.