Bevezetés

Több mint egy évszázados múltra visszatekintő Békés megyei középkori kutatásokat elősegítő régészeti ásatások nagy többsége az elpusztult falvak templomainak és temetőinek feltárására irányult. Az ettől eltérő jellegű ásatások (vár, kastély, dzsámi, település részletek) száma jóval kevesebb volt, melynek oka egyrészt egyértelműen az, hogy az utóbbiak száma önmagukban is elenyészőnek mondható, másrészt pedig a csak néhány évtizedes telepásatások idő- és költségigénye eleve korlátozza az ilyen irányú kutatási lehetőségeket.

A magyarországi középkori templomok kutatásának témakörével kapcsolatban azonban elkerülhetetlen és szükséges arról is szólni, hogy nemcsak a Békés megyei, hanem általában az alföldi területek középkori egyházépítészete sem kapja meg napjainkban azt a figyelmet, amelyet az a hazai kutatástörténetben méltán megérdemelne. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a magyarországi templomkutatás az utóbbi évtizedekben - téves hangsúlyeltolódással - szinte csak a műemléki, ma is álló épületekre koncentrált. Másik okát pedig nyilvánvalóan az jelenti, hogy a szilárd és természetes építőanyag, a kő helyi hiánya miatt az alföldi területeken alig maradt ma is álló középkori épület, míg a Dunántúlon és a Felvidéken megmaradtak a téglaépületek is.

Az említett évtizedes gyökerű okok mára odáig vezettek, hogy például a legutóbb, éppen 2000-ben, a keresztény magyar államalapítás millenniuma tiszteletére kiadott, s a Magyarország középkori eredetű templomait bemutatni hivatott térképen az alföldi területek óriási üres foltként jelentkeznek. Annak ellenére, hogy mindannyian tudjuk: a középkorban az épített egyházi emlékek sokaságával találkozhatott a középkori utazó az alföldi területeken is.

[...]

A Békés megyében létezett középkori egyházak számának meghatározása amiatt is csak hozzávetőleges lehet, hogy a történeti adatok két- vagy többértelműsége folytán néhány esetben nem dönthető el pontosan, egy településen belül a középkor időszakában összesen hány egyházi épülettel kell számolnunk. Az is előfordulhat azonban, hogy több település használt egyetlen templomot. Nem biztos viszont, hogy a szóban forgó települések egyidejűleg éltek, vagy pedig a korábban elpusztult falu helyén alakult későbbi település lakói az ott talált pusztatemplomot vették-e birtokukba.

Az egyházak összegyűjtését több síkon kellett tehát végezni. Az ásatásokon előkerült épületmaradványokon és a régészeti topográfia által lokalizált templomhelyeken, valamint ezeknek a középkori oklevelekben előforduló falvakkal történő azonosításán kívül figyelembe kellett venni a megye teljes területére vonatkozó oklevelek és a középkori történetet feldolgozó művek, s egyéb utalások adatait is.

Emiatt az összeállított kataszterben óhatatlanul is előfordulhatnak a végső összesítést pontatlanná tevő átfedések, vagy olyan esetek, amelyeknél az adatok hiányából eredő megoldhatatlan kérdéseket csak önkényesen lehetett feloldani. E hiányosságot azonban remélhetőleg pótolja az, hogy itt egy helyen szerepelnek - ha csak vázlatosan is - azok az adatok (az útmutató szakirodalmi hivatkozásokkal együtt), melyek Békés megye területén középkori egyházakra utalnak.

Nem kétséges, hogy továbblépéshez nélkülözhetetlen az eddig még közöletlen kutatások feldolgozása, a részleges feltárások kibővítése s a teljesen új ásatások számának növelése. A jelenlegi ismeretek részletesebb összegzésétől is remélhetünk azonban olyan új megállapításokat, amelyek megalapozottságát a szélesebb vizsgálati anyag garantálja.