CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
A legrégibb erdélyi könyvtárak és gyűjtemények
A marosvásárhelyi Teleki-téka és a gyulafehérvári Batthyáneum
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület
Székely Nemzeti Múzeum
A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat
Alsófehérmegyei Történelmi, Régészeti és Természettudományi Egyesület
A 48-as Ereklye-múzeum
Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma
Szolnokdobokamegyei Irodalmi, Történelmi és Etnográfiai Társulat
Örmény Múzeum
A Közművelődési Ház könyvtára
Közművelődési Ház
Előszó
Célom: időrendben felsorolni mindazokat a tudományos intézeteket
(gyűjtemények, egyesületek), melyeket az erdélyi magyar társadalom az
államtól függetlenül 1919-ig alkotott. Dolgozatom nem mai keletű. Egy
jó évtizede készen áll, mint egy nagyobb műnek: Hetven év az erdélyi
magyarság szellemi életéből 1849-től 1919-ig egyik fejezete. A mintegy
húsz nyomtatott ívnyi összefoglaló műnek azonban kiadója nem akadt. E
miatt aztán kénytelen voltam a mű egyik önálló részét - a hírlapirodalom
történetét - feldarabolva, részletekben közölni szakfolyóiratokban.
Ugyanazon okból, de az alkalomszerűség parancsára is kénytelen voltam
kész könyvemnek egy másik, szintén nagyobb és önálló részét is -
Tudományos intézetek - hasonlóképen feldarabolni, közlését töredékekben
(bár e töredékek is, mint az előbbiek, önmagukban egész dolgozatok)
elkezdeni. Most ennek a Tudományos intézetek c. fejezetnek még kiadatlan
részét bocsátom közre. Nem elégiázom azon, hogy mennyire kedvetlenül
hat a szerzőre, ha nagyobb összefoglaló kész művét utóbb fel kell
darabolnia s úgy forgalomba hoznia - aprópénzként. Azon se búskodom,
hogy a szemelvényekben közölt összefoglaló mű tudományos eleven ereje
mennyivel kisebb, mintha kötetben jelenik meg. Megnyugszom abban,
hogy sic fata tulere. Ámde bizonyos vagyok abban is, hogy ez áttekintő
összefoglalás jelen alakjában sem egészen haszontalan. Nem különösen
most, amikor az Erdélyi Múzeum Egyesület egy új, alkotási lehetőségben
gazdagabb kor küszöbén áll és amikor az újonnan felállított Erdélyi
Tudományos Intézet megkezdi működését. Sem az EME, sem az ETI (Erdélyi
Tudományos Intézet) nem nélkülözheti a kisebb és vidéki hasonló célú és
jellegű intézmények munkájának eredményeit és tanulságait, ha még oly
szerény is ezeknek a mértéke. Végül az is haszna e közleménynek, hogy
legalább megnevezi név szerint a Romániában maradt, de tisztán a magyar
társadalom áldozatából létesült tudományos intézeteket, jelezve azok
jelenlegi állapotát s ezzel együtt azt is, hogy az ottmaradt magyarságtól
lehet-e várni valamit tudományos téren.