Tétel adatlapja
CÍMLAP
Kristóf György
Tudományos intézetek Erdélyben 1919-ig

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

A legrégibb erdélyi könyvtárak és gyűjtemények
A marosvásárhelyi Teleki-téka és a gyulafehérvári Batthyáneum
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület
Székely Nemzeti Múzeum
A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat
Alsófehérmegyei Történelmi, Régészeti és Természettudományi Egyesület
A 48-as Ereklye-múzeum
Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma
Szolnokdobokamegyei Irodalmi, Történelmi és Etnográfiai Társulat
Örmény Múzeum
A Közművelődési Ház könyvtára
Közművelődési Ház



Előszó

Célom: időrendben felsorolni mindazokat a tudományos intézeteket (gyűjtemények, egyesületek), melyeket az erdélyi magyar társadalom az államtól függetlenül 1919-ig alkotott. Dolgozatom nem mai keletű. Egy jó évtizede készen áll, mint egy nagyobb műnek: Hetven év az erdélyi magyarság szellemi életéből 1849-től 1919-ig egyik fejezete. A mintegy húsz nyomtatott ívnyi összefoglaló műnek azonban kiadója nem akadt. E miatt aztán kénytelen voltam a mű egyik önálló részét - a hírlapirodalom történetét - feldarabolva, részletekben közölni szakfolyóiratokban.

Ugyanazon okból, de az alkalomszerűség parancsára is kénytelen voltam kész könyvemnek egy másik, szintén nagyobb és önálló részét is - Tudományos intézetek - hasonlóképen feldarabolni, közlését töredékekben (bár e töredékek is, mint az előbbiek, önmagukban egész dolgozatok) elkezdeni. Most ennek a Tudományos intézetek c. fejezetnek még kiadatlan részét bocsátom közre. Nem elégiázom azon, hogy mennyire kedvetlenül hat a szerzőre, ha nagyobb összefoglaló kész művét utóbb fel kell darabolnia s úgy forgalomba hoznia - aprópénzként. Azon se búskodom, hogy a szemelvényekben közölt összefoglaló mű tudományos eleven ereje mennyivel kisebb, mintha kötetben jelenik meg. Megnyugszom abban, hogy sic fata tulere. Ámde bizonyos vagyok abban is, hogy ez áttekintő összefoglalás jelen alakjában sem egészen haszontalan. Nem különösen most, amikor az Erdélyi Múzeum Egyesület egy új, alkotási lehetőségben gazdagabb kor küszöbén áll és amikor az újonnan felállított Erdélyi Tudományos Intézet megkezdi működését. Sem az EME, sem az ETI (Erdélyi Tudományos Intézet) nem nélkülözheti a kisebb és vidéki hasonló célú és jellegű intézmények munkájának eredményeit és tanulságait, ha még oly szerény is ezeknek a mértéke. Végül az is haszna e közleménynek, hogy legalább megnevezi név szerint a Romániában maradt, de tisztán a magyar társadalom áldozatából létesült tudományos intézeteket, jelezve azok jelenlegi állapotát s ezzel együtt azt is, hogy az ottmaradt magyarságtól lehet-e várni valamit tudományos téren.


×