E kiadvánnyal itt nem azért foglalkozunk, mintha különösebbképpen megérdemelné. Hogy egy tudományos folyóirat nem adhat súlyt Ortutay Gyula munkájának azzal, hogy ismerteti, azt az első futólagos átforgatással megállapíthatja minden népművészettel foglalkozó. Mégis meg kell tennünk. Először azért, mert a magyar nép művészetével foglalkozik. Mint a szerző mondja: "Kétkötetes gyűjteményünk célját és módszereit tekintve keresztmetszet, a magyar nép művészkedő, díszítő hajlamait és alkotásait bemutató keresztmetszet." Másodszor azért, mert a bevezető szöveget a szerző többször is "tanulmány"-nak nevezi (pld. az 5, 15, 40. l.-on), tehát a tudományos értékelésre is igényt tart. Harmadszor pedig azért, mert a bevezetőben Ortutay, miután az anyag összekeresésének nehézségéről szól, azt mondja: "Úgy érzem mégis, hogy az így összeválogatott képanyag céljának megfelel s módunkban van e két kötetben a magyar nép művészi alkotó tehetségének az addigi leggazdagabb és legteljesebb képösszeállítását, korpusát átnyújtani." Ezt a kijelentést annyira ellentétbenállónak találom a tőle felmutatott teljesítménnyel, valamint az eddigi népművészeti kutatások és kiadványok eredményeivel, hogy e munkával kapcsolatos észrevételeimet elhallgatni egyenesen bűn volna. Tehát a magyar nép művészetének ügye ez és a magyar néprajzi tudomány érdeke kívánja meg e munkával való foglalkozást. Ez indokolja azt is, hogy ez olyan részletességgel történik, amint alább következik. E sorok írója különösen is kötelezést érez e tekintetben, mert eddig elismerőleg nyilatkozott Ortutay Gyula munkásságáról, de itt most, sajnos, ellenkező tapasztalatokra kellett jutnia.