Bevezetés (részlet)

Szeder Fábiánnak a Tudományos Gyűjtemény 1819. évfolyamában a palócokról megjelent cikke óta több feljegyzés, leírás, cikk foglalkozik e nyelvjárásilag, hagyományaiban, viseletében és szokásaiban környezetétől eltérő s hagyományos életformájához sokáig szívósan ragaszkodó népcsoporttal.

Egyesek az Igor énekben szereplő polovecekkel azonosítják, mások kunoknak, vannak akik hun-szkita maradványnak említik. A palóc név köznapi alakjában már a XVII-XVIII. században is előfordul, vannak akik ezt az elnevezést gúnynévként fogják fel, mások büszkék rá. A palócok többségükben Borsod-Gömör-Heves-Nógrád megyében laknak s általában két nagy csoportra osztják őket. A keleti palócok Borsod-Gömör-Hevesben, a nyugati palócok Nógrádban laknak. A múltszázad közepetájától a palócokról szóló leírások elszaporodnak s a szerzők szokásuk, nyelvjárásuk, viseletük, családszervezetük vagy vallásuk alapján igyekeznek a palócságot meghatározni.

A palócság s különösen a Borsod-Heves megyei palócok szokásainak, dalainak, meséinek, babonáinak, építkezésének, társaséletének egyik jeles kutatója volt Istvánffy Gyula. Életrajzát a teljes és végleges megoldás nélkül az alábbiakban felvázolni kötelességünknek érezzük.

[...]