CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
I. Általános rész.
A közbirtokossági vagyonok keletkezése. Ősfoglalás
A közbirtokossági vagyonok története és jogi fejlődése
A közbirtokosság fogalmának meghatározása és a közbirtokosság jogi személyisége
Községi vagyonok-e a közbirtokossági vagyonok vagy magántulajdont képeznek?
A közbirtokosságok jogi helyzete az állami főhatalom megváltozása után
Felfogásbeli külömbségek a volt magyar és a jelenlegi román állami főhatóság között a közbirtokosságok igazgatására nézve
Mint vélekedett dr. Hodor Viktor közig. vezérfelügyelő a közbirtokossági vagyonokról 1924-ben?
II. Különös rész.
A borszéki közbirtokossági közvagyon igazg. a multban
Mi is volt tulajdonképen az 1804-ben kötött "Egyezés" (a Zimmethausennel kötött haszonbéri szerződés) és az 1832-ben létrejött "Egyezség"?
Küzdelem Borszék fürdő tulajdonjogáért a felsőbb hatóságok önkényes intézkedéseivel szemben
Községi vagyon-e a borszéki közbirtokossági vagyon vagy magántulajdon?
Az első épitkezések. Borszék politikai község kialakulása
Agrár reform és káros hatásai a két község közbirtokosságára nézve
III. Függelék.
Az ősi székely vagyon- és földközösség
Előszó
Jelen könyvem megirására az a különös érdeklődés késztetett, melylyel a
székely közbirtokossági vagyonok keletkezése és jellegére nézve nemcsak a
román államhatalom, különösen a szakkörök, viseltetnek, hanem maga az egész
székelység is.
Mindkét részről jogos és érthető ez az érdeklődés. A román államhatalom
részéről azért, mivel a székelységnek ez az ősrégi vagyonjogi szervezete
eddig teljesen ismeretlen volt előtte, mig a székely közbirtokosságoknak e
kérdés iránti különös érdeklődését az váltotta ki, hogy talán maga sem volt
teljesen tisztában ezen vagyonának keletkezésével és jellegével, mert
hiszen eredete a régi székely történelem-előtti időkre nyulik vissza
egészen az ősfoglalásig. De különösen kell, hogy érdekelje ez a kérdés az
összszékelységet márcsak azért is, mivel ez a birtokszervezete jelenleg
existenciális kérdését jelenti, s mindazok a reformok, amelyekkel a román
államhatalom e szervezetet uj alapokra kivánta fektetni ugy a multban,
mint akarja a jelenben, a székelységnek teljes anyagi összeroppanását
eredményezné abban az esetben, hogyha ezen reformokat téves történelmi és
gazdasági adatokra és felfogásra épitené fel.
Tudomásunk van arról, hogy a román szakkörök is különös figyelemmel
foglalkoznak e kérdéssel. Mi sem akarunk mást, minthogy a szakköröknek
segitségére legyünk e munkájában, mert hiszen e kérdést, mint saját
husunkbavágót, mi jobban ismerhetjük bárkinél is. Nemcsak a történelem,
hanem évszázados tradiciók fűznek minket ez ősrégi birtokszervezetünkhöz,
s ha némely közbirtokosságnál a szervezés és kezelés tekintetében talán
voltak is némi eltérések, azonban egyben: a vagyon keletkezése és jellege
tekintetében minden közbirtokossági vagyon egy és ugyanaz.
Jelen könyvem két részre oszlik: egy általános és egy különös részre. Az
általános részben a közbirtokossági vagyonok keletkezésével és jellegével
általában fogok foglalkozni, mig a különös részben Ditró és Szárhegy
községek borszéki közbirtokosságának közös vagyona fejlődését, szervezetét
és vagyona megtartása tekintetében egyrészt a multban kifejtett
védekezéseit és küzdelmeit fogom ismertetni, annál is inkább, mivel ezekre
nézve a közbirtokossági jegyzőkönyvekben és egyes birói itéletekben biztos
adataink és támpontjaink vannak, amelyekkel talán más közbirtokosságok nem
rendelkeznek, de amelyek kihatásaikban épugy vonatkozhatnak rájuk is, mint
Ditró és Szárhegy községek borszéki közbirtokosságára; másrészt ugy ezen,
mint a többi székely közbirtokossági vagyonok fejlődés-történetét élénken
dokumentálják azok a külömböző forumu birósági itéletek is, amelyek Ditró
és Szárhegy községek borszéki közös vagyonának megvédése és megtartása
céljából a mult idők folyamán külömböző alkalmakkor hozattak.
Az itt elmondottakon kivül azonban még egy más szempont és ok is késztetett
jelen könyvem megirására. Ez a szempont és ok nem volt más, mint
megismertetni a közbirtokosságokat, s ezek között is elsősorban Ditró és
Szárhegy községek, a népi szójárásban: a két község közbirtokosságát e
közös vagyonuk eredetével, történetével, fejlődésével, s vagyona megtartása
körül kifejtett küzdelmeivel azért, hogy e küzdelmekből az utódok erőt és
hitet merithessenek. Mert a mult mindenkor kötelez.
Hogy célomat elérem-e, nem tudom: de azt tudom, hogy ha egyetlen egy
esetben is segitségére tudok lenni könyvemmel bármelyik közbirtokosságnak;
hogyha egyetlen egy esetben is fel tudom hivni figyelmét egyetlen egy
székely közbirtokosságnak is a multra s az ebből folyó kötelezettségekre, -
ugy nem végeztem hiábavaló munkát.
Kelt Gyergyószentmiklóson 1938 augusztus havában.
Dr. Csiby Andor.