Tétel adatlapja
CÍMLAP
Csiby Andor
A székely közbirtokossági vagyonok eredete, történelmi és jogi fejlődése az ősfoglalástól napjainkig

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

I. Általános rész.


A közbirtokossági vagyonok keletkezése. Ősfoglalás
A közbirtokossági vagyonok története és jogi fejlődése
A közbirtokosság fogalmának meghatározása és a közbirtokosság jogi személyisége
Községi vagyonok-e a közbirtokossági vagyonok vagy magántulajdont képeznek?
A közbirtokosságok jogi helyzete az állami főhatalom megváltozása után
Felfogásbeli külömbségek a volt magyar és a jelenlegi román állami főhatóság között a közbirtokosságok igazgatására nézve
Mint vélekedett dr. Hodor Viktor közig. vezérfelügyelő a közbirtokossági vagyonokról 1924-ben?

II. Különös rész.

A borszéki közbirtokossági közvagyon igazg. a multban
Mi is volt tulajdonképen az 1804-ben kötött "Egyezés" (a Zimmethausennel kötött haszonbéri szerződés) és az 1832-ben létrejött "Egyezség"?
Küzdelem Borszék fürdő tulajdonjogáért a felsőbb hatóságok önkényes intézkedéseivel szemben
Községi vagyon-e a borszéki közbirtokossági vagyon vagy magántulajdon?
Az első épitkezések. Borszék politikai község kialakulása
Agrár reform és káros hatásai a két község közbirtokosságára nézve

III. Függelék.

Az ősi székely vagyon- és földközösség



Előszó

Jelen könyvem megirására az a különös érdeklődés késztetett, melylyel a székely közbirtokossági vagyonok keletkezése és jellegére nézve nemcsak a román államhatalom, különösen a szakkörök, viseltetnek, hanem maga az egész székelység is.

Mindkét részről jogos és érthető ez az érdeklődés. A román államhatalom részéről azért, mivel a székelységnek ez az ősrégi vagyonjogi szervezete eddig teljesen ismeretlen volt előtte, mig a székely közbirtokosságoknak e kérdés iránti különös érdeklődését az váltotta ki, hogy talán maga sem volt teljesen tisztában ezen vagyonának keletkezésével és jellegével, mert hiszen eredete a régi székely történelem-előtti időkre nyulik vissza egészen az ősfoglalásig. De különösen kell, hogy érdekelje ez a kérdés az összszékelységet márcsak azért is, mivel ez a birtokszervezete jelenleg existenciális kérdését jelenti, s mindazok a reformok, amelyekkel a román államhatalom e szervezetet uj alapokra kivánta fektetni ugy a multban, mint akarja a jelenben, a székelységnek teljes anyagi összeroppanását eredményezné abban az esetben, hogyha ezen reformokat téves történelmi és gazdasági adatokra és felfogásra épitené fel.

Tudomásunk van arról, hogy a román szakkörök is különös figyelemmel foglalkoznak e kérdéssel. Mi sem akarunk mást, minthogy a szakköröknek segitségére legyünk e munkájában, mert hiszen e kérdést, mint saját husunkbavágót, mi jobban ismerhetjük bárkinél is. Nemcsak a történelem, hanem évszázados tradiciók fűznek minket ez ősrégi birtokszervezetünkhöz, s ha némely közbirtokosságnál a szervezés és kezelés tekintetében talán voltak is némi eltérések, azonban egyben: a vagyon keletkezése és jellege tekintetében minden közbirtokossági vagyon egy és ugyanaz.

Jelen könyvem két részre oszlik: egy általános és egy különös részre. Az általános részben a közbirtokossági vagyonok keletkezésével és jellegével általában fogok foglalkozni, mig a különös részben Ditró és Szárhegy községek borszéki közbirtokosságának közös vagyona fejlődését, szervezetét és vagyona megtartása tekintetében egyrészt a multban kifejtett védekezéseit és küzdelmeit fogom ismertetni, annál is inkább, mivel ezekre nézve a közbirtokossági jegyzőkönyvekben és egyes birói itéletekben biztos adataink és támpontjaink vannak, amelyekkel talán más közbirtokosságok nem rendelkeznek, de amelyek kihatásaikban épugy vonatkozhatnak rájuk is, mint Ditró és Szárhegy községek borszéki közbirtokosságára; másrészt ugy ezen, mint a többi székely közbirtokossági vagyonok fejlődés-történetét élénken dokumentálják azok a külömböző forumu birósági itéletek is, amelyek Ditró és Szárhegy községek borszéki közös vagyonának megvédése és megtartása céljából a mult idők folyamán külömböző alkalmakkor hozattak.

Az itt elmondottakon kivül azonban még egy más szempont és ok is késztetett jelen könyvem megirására. Ez a szempont és ok nem volt más, mint megismertetni a közbirtokosságokat, s ezek között is elsősorban Ditró és Szárhegy községek, a népi szójárásban: a két község közbirtokosságát e közös vagyonuk eredetével, történetével, fejlődésével, s vagyona megtartása körül kifejtett küzdelmeivel azért, hogy e küzdelmekből az utódok erőt és hitet merithessenek. Mert a mult mindenkor kötelez.

Hogy célomat elérem-e, nem tudom: de azt tudom, hogy ha egyetlen egy esetben is segitségére tudok lenni könyvemmel bármelyik közbirtokosságnak; hogyha egyetlen egy esetben is fel tudom hivni figyelmét egyetlen egy székely közbirtokosságnak is a multra s az ebből folyó kötelezettségekre, - ugy nem végeztem hiábavaló munkát.

Kelt Gyergyószentmiklóson 1938 augusztus havában.
Dr. Csiby Andor.


×