CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Deutsche Zusammenfassung
I. Bibliográfia
II. Tudománytörténet
Kutatók
III. Gyűjteményes munkák
IV. Néprajzi gyűjtés
Tudományos kutatás
Társadalmi gyűjtők, pályázatok
Szakkörök
Múzeumok, kiállítások, népművelés
V. Tájak, népcsoportok
VI. Gazdálkodás
VII. Halászat
VIII. Vadászat
IX. Méhészet
X. Állattartás, pásztorkodás
XI. Földművelés
Szőlő és gyümölcs
XII. Táplálkozás, vendéglátás
XIII. Település
XIV. Építkezés
XV. Világítás, tűzgerjesztés
XVI. Népviselet
XVII. Mesterségek, foglalkozások
Miskolc ipara
Fémművesség, kovácsmesterség
Céhek
XVIII. Népművészet
Kis Jankó Bori
XIX. Fafaragás
XX. Kerámia, üveg
XXI. Hímzés
XXII. Kendermunka, fonás, szövés
XXIII. Közlekedés, teherhordás
XXIV. Kereskedés, mértékek, vásár
XXV. Társadalom
Betyárok
Summások
Agrármozgalmak
A szocialista falu
XXVI. Gyógyítás, kuruzslás
XXVII. Vallás, babona, boszorkányok
Boszorkányok
XXVIII. Népnyelv
XXIX. Népszokások
Jeles napok
Lakodalom
XXX. Népköltészet
Történeti népköltészet
Népdal, népzene
Népi írásbeliség
Ballada
Monda
Mese
Elbeszélés
Anekdota, adoma, szólás
Munkásfolklór
XXXI. Tánc
XXXII. Játék
Névmutató
Földrajzi mutató
Rövidítések
Előszó
Borsod megyében a néprajzi gyűjtés mintegy másfél évszázados múltra tekint
vissza. A különféle folyóiratokban, hírlapokban és egyéb kiadványokban
lappangó, néprajzi adatokat is tartalmazó cikkek száma jelentős. Ezek egy
részéről (a matyókról) Sándor István már 1956-ban készített bibliográfiát.
Az egy évtizeddel ezelőtt meginduló honismereti gyűjtő- és feldolgozó munka
elősegítésére bibliográfiám első kötetét 1958-ban állítottam össze. Az
eltelt tíz esztendő alatt azonban a néprajzi szakemberek, a múzeum köré
tömörülő gyűjtők igen sok cikket publikáltak és sok, korábbi időszakban
írt, lappangó cikket is sikerült feltárni. Ezeket foglalja össze a mostani
kötet. A munka a korábban Abaúj, illetve Zemplén megyékhez tartozó
helységekkel kapcsolatos adatokat is tartalmazza. Az előző kötettel szemben
a kéziratban lévő gyűjtéseket, tanulmányokat nem sorolom fel. Az utóbbi
évtizedben ugyanis olyan hatalmas mennyiségű anyag gyűlt Össze (csupán a
miskolci Herman Ottó Múzeumban mintegy 50 ezer lapnyi kézirat), hogy ennek
feldolgozása külön bibliográfiát érdemel. Változtattam a kötet szerkezetén
is. A publikációkat Sándor István rendszerezését felhasználva (A magyar
néprajztudomány bibliográfiája 1945-1954. Bp. 1965.), szak szerint
csoportosítottam. Ehhez kapcsolódik a név- és földrajzi mutató.
Remélem, hogy ez a kötet az előzőhez hasonlóan segítséget nyújt a
szakembereknek és a megyénkben dolgozó honismereti kutatóknak,
valamint a népművelésben tevékenykedőknek.
Az anyaggyűjtést 1968. december 31-el zártam le.
Miskolc, 1970. június.
Bodgál Ferenc