CÍMLAP
Friss bokréta mellyel hazájának kedveskedik Fáy András
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Édes Hazám!
A' Különös Testamentom.
Versek.
A' Hazához.
Hermíne Herczeg-Aszszony Ő Cs. K. Herczegsége
Fel. Nádor-Ispányunk' Hitvese' halálára 16. Sept. 1817.
Hányatás.
Köznépi-Dal.
A' kettős szerelem.
A' Csere.
A' Csók.
Aria.
Méltóságos Kamánházy László Váczi Püspök Úr' halálára.
Panasz.
A' Sorshoz.
Ária. A' hajdani bóldog ifjúi korhoz.
A' Fogadás.
A' Választotthoz.
Esdeklés.
Hattyúi énekem.
A' Megelégedéshez.
Las Casasnak Örömelragadtatása.
Előszó
Édes Hazám!
Tíz évek folytak-el, hogy néked első zsengémet Bokréta czím alatt bémutattam; egy még nem tele-el, hogy a' Nevelésről írtt Próbatételemet óltárodra letettem. Az a' lágy engedelem, mellyel mind a' két erőlködésemet venni, az a' kíméllés, mellyel kivált a' Bokréta' csak nem gyermeki játékait elnézni méltóztattad, nagyokra lehettek vólna ösztöneim, 's lettek vólna is, ha gyenge erőm és környűlményeim a' buzgó igyekezettel kezet foghatnának. Ím Friss Bokrétát kötöztem ismét üres óráimban számodra; de bár melly vak és részrehajló is az atya' szeretete gyermekei eránt, nem árúlom ennek virágait, mint ollyakat, mellyek hozzád érdemesek lennének, 's önnmagam vártam vólna magamtól. Egykor - ha a' Magyar Írói síkos pálya jobban megtöretik, 's darabosságai megegyengettettnek, az Ég pedig éltemnek kedvezénd, újra kívánom kötözni mind a' két Bokrétám' szálait, 's megtisztítva a' szebbeket, elmellőzve a' díszteleneket nyújtani anyai kezeidbe. Addig is élj bóldogúl, erőssen álj a' zivatarok köztt, mint hegyeid' bérczei, 's zőldelj örökre, mint tavaszszal ezeknek lombjai!
Gomba 1817.