CÍMLAP
Kégli Ferenc
A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár ... története, 1950-1952
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Visszatekintés Fejér vármegye közkönyvtárainak a régmúltjára
A közkönyvtári kultúra hagyományai
Vidéki olvasókörök és közkönyvtárak
Adalékok a reformkortól
Lovasberény és Füle közkönyvtárai
A Horthy-korszak közkönyvtári adatai
A koalíciós évek népkönyvtárai 1945-1949 között
Országos helyzetkép
A könyvtáralapítási mozgalmak kezdetei
A népkönyvtári hálózat "demokratikus" elképzelése
Hálózat helyett kampányok
Korai tervek a körzeti könyvtárak felállítására
Fejér vármegye közkönyvtárai
Az újraéledés időszaka
A megye könyvtárai 1949-ben
A körzeti könyvtári rendszer kialakítása
A körzeti rendszer "népi demokratikus" programja
A körzeti ellátó rendszer köztudatba kerülése
A pártállam számára fontossá vált a népkönyvtár
A körzeti könyvtárak működési terve
A körzeti könyvtárak szervezése
A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár
Az intézmény megszervezése
Az előkészítés folyamata
Az intézmény felavatása
A működés pénzügyi forrásai
A személyzet
A munkatársak
A munkatársak továbbképzése
Az állomány
Könyvek
Hírlapok, folyóiratok
Az adminisztráció
A közlekedés és szállítás
A versenymozgalom
A körzeti könyvár népkönyvtárai
A népkönyvtárak alapítása
A népkönyvtárak állománya
A népkönyvtárosok
A népkönyvtárak működtetése
A népkönyvtárak nyilvántartása
A népkönyvtárak felügyelete
A körzeti könyvtár és a városi könyvtárak
Székesfehérvár
Dunapentele-Sztálinváros
A körzeti könyvtár a megye központi könyvtára
A felettes szervek tájékoztatása
A Megyei Könyvtárügyi Albizottság
A nemzetiségek könyvtári ellátása
Egyéb könyvtárügyi feladatok elvégzése
Az új megyei könyvtári hálózat kialakulása
A járási könyvtárak
A megyei könyvtár
Összegzés
Jegyzetek
Függelék: Közlemények és iratok a Fejér megyei települések nyilvános könyvtárainak alapításáról 1950-1952
Képek
Bevezetés
A "Szolgaság helyén virágzó élet" című, 1953-ban közreadott Fejér megyei
propagandafüzet a sötétség, a tudatlanság helyeként tüntette fel a megye 2.
világháború előtti szellemi állapotát. Sok községbe valóban csak az
1940-es évek végén jutott el a villanyvezeték, és sokaknak csak ekkoriban
oktatták kampányjellegű tanfolyamokon az írás-olvasás alapelemeit. A
múlt sommás megbélyegzése azonban csakis a jelenkori "virágzó élet"
ellentétjeként fogalmazódott meg, s nem a valóság elemzése alapján.
Úgyszintén nem támaszkodott hiteles adatokra a megyei hírlapnak az
az 1950. októberi cikke, amelyikben ez volt olvasható: "A jó könyv csak
a felszabadulás után jutott el a dolgozó parasztsághoz. Előtte - néhány
századeleji kiadású mezőgazdasági "szakkönyvet" leszámítva - nem ismerték
a grófi nagybirtokok súlya alatt nyögő falvakban azt a szót, hogy: könyvtár".
A cikk írója, Könczöl Imre, egy későbbi visszaemlékezésében maga is óvta
a leendő történetírókat attól, hogy komolyan vegyék az ilyen, és ehhez
hasonló korabeli közléseit, mivel adatait akkoriban csak azokból a
jelentésekből vette, amelyek kizárólag a Vallás- és Közoktatásügyi
Minisztérium (VKM) által szervezett és fenntartott népkönyvtárakra
vonatkoztak. A Fejér megyei községek jórészének olvasási kultúrája,
közkönyvtári ellátottsága azonban sokkal gazdagabb volt és sokkal régebbi
hagyományokkal rendelkezett. A kezdetek már a reformkorban fellelhetőek.