CÍMLAP
Karmacsi Zoltán
Kétnyelvűség és nyelvelsajátítás
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Ábrák jegyzéke
1. Bevezetés
2. Kétnyelvűség
2.1. A kétnyelvűség fogalma
2.1.1. Közösségi kétnyelvűség
2.1.2. Az egyéni kétnyelvűség
2.2. A kétnyelvűség típusai
2.3. Gyermekkori kétnyelvűség
2.3.1. A gyermekkori kétnyelvűség megközelítése Skutnabb-Kangas tipológiája alapján
2.3.2. A kétnyelvűség kialakulásának családi modelljei
2.4. Összegzés
3. A gyermeki nyelvfejlődés az első hat évben
3.1. A gyermeki nyelvelsajátítás elméletei
3.2. A kritikus periódus hipotézis (szenzitív periódus)
3.3. Nyelvi síkok fejlődése
3.3.1. Fonológiai és fonetikai fejlődés
3.3.2. Grammatikai fejlődés
3.3.3. Szemantikai fejlődés
3.3.4. Pragmatikai fejlődés
3.4. Nyelvi fejlődés: az első három év
3.4.1. Az első életév
3.4.2. A kisdedkor
3.4.2.1. A második életév
3.4.2.2. A harmadik életév
3.5. A 4-6 éves gyermek nyelvének fejlődése
3.5.1. A negyedik életév
3.5.2. Az ötödik életév
3.5.3. A hatodik életév
4. Etnikailag vegyes házasság és gyermekkori nyelvhasználat
4.1. A vizsgálat menete és módszerei
4.2. A kutatópontok: Munkács és Beregszász
4.2.1. Beregszász
4.2.2. Munkács
4.3. Kódkeverés, kódváltás és kölcsönelemek a kétnyelvű gyermek beszédében
4.3.1. A kódváltást befolyásoló tényezők
4.3.2. Kódkeverés (kódváltogatás) a gyermek beszédében
4.3.3. Személy és nyelvismeret, mint a kódváltást befolyásoló tényező
4.3.4. A nyelvválasztás mint a kódváltást befolyásoló tényező
4.3.5. A téma mint a kódváltást befolyásoló tényező
4.3.6. A leggyakoribb kódváltástípusok a gyermekek beszédében
4.3.7. Kölcsönelemek a gyermekek nyelvhasználatában
4.4. A nyelvválasztást befolyásoló tényezők: környezet és család
4.5. Összefoglalás
Irodalom
Mellékletek
Bevezetés (részlet)
Kárpátalján számos nemzetiség (ukrán, magyar, román, orosz, cigány, ruszin,
német, szlovák, zsidó stb.) él egymás szomszédságában. Ezért e terület a
szociolingvisztikai kutatásoknak egyik kiváló terepe, amelyet a független
Ukrajna megalakulásáig szinte senki nem tanulmányozott mélyrehatóan.
A szociolingvisztikai, ezen belül a kétnyelvűség-kutatás első jelentős
monográfiája 1998-ban látott napvilágot Kárpátalján Csernicskó István
tollából "A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján)" címmel. 2003-ban szintén
Csernicskó István szerkesztésében jelent meg "A mi szavunk járása. Bevezetés
a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba" című könyv, amely a kárpátaljai
magyar kétnyelvű beszélőközösség nyelvhasználatát, az ukrajnai idevonatkozó
törvényeket, ezek gyakorlatban való megnyilvánulását, a problémák
orvoslásának lehetőségeit tárgyalja. E tanulmányok az 1980-as évek végén és
a '90-es években Ukrajnában végbement politikai változásoknak köszönhetően
a Kárpátalját is elérő és egyre népszerűbbé váló szociolingvisztika
eredményeként jelentek meg.
[...]
Mivel Ukrajnában, s ezen belül Kárpátalján is az államnyelv az ukrán, ezért a kárpátaljai magyar kisebbség rá van kényszerülve az ukrán nyelv használatára, vagyis kétnyelvű beszélőnek tekinthető. Első olvasatra a kétnyelvűség meghatározása nem is okoz nagy gondot, jóformán el sem gondolkodunk rajta: olyan ember, aki két nyelvet beszél. Azonban számos problémával találjuk magunkat szembe akkor, ha a kétnyelvűséget a különböző szaktudományok (pl.: pszicho-, szociolingvisztika stb.) felől szeretnénk megfogalmazni. Az alábbiakban ezeket a problémákat szeretném ismertetni a hazai és a külföldi szakirodalom segítségével.