CÍMLAP
Gönczi Andrea
Ruszin skizmatikus mozgalom a XX. század elején
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. Bevezetés
1. A munka tárgya és célja
2. Lehetőségek és nehézségek
II. Kik a ruszinok?
1. A ruszinok betelepülése
2. Ruszin néprajzi csoportok
3. Természeti viszonyok
4. Műveltségi viszonyok
III. A görög katolikus (unitus) egyház Kelet-Európában
1. A nyugati és keleti kereszténység kettéválása
2. A munkácsi egyházmegye és az ungvári unió
IV. Ruszin társadalom és gazdaság a XIX. század végén
1. Az ungvári unió utáni helyzet
2. Tiltakozás az anyagi terhek ellen
V. A kormány vatikáni akciója
1. Ruszinok az Egyesült Államokban
2. Hodobay Andor amerikai tevékenysége
3. Ortinsky püspök kinevezése
VI. A hegyvidéki akció
1. Az akció megindítása
2. Az eredmények
VII. Így kezdődött
1. A szacsali áttérés
2. A beherói skizma
3. Áttérések az Egyesült Államokban
VIII. Az izai áttérés
1. Az izaiak kísérlete
2. Harc a ruszin hívekért
3. Anyagi okok és politikai szándékok
IX. Az izaiak pere
X. A nagylucskai események
1. Szociális elégedetlenségből vallási áttérés
2. Kísérlet a skizma megszüntetésére
3. Bacsinszky Mihály lelkész szerepe
XI. Kabalyuk atya fellépése: a skizma újból fellángol
1. Az első ruszin pravoszláv pap
2. Hatósági fellépés az áttérőkkel szemben
3. Megindul a nyomozás
XII. A máramarosi per
1. Tanúk és vádlottak
2. Az ítélet
XIII. A per visszhangja
XIV. Összegzés
Irodalomjegyzék
Táblázatok és térképek jegyzéke
Melléklet
Bevezetés (részlet)
A mai Kárpátalja területén a XX. század első két évtizedében olyan
események zajlottak, amelyek akkor még nem sejthető módon hosszú időre
meghatározták a térség további történetét. A skizmatikus mozgalomról van
szó, amely Máramaros vármegyének a románok lakta délkeleti részéből indult,
majd átterjedt a ruszin vidékekre. A skizma lényege: a görög katolikus
ruszinok tömeges áttérése régi, eredeti vallásukra, a pravoszláviára.
A mozgalom az Iza és a Nagyág völgyében számos települést érintett, de
legintenzívebben a Huszt melletti Iza község lakói léptek fel. Máramaros
megyéből hamarosan átterjedt a szomszédos Beregre, ahol Nagylucska lakóira
hatott ki leginkább.
Az áttérési mozgalom vizsgálatánál három irányban indulhatunk el. Mivel a
hívők törekvése egyházuk elhagyására irányul, kézenfekvő a vallási motívum.
Közelebbről szemlélve azonban kiderül, hogy a vallás és a hit kérdése
csupán ürügy, valójában a görög katolikus egyház által előírt szigorú
gazdasági terhektől szeretnének megszabadulni a hívek, melyeket
szegénységük miatt már nem képesek teljesíteni. Ily módon az áttéréseket a
szociális-gazdasági körülmények motiválták. Végezetül pedig a skizmatikusok
bizonyos külföldi - némi anyagi, de inkább erkölcsi - támogatást is kaptak.
Ezek egy része a szomszédos Galíciából és Bukovinából érkezett, ahová a
magyarországi ruszinok idénymunkára jártak, akárcsak az Egyesült Államokba,
amely a külföldi befolyás másik kiindulópontja volt. Ott a ruszinok
kapcsolatba kerülhettek az orosz pánszláv propagandával, illetve a
pravoszláv egyházzal. Ebben található a skizma terjedésének harmadik,
politikai indítéka.
A ruszin skizmával foglalkozó szakirodalom, de már a kortársak is e két
utóbbit tekintették mérvadónak, és szociális érzékenységtől, politikai
hovatartozástól vagy vérmérséklettől függően hangsúlyozták az egyiket vagy
a másikat. Vagyis a vallásváltoztatás puszta tény, amelynek valójában semmi
köze a liturgiához, amit az is alátámaszt, hogy az áttérők nem érzelmi
alapon választottak új felekezetet, hanem a gazdasági előnyöket mérlegelve.
Célunk, hogy ezeket az okokat feltárjuk, és valós magyarázatot adjunk mind
a skizmában résztvevők szándékaira, mind pedig a velük szemben fellépő
egyházi és világi hatóságok intézkedéseire.
[...]