Tétel adatlapja

CÍMLAP

Interetnikus kapcsolatok
Északkelet-Magyarországon
2. Kiegészítő kötet

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

SZABOLCSI Miklós: Köszöntő
PORKOLÁB Albert: Köszöntő
SIRÁCZKY, Ján: Az Északkelet-Magyarországra való szlovák települések problematikájához
DANKÓ Imre: Az árucsere szerepe az északkelet-magyarországi interetnikus kapcsolatokban
NÁDASI Éva: A gazdálkodás és az etnikum viszonya
GYIVICSÁN Anna: A kulturális kölcsönhatások külső és belső mozgásáról
MARKUS, Michal: Répáshuta nevének interetnikus vonatkozásai
KOTICS József: Interetnikus kapcsolatok a fakitermelés szókincsében
BODNÁR Mónika: Egy gömöri szlovák telepítésű falu asszimilációja
B. KOVÁCS István: Gömöri adalékok a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatokhoz
SZABÓ József: Adalékok a nemzetiségi iskolák történetéhez
KAPROS Márta: Szlovák kapcsolatok a születés szokáskörének nógrádi hagyományaiban
SZABÓ László: Családszervezet és rokonsági terminológiák Északkelet-Magyarország különböző etnikumú csoportjainál
ÖRSI Julianna: Exogám házasságok mint az asszimilálódás mutatói
BARNA Gábor: Német telepesek az egykori Északkelet-Magyarországon
SZÉKELY András Bertalan: Nemzetiségi jelenkutatás a budapesti Állami Gorkij Könyvtárban


Bevezetés (részlet)

[...]

A megyénk területén élő, s etnikai identitásuk tudatát gondozó nemzetiségi csoportok feladatait úgy kell kijelölni, s tiszteletre méltó hagyományápolásuknak úgy kell teret biztosítani, hogy a megyénk egész lakosságának változó feladataival összeegyeztethessük a nemzetiségek gondjait is. Az Északkelet-Magyarország régióban élő nemzetiségek is alapvető és visszavonhatatlan változásokat élnek át. Ezek a változások nem teszik lehetővé a lokális, a kis közösségek hagyományos tevékenységmódjának töretlen folytatását, s az egykor különböző nyelvet beszélő ősök évszázadok során gyűjtött tapasztalatainak zökkenőmentes felhasználását.

Pedig a nemzetiségi sokszínűség kultúránkra gyakorolt hatásáról és ápolásáról sem a jelenben, sem a jövőben nem kívánunk lemondani. Sőt, minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatni kívánjuk, hogy egyéni kultúrájuk továbbra is érték maradjon, őszintén örülünk annak, hogy az északkelet-magyarországi régió művelődéstörténeti értékeinek feltárására, elemzésére és értékelésére hivatott kutatóhelyünk, a Herman Ottó Múzeum tudós munkatársai elég érzékenységet mutattak arra, hogy a múlt tanulmányozásának egy olyan aspektusát válasszák, amelynek aktuális vonatkozásai ilyen fontosak.

Tanulságos volt átolvasni a konferencia előadásait tartalmazó kötetet, örömmel láttuk megyénk kutatóin kívül a történettudományok, a néprajz, a művelődéstörténet, a művészettörténet, a nyelvészet országos hírű szakembereinek, sőt a szomszédos szocialista országok társadalomkutatóinak tanulmányait. Számunkra - a politikai és közigazgatási feladatok szakemberei számára - azok az elemzések a megfontolandók és hasznosítandók, amelyek arra hívják fel figyelmünket, hogy a területünkön élt különböző nemzetiségű csoportok csak akkor tölthették be történeti hivatásukat, amikor annak keresték a módját, hogyan tudhatnák sajátos történelmi tapasztalataikkal egymás tevékenységét kiegészíteni. A kölcsönös egymásrautaltság belátása, egy-egy népcsoport sajátos ismereteinek megbecsülése, a kölcsönös tisztelet bölcsességére intette a bármely nyelven beszélő, de ezt a tájat hazájául választó elődeinket.

Egymásrautaltság és kölcsönös tisztelet, tehát azok a kulcsszavak, amelyek e tudományos elemzések legfontosabb konklúziói.

Abban a reményben nyitom meg a tudományos megbeszélésük sorozatát, hogy az egymásrautaltság belátása és a kölcsönös tisztelet a jövőben egyre inkább része lesz mindennapi életünknek és távlati terveinknek! Munkájukhoz sok sikert, jó erőt és egészséget, tartalmas, lankadatlan vitakedvet kívánok!

Porkoláb Albert


×