Tétel adatlapja

CÍMLAP

Csernicskó István - Karmacsi Zoltán

Szófajtan és morfológia

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó/Bevezetés
A szótan fogalma és területei: a szóalaktan (morfológia) és a szófajtan, illetve alapfogalmaik
A szófaj fogalma. A mai magyar nyelv szófaji rendszere
Az ige
Az igetövek
Az igeragozás
Az igeragozási paradigmák
A névszók. A főnév
A melléknév
A számnév
A névmások
A névszótövek típusai
A névszóragozás. A névszók jelei
A névszói eset- és viszonyragozás
A határozószó
Az igenevek. A főnévi igenév
A melléknévi és a határozói igenév
A viszonyszók fogalma. A mondatrész- és szóalakteremtő viszonyszók
A névutó és névutómelléknév. Az igekötő
A kötőszó és a partikula
A névelő és a tagadószó
A mondatszók és indulatszók
A szóalkotás módjai: a szóképzés
A szóalkotás módjai: a szóösszetétel
A ritkább szóalkotási módok
Komplex feladatok
Vizsgakérdések szótanból (szóalaktan, szófajtan) magyar szakos hallgatók számára
Felhasznált irodalom


Előszó

Ez a kiadvány a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakos hallgatói számára készült, és a hét szemeszteren át oktatott Mai magyar nyelv című tárgy két félévi anyagának (a szóalaktan és a szófajtan részeknek) előadásait foglalja össze. Mielőtt azonban a hallgatók a kezükbe veszik a kötetet, célszerű néhány dolgot előre tisztáznunk.

Ismeretes, hogy a Mai magyar nyelv című tárgy nem "A" magyar nyelv, hanem a magyar nyelv kodifikált standard változatának leíró szempontú áttekintése. Így ez a kötet is elsősorban a mai magyar standard nyelvváltozat grammatikájának szóalaktani és szófajtani részeit tárgyalja, s csak néhol tér ki más nyelvváltozatok (például a kárpátaljai magyar nyelvjárások) normáira. Ezen "kitekintések" oka és célja az, hogy olyan nyelvi, nyelvhasználati jelenségekre hívja fel a diákok figyelmét a kontrasztív nyelvoktatási módszer alapján, melyek a helyi magyar nyelvhasználatban jellemzők, s amelyekkel a jövendő pedagógusok majdan tanítványaik nyelvi produkcióiban is találkozhatnak.

Ahogyan a felsőoktatásban természetes, kiadványunk csak mintegy orientációs jelleggel foglalja össze mindazt, ami a tantárgy anyagából egy-egy előadásba belefér, s ezért kötetünk nem kíván teljes leíró magyar nyelvtan lenni. Azaz ebben a kötetben a hallgatók az előadások anyaga mellett az adott előadáshoz témájához szorosan kapcsolódó alapfogalmak jegyzékét és értelmezését, illetve néhány, az elméleti anyag jobb megértését segítő gyakorlati feladatot találnak. Ám ezen kötet elolvasása nem menti fel a hallgatókat az úgynevezett referenciagrammatikák megismerésének kötelezettsége alól. Ahhoz, hogy a félév végi vizsgára jól fel tudjon készülni a magyar szakos hallgató, ismernie kell A mai magyar nyelv rendszere, A mai magyar nyelv, a Magyar grammatika című összefoglaló leíró nyelvészeti munkákat. Célszerű megismerkednie továbbá néhány olyan leíró nyelvészeti munkával is, melyek esetleg a magyar nyelvtannak csak egy-egy részterületét tárgyalja, ám azt alaposabban, részletesebben. A diákok figyelmébe ajánlhatók továbbá azon kézikönyvek grammatikai fejezetei, melyek az utóbbi néhány évben jelentek meg (például a Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom kötete, a Kiefer Ferenc szerkesztette A magyar nyelv kézikönyve és Magyar nyelv című összefoglaló kötet anyaga). S természetesen az sem tilos, sőt: inkább ajánlott, hogy a diákok ismerkedjenek meg a magyar nyelvet nem a hagyományos leíró nyelvészeti paradigma szerint áttekintő, hanem például a strukturalista vagy generatív nyelvtan szemléletmódjában bemutató összefoglaló kiadványokkal (például az Új magyar nyelvtan című kötettel, vagy éppen a Strukturális magyar nyelvtan című sorozat köteteivel).

Felhívjuk továbbá jövendőbeli olvasóink figyelmét arra is, hogy miután a tradicionális leíró nyelvészet ma már nem aktív tudományos paradigma (amivel természetesen nem azt állítjuk, hogy a mai magyar nyelv rendszeréről semmi újat nem lehet általa mondani), kiadványunk nem új kutatási eredményeinket foglalja össze, hanem a magyar leíró nyelvészeti munkák alapján a (főiskolai) oktatás céljaira összeállított jegyzet, amely műfaja miatt sem törekedhet a teljességre.


×