
CÍMLAP
Csernicskó István - Karmacsi Zoltán
Szófajtan és morfológia
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó/Bevezetés
A szótan fogalma és területei: a szóalaktan (morfológia) és a szófajtan, illetve alapfogalmaik
A szófaj fogalma. A mai magyar nyelv szófaji rendszere
Az ige
Az igetövek
Az igeragozás
Az igeragozási paradigmák
A névszók. A főnév
A melléknév
A számnév
A névmások
A névszótövek típusai
A névszóragozás. A névszók jelei
A névszói eset- és viszonyragozás
A határozószó
Az igenevek. A főnévi igenév
A melléknévi és a határozói igenév
A viszonyszók fogalma. A mondatrész- és szóalakteremtő viszonyszók
A névutó és névutómelléknév. Az igekötő
A kötőszó és a partikula
A névelő és a tagadószó
A mondatszók és indulatszók
A szóalkotás módjai: a szóképzés
A szóalkotás módjai: a szóösszetétel
A ritkább szóalkotási módok
Komplex feladatok
Vizsgakérdések szótanból (szóalaktan, szófajtan) magyar szakos hallgatók számára
Felhasznált irodalom
Előszó
Ez a kiadvány a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv
és irodalom szakos hallgatói számára készült, és a hét szemeszteren át
oktatott Mai magyar nyelv című tárgy két félévi anyagának (a szóalaktan
és a szófajtan részeknek) előadásait foglalja össze. Mielőtt azonban a
hallgatók a kezükbe veszik a kötetet, célszerű néhány dolgot előre
tisztáznunk.
Ismeretes, hogy a Mai magyar nyelv című tárgy nem "A" magyar nyelv, hanem a
magyar nyelv kodifikált standard változatának leíró szempontú áttekintése.
Így ez a kötet is elsősorban a mai magyar standard nyelvváltozat
grammatikájának szóalaktani és szófajtani részeit tárgyalja, s csak néhol
tér ki más nyelvváltozatok (például a kárpátaljai magyar nyelvjárások)
normáira. Ezen "kitekintések" oka és célja az, hogy olyan nyelvi,
nyelvhasználati jelenségekre hívja fel a diákok figyelmét a kontrasztív
nyelvoktatási módszer alapján, melyek a helyi magyar nyelvhasználatban
jellemzők, s amelyekkel a jövendő pedagógusok majdan tanítványaik nyelvi
produkcióiban is találkozhatnak.
Ahogyan a felsőoktatásban természetes, kiadványunk csak mintegy orientációs
jelleggel foglalja össze mindazt, ami a tantárgy anyagából egy-egy
előadásba belefér, s ezért kötetünk nem kíván teljes leíró magyar nyelvtan
lenni. Azaz ebben a kötetben a hallgatók az előadások anyaga mellett az
adott előadáshoz témájához szorosan kapcsolódó alapfogalmak jegyzékét és
értelmezését, illetve néhány, az elméleti anyag jobb megértését segítő
gyakorlati feladatot találnak. Ám ezen kötet elolvasása nem menti fel
a hallgatókat az úgynevezett referenciagrammatikák megismerésének
kötelezettsége alól. Ahhoz, hogy a félév végi vizsgára jól fel tudjon
készülni a magyar szakos hallgató, ismernie kell A mai magyar nyelv
rendszere, A mai magyar nyelv, a Magyar grammatika című összefoglaló leíró
nyelvészeti munkákat. Célszerű megismerkednie továbbá néhány olyan leíró
nyelvészeti munkával is, melyek esetleg a magyar nyelvtannak csak egy-egy
részterületét tárgyalja, ám azt alaposabban, részletesebben. A diákok
figyelmébe ajánlhatók továbbá azon kézikönyvek grammatikai fejezetei,
melyek az utóbbi néhány évben jelentek meg (például a Pannon Enciklopédia
Magyar nyelv és irodalom kötete, a Kiefer Ferenc szerkesztette A magyar
nyelv kézikönyve és Magyar nyelv című összefoglaló kötet anyaga).
S természetesen az sem tilos, sőt: inkább ajánlott, hogy a diákok
ismerkedjenek meg a magyar nyelvet nem a hagyományos leíró nyelvészeti
paradigma szerint áttekintő, hanem például a strukturalista vagy generatív
nyelvtan szemléletmódjában bemutató összefoglaló kiadványokkal (például az
Új magyar nyelvtan című kötettel, vagy éppen a Strukturális magyar nyelvtan
című sorozat köteteivel).
Felhívjuk továbbá jövendőbeli olvasóink figyelmét arra is, hogy miután
a tradicionális leíró nyelvészet ma már nem aktív tudományos paradigma
(amivel természetesen nem azt állítjuk, hogy a mai magyar nyelv
rendszeréről semmi újat nem lehet általa mondani), kiadványunk nem új
kutatási eredményeinket foglalja össze, hanem a magyar leíró nyelvészeti
munkák alapján a (főiskolai) oktatás céljaira összeállított jegyzet, amely
műfaja miatt sem törekedhet a teljességre.