Tartalom

Előszó a harmadik kiadáshoz
Előszó

Bevezetés

1. Kérdések, viták, gondolatok a mondatról
1.1. Egyetemi tankönyvek
1.2. Mondattan, szintaxis jelentése
1.3. Szakkifejezések
1.4. Ősmondat és a kétpólusú mondat
1.5. Emberi nyelv születése, ősmondat, szó, beszéd viszonya
1.5.1. Egyetemi tankönyv
1.5.2. A szó és a víz a földrajzi nevekben
1.5.3. Földrajzi nevek és a személynevek
1.5.4. Közszók
1.5.4.1. Különböző jelentéscsoportokba tartozó szavak
1.5.4.1.1. Hangutánzó szavak
1.5.4.1.2. Természeti jelenségek szavai
1.5.4.1.3. Állatok nevei
1.5.4.1.4. Tárgyak nevei
1.5.4.2. A beszédre vonatkozó szavak
1.5.4.2.1. Szó kezdetén t- vagy annak fejleményei
1.5.4.2.2. Szó kezdetén k- vagy annak fejleményei
1.6. A fentiekből levonható tanulságok
1.7. A mondattani vizsgálatok tanulságai és a földrajzi nevek tagolhatósága

2. A földrajzi nevek szerkezeti felépítése
2.1. Egytagú földrajzi nevek
2.1.1. Egyszerű szóból álló egytagú folyónév (Tok, Ton)
2.1.2. Egytagú, összetett szóból álló folyónevek
2.1.3. Mondatszók, szómondatok
2.2. Kéttagú földrajzi nevek
2.3. Háromtagú földrajzi nevek
2.4. Négytagú földrajzi nevek

3. Szintaktikai szerkezetek a földrajzi nevekben
3.1. Mellérendelő szószerkezetek
3.2. Alárendelő szószerkezetek
3.2.1. Alárendelő szószerkezetek az alaptag szófaja szerint
3.2.2. Alárendelő szószerkezetek az alaptag jelentése szerint
3.2.3. Alárendelő szószerkezetek a tagok egymáshoz való viszonya szerint
3.2.3.1. Alanyos szerkezetek
3.2.3.2. Jelzős szerkezetek
3.2.3.2.1. Orosz használatú nevekben
3.2.3.2.2. Török nyelvi használatú nevekben
3.2.3.2.3. Uráli nyelvcsaládba sorolt nyelvek használatában

4. Kettős, hármas szófajúság

5. A mondat fő részei és a földrajzi nevek

6. A frazeológiai egységek és a földrajzi nevek

7. A viszonyító eszközök és a földrajzi nevek

Összegzés
Rövidítések
Források
Irodalom