
CÍMLAP
Kőváry László
Erdély földe ritkaságai
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Első fejezet.
Átalánosságok.
1. §. E munka köre
2. §. E tárgy irodalma
Második fejezet.
A határszéli hegyek.
3. §. Erdély fenlapály
4. §. A határszéli Kárpátok
5. §. A.) Keleti határszéli Kárpátok
6. §. Tarkő
7. §. Sándor-domb
8. §. Nagy- és kis-somlyó
9. §. Nemere
10. §. B.) A déli határszéli Kárpátok
11. §. Iskolahegye
12. §. Királykő és viszhangja
13. §. Bucsecs
14. §. Feketehegy
15. §. Bábaköve
16. §. Négohegye
17. §. Ördög rétje
18. §. Az Olt jobbjáni hegyek
19. §. Fejérkő
20. §. Nők rétje
21. §. Kecske
22. §. Páring
23. §. Vulkán
24. §. Retyezát
25. §. C.) A nyugoti határszéli Kárpátok
26. §. D.) Az északi Kárpátok
27. §. Fátahegye
28. §. Rákoczi hegye
29. §. Czibles
Harmadik fejezet.
Határszéli szoros útak.
30. §. Előzmény
A.) Keleti szorosútak
31. §. Tölgyesi szoros
32. §. Gyimes szorosa
33. §. Ojtozi szoros
B.) Déli szorosútak
34. §. Bodzai vám
35. §. Ósáncz
36. §. Tömös (képpel)
37. §. Törcsvári szoros
38. §. Verestoronyi szoros
39. §. Vulkáni szoros
C.) Nyugoti szorosak
40. §. Vaskapu
41. §. Dobrai szoros
42. §. Halmágyi szoros
43. §. Királyhágó
D.) Északi szorosak
44. §. Meszes
45. §. Karika útja
46. §. Dézs-somkúti szoros
47. §. Borgói szoros
Negyedik fejezet.
A belföldi hegyek.
48. §. Előzmény
A.) Maros jobb parti hegyek
49. §. Isten széke
50. §. Gyerőfi szöktetője
B.) Maros balparti hegyek
51. §. Tyihu és Keldára
52. §. Zászpád
53. §. Bekecs
54. §. Cseje
55. §. Hargita
56. §. Az Ördög köve
C) Nyugoti havasok hegyei
57. §. Bilak
58. §. Pilis
59. §. Fiu sziklája
60. §. Ordas-kő
61. §. Haller-havas
62. §. Balamér-ijásza
63. §. Detonata (képpel)
64. §. Sziklabarát
65. §. Magyaró-kerék hegyei
Ötödik fejezet.
Barlangok és hegyrepedések.
65. §. Előzmény
A.) Déli Kárpátok barlangjai
66. §. Salamon vára
67. §, Ferenczlik
68. §. Pestere
69. §. Bellona
70. §. Boli barlang
B.) Nyugoti Kárpátok barlangjai
71. §. Ördöghegyi barlang
C.) Maros jobb partjáni barlangok
72. §. Tordahasadék és barlangjai (képpel)
73. §. Csáki barlangja
D.) Maros balparti barlangok
74. §. Bonis temploma
75. §. Küsmöd barlangja
76. §. Homorod-almási barlang
E.) Nyugoti havasok barlangjai
77. §. Csáklyai-kő
78. §. Felgyógyi szirtrepedés
79. §. Gyertyánosi barlang
80. §. Toroczkó-szt-györgy barlangjai
81. §. Bélavára
82. §. Runki barlang
83. §. Boicza barlangja
84. §. Barlangfalvi barlang
85. §. Szkerisorai jégbarlang
Hatodik fejezet.
Kövületek. Égények.
A.) Kövületek
86. §. Előzmény
87. §. Növényi kövületek: Alsóváczán
88. §. Állati kövületek
89. §. Fellegvár oldala, Kolozsvárit
90. §. Felsővidrai csigatelep
91. §. Gyerővásárhely kő-pénzei
92. §. Felek kerek kövei
93. §. Korondi rakodó-hegy
B.) Égények
94. §. A Büdös kénürege (képpel)
95. §. Kőszén telepek
96. §. Gyeptőzeg telepek
Hetedik fejezet.
Sóbányák.
97. §. Kősó telepünk fekvése, minősége
98. §. Sóskútak
99. §. Történeti adatok
100. §. Az ásatás és kiadás (képpel)
A.) Mivelés alatti bányák
101. §. Dézsakna
102. §. Marosujvár sóaknája
103. §. Parajd sóaknája
104. §. Torda aknája
105. §. Vízakna
B.) Felhagyott bányák
106. §. Kolozsi akna
107. §. Szék aknája
Nyolczadik fejezet.
Vas- és réz-bányák.
A.) Vas-bányák
108. §. Előzmény
109. §. Toroczkó vasbányái
110. §. Vajda-hunyad vasbányái
B.) Réz-bányák
111. §. Előzmény
112. §. Baláni rézbánya
Kilenczedik fejezet.
Arany-ezüst bányák.
113. §. Adatok, történetéhez
114. §. Az ércztelepek fekvése
115. §. A bányászkodás
116. §. Kohók
117. §. Az aranymosás
118. §. A bányák
A.) Bányavárosok
119. §. Abrudbánya
120. §. Körösbánya
121. §. Ofenbánya
122. §. Zalakna
B.) Nevezetesebb bányász-faluk
123. §. Nagyág (képpel)
124. §. Radna
125. §. Ruda
126. §. Verespatak
127. §. Vulkoj
Tizedik fejezet.
Ásványos vizek. Fürdők.
128. §. Előzmény
A.) HIDEG FÜRDŐK
a.) Borvizek
129. §. Borszék
130. §. Csíktusnád
131. §. Előpatak
132. §. Homorod
133. §. Kiruj
134. §. Korond
135. §. Kovászna
136. §. Radna
137. §. Bodok
138. §. Kászon
139. §. Málnás
140. §. Száldobos
141. §. Szombatfalvi szejke
142. §. Stojkafalvi fürdő
143. §. Zajzon
b.) Kénes, keserű vizek
144. §. Bázna
145. §. Kérői fürdő
146. §. Bodoki szemviz
147. §. Czégi viz
148. §. Kis-sármási bolygó
149. §. Kis-sáros gyúlékony forrása
150. §. Tűri-viz
151. §. Zoványi fürdő
c.) Sós-fürdők
152. §. Szováta
153. §. Tordai sósfürdő
154. §. Zsábenyicza
155. §. Vízakna fürdője
B.) MELEG FÜRDŐK
156. §. Algyógy
157. §. Alsó-vácza
158. §. Héviz
159. §. Kaláni fürdő
160. §. Toplicza
161. §. Zernyest forrása
Tizenegyedik fejezet.
Vizesések. Tavak. Folyók.
162. §. Előzmény
163. §. A.) Vízesések
a.) Déli Kárpátok vízesései
164. §. Felsőárpási vízesés
165. §. Kis-keresztényszigeti vizesés
166. §. Vulkánnáli vizesés
b.) Nyugoti havasok vízesései
167. §. Bánpataki vizesés (képpel)
168. §. Intre-gáld zuhanya
169. §. Nagy-rápolt vizesése
170. §. Búvópatak
171. §. Timpánye pataka
172. §. Kis-aranyosi vízesés
B.) Tavak
a.) Mezőségi tavak
173. §. Czegei tó
174. §. Mezőségi több tavak
175. §. Ugynevezett tengerszemek
aa.) Keleti Kárpátok tengerszemei
176. §. Szent-anna tava (képpel)
177. §. Piricskei tó
bb.) Déli Kárpátok tengerszemei
178. §. Bucsecs tengerszeme
179. §. Jezer-tó
180. §. Kis- és nagy-jezure
181. §. Retyezát tengerszeme
182. §. C.) Időszaki források
183. §. Bőgő-lyuk és fürdő
184. §. Egeresi feredő
185. §. Feneketlen-tó
D.) Folyók
186. §. Maros
187. §. Sajó és Cserhalom (képpel)
188. §. Gránát-patak
189. §. Ördögpataka
Tizenkettődik fejezet.
Térségek. Fenlapályok.
190. §. A.) Térségek
B.) Fenlapályok
191. §. A nyugoti havas
192. §. Mezőség
Előszó
1852 nyarán, a korondi fürdőn fiatal úrhölgy jelent meg lelkes férj, két
növendék leányka s egy magyarországiasan öltözött két éves kis fiu körében.
Párnap mulva a bájos úrnőt kedves gyermekeivel a fürdőkkel szemben eső
ásványvizek kövületei keresésében látók elmerülni: e percztől az egész
fürdőtársaság kövületek gyűjtéséhez kezde, s legszebb példányaival
mindenki a pesti nemzeti muzeumra gondolt.
Ki volt e lelkes úrnő, még biztosabban gondolhatják olvasóim, ha elmondom,
mikép jelen müvemre a pontot itt tevém fel.
Nőnek akarám minden áron e müvemet ajánlani, mert a nőnem kezében van
letéve a haza s emberiség jövője. S mintegy mondani ohajtanám általa, mikép
müveim nem egyes tudósoknak, hanem hazám lelkes szépei s fiatalságának
szántam.
Eleget volt a hon és tudomány egyesek kiváltságolt birtoka; ohajtanám,
hogy nő és férfi, fiatal és öreg egyaránt oltározzák velem e haza imádandó
földét.
S kinek ajánlhattam volna méltóbban, mint a nemes úrnőnek, kit a
honbuvárlat mezején, épen a munkavégzés édes öröme köztt láttam felmerülni.
Kolozsvártt, apr. 20. 1853.
a szerző