
CÍMLAP
A nyíregyházi huszárok hadinaplója
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
A gyorshadtest a keleti fronton
A nyíregyházi huszárok hadinaplója
Újra itthon
Függelék
Névmutató
Bevezetés
A II. világháborúban a legősibb magyar fegyvernem, a huszárság végleg
letette a fegyvert. Nem az ellenségei, hanem a technika előtt. A repülők
és harckocsik korában azonban a magyar huszárok az elődöktől örökölt
huszárszellemmel és virtussal 1941-ben Umanynál, Nyikolajevnál, illetve
1944-ben Varsó alatt még olyan vitéz haditetteket vittek véghez, melyekre
feltehetően egyedül csak ők voltak képesek.
Róluk, az utolsó magyar huszárokról szólnak e kötet lapjai.
1989-ben Dr. Petrikovics Tibor nyíregyházi jogtanácsos jóvoltából került
a Jósa András Múzeumba a volt magyar királyi Hadik András 4. honvéd
huszárezred 1941-es oroszországi hadműveleteit tartalmazó leírás. A
hadinapló Dr. Petrikovics Tibor apósa, Várady Győző tulajdonában volt, aki
1941-ben a huszárezred törzsében az ezred 2. segédtisztje mellett ezred
forgalomszabályozó altisztként tevékenykedett.
Ez a 88 oldalas, sűrűn gépelt, bekötött leírás a Hadik huszárok
hadikrónikája címet viseli. Műfaja: harctudósítás. A Honvéd Vezérkar
Főnökének utasítására ugyanis az oroszországi hadjáratban részt vett
alakulatok, magasabb egységek a hadműveleti területen vezetett okmányok,
az adott és kapott parancsok, intézkedések alapján itthon, utólag
elkészítették és felterjesztették harctudósításukat. A Hadik huszárok
harctudósítása a mozgósítás elrendelésétől, 1941. június 27-étől az ezred
hazaszállításáig, november 3-áig terjedő 4 hónap történéseit öleli fel,
részletesen ismertetve a huszárezred tevékenységét az egyes hadműveleti
időszakokban, bemutatva a kiemelkedő fegyvertényeket, s az azokat
végrehajtó tisztikart és legénységet.
A Jósa András Múzeumban őrzött harctudósítás másolati példány. A szövegközi
térképek és vázlatok helye üres, a mellékletek hiányoznak. A harctudósítás
eredeti, mellékletekkel ellátott példánya mindezidáig még nem került elő.
Így e másolati példányt adjuk közre teljes egészében, magyarázó jegyzetekkel
ellátva.
Végezetül köszönetet mondunk Dr. Szabó Péter hadtörténésznek, a Hadtörténeti
Intézet munkatársának a kiadást elősegítő lektori véleményéért, hasznos
tanácsaiért, valamint, hogy A magyar honvédség részvétele a Szovjetunió
elleni harcokban című tanulmányát betekintésre és további felhasználásra
rendelkezésünkre bocsátotta.
Nyíregyháza, 1993. augusztus