Tartalom

Bevezetés

1. Név szerinti meghatározás
2. Tárgyi meghatározás
3. Az ismeretelméleti probléma felvetődése

A megismerés fenomenológiája

1. A fenomenológiai tapasztalat és módszer fogalma
1. A fenomenológiai tapasztalat
2. A fenomenológiai módszer
3. A fenomenológia mint reflexió

2. A megismerés valós, tudatos és intencionális jellege
1. Az ismerettevékenység valósága
2. A megismerés tudatos jellege
3. A megismerés intencionalitása

3. A megismerő és a megismert azonosságának és különbözőségének problémája
1. A kép-elmélet tarthatatlansága
2. A megismerő és a megismert azonossága
3. A megismerő és a megismert különbözősége és azonossága

4. A megismerés intencionális játéka
1. Az intencionális játék szereplői
2. A megismerés intencionális játéka
3. A tárgy és az alany ismeretelméleti születése

5. A megismerés heurisztikus jellege
1. Az emberi megismerés heurisztikus jellege
2. Az empirizmus és a racionalizmus heurisztikája
3. A skolasztika néhány ismeretszerző fogalma

6. A megismerés hermeneutikus jellege
1. Az értelmező megismerés
2. Az értelmezések különbözősége és összefüggése
3. A hermeneutikai kör

7. A következtető értelmi megismerés
1. A logikai alapelvek
2. A szillogisztikus következtetés
3. A tudományos bizonyítás

8. A megismerés tér-idő horizontja és történelmisége
1. A tér-idő mint az érzékelés "a priori" formája
2. A múlt megszüntetve-megőrzése és a jövő előlegzése
3. A megismerés történelmisége és a hatástörténelem

9. A megismerés társadalmisága, személyes jellege és interperszonalitása
1. A megismerés társadalmisága
2. A megismerés személyes jellege
3. A megismerés interperszonalitása

10. A megismerés és a nyelv kapcsolata
1. A fogalom, a nyelvi kifejezés és a valóság
2. Nyelvi játékmezők különbözősége és kapcsolata
3. Az általánost kifejező szavak és a valóság

11. A megismerés és a fenomenológiai igazság
1. Nyilvánvalóság és fenomenológiai igazság
2. Az igazság egysége és sokoldalúsága
3. A megsejtett feltétlen igazság mint paradoxon

A lét mint a megismerés transzcendentális alapja

12. A transzcendentális tapasztalat és módszer fogalma
1. A transzcendentális tapasztalat
2. A transzcendentális módszer
3. A transzcendentális módszer mint elmélyített reflexió

13. A megismerés "a priori" struktúrái és a lét
1. A megismerés "a priori" struktúrái immanuel kant szerint
2. Az emberi megismerés szerkezete a tomista felfogásban
3. A lét valóságára nyitott emberi szellem

14. Az alany és a tárgy szembenállásában jelentkező lét
1. Az alany-tárgy osztottságban jelentkező lét
2. Az alany-tárgy osztottság lehetőségi feltétele
3. A kérdésben feltárulkozó lét

15. A létről való gondolkodás és beszéd nehézségei
1. A lét misztériuma
2. A lét értelmezésének kísérletei
3. A világnézet és a szabadság szerepe az értelmezésben

A megismerés végső lehetőségi feltétele

16. A végső alapra irányuló tapasztalat értelmezése
1. A vallási tapasztalat
2. A hit vezérelte transzcendentális módszer
3. A burkolt vallási tapasztalatra irányuló reflexió

17. Az isteni fény mint a tudat világosságának alapja és célja
1. Az alanyi lét megvilágítottsága mint probléma
2. A létezők megvilágítására irányuló dinamizmus
3. Az isteni fény mint alap és cél

18. A feltétlen igazság mint az érthetőség és a megértés alapja
1. Az igazság adottsága mint probléma
2. Az igazság felfedezésére irányuló dinamizmus
3. Az első igazság mint alap és cél

19. A legfőbb jó mint értékfelismerő megismerésünk alapja és célja
1. A létezők értékének problémája
2. Az értékekre irányulás dinamizmusa
3. A legfőbb jó mint alap és cél

Befejezés
Irodalom