Tétel adatlapja

CÍMLAP

Egy magyar könyvkiadó regénye

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Royer elindul
A Landerer-dinasztia
A kadét
Wigand, a rebellis
Az aranyember
Nagyüzem 100 évvel ezelőtt
Az újságkiadás hőskora
Nyomda a viharban
Aki otthon maradt
A Franklin-Társulat
Jurany, az első vezérigazgató (1873-1893)
A Benkő-Hirsch-korszak (1894-1904)
"Ódon ritkaságok boltja"
König Gyula (1904-1913)
A közelmúlt és a jelen
A Tükör
A Búvár
Befejezés

A MAGYAR IRODALOM SZÁZ ESZTENDEJÉBŐL
Honszeretet.
Tollagi Jónás lovagkalandja.
Parasztdal.
Búcsúzás Kemenes-aljától.
Bú kél velem...
Isten hozzád.
Művészet és erkölcs.
Tamburás öreg úr.
A tündérálomból.
Arany János levélváltása Petőfi Sándorral.
Falusi órák.
A játszópajtás.
Húsz év mulva.
A gép mellett.


Előszó

A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem megindulásának, előrefeszítéseinek és kifejlődésének rajza szerves része művelődésünk történetének. Talán éppen ezen a ponton mutatkozik meg legjobban sorsunk mostohasága: Mátyás király kora óta a hosszú török hódoltság lehetetlenné tett minden egységes kulturális munkát és csak a hódoltság megszűnése után gondolhattunk a könyvnyomtatás és az iskolaügy fejlesztésére. A XVIII. század elején, mikor sorra keletkeznek magyar területen a könyvnyomdák, az irodalomnak, a könyvkiadásnak és a könyvkereskedelemnek már századok kényszerű mulasztásait kellett pótolnia.

De aki csak művelődéstörténeti szempontból nézné ezt a hosszú küzdelmet és vajúdást, nem alkothatna tökéletes képet a magyar nyomdászat és könyvkiadás küzdelmes múltjáról. Hacsak kissé belenézünk az egykorú okmányokba és feljegyzésekbe, lépten-nyomon roppant arányú regény körvonalai bontakoznak előttünk. Talán epopea is lehetne ez a regény, egy múltbeli hősi erőfeszítés, valósággal legendás alakok gigászi munkája, tele változatos sorsfordulatokkal, derűs és tragikus epizódokkal. De mi innen, mai világunkból, inkább regénynek látjuk, mert ebben a műfajban nincs semmi szerepe a felsőbb hatalmak beavatkozásának, itt minden az emberi akarat, jellem és szenvedély műve és ezeknek a tényezőknek erőfeszítése és céltudatos küzdelme szövődik egységbe abban a hatalmas művelődéstörténeti képben, amelyet a magyar könyvkiadó regényének neveztünk.

Azok a regények, amelyek nemzedékek életét mutatják be a váltakozó korok hátterében, tulajdonképpen nem csupán az illető családok fejlődésének, virágzásának és hanyatlásának regényei, hanem egyúttal tükörképei a koroknak is, amelyekben a protagonisták élete megelevenedik szemeink előtt. Itt, midőn egy magyar könyvkiadó regényét akarjuk vázolni, talán éppen a megfordított folyamat elevenedik meg szemeink előtt: midőn vázolni akarjuk a magyar művelődés történetének azt a 222 esztendejét, amelynek folyamán egy szerény pozsonyi nyomdából a magyar nyomdászat és könyvkiadás egyik mai legjelentékenyebb tényezője, a Franklin-Társulat kialakult, egyúttal vázolnunk kell azoknak a családoknak belső történetét is, amelyekben nemzedékről nemzedékre szállt a nyomdászat és könyvkiadás mestersége, művészete és hivatástudata.


×