
CÍMLAP
Egy magyar könyvkiadó regénye
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Royer elindul
A Landerer-dinasztia
A kadét
Wigand, a rebellis
Az aranyember
Nagyüzem 100 évvel ezelőtt
Az újságkiadás hőskora
Nyomda a viharban
Aki otthon maradt
A Franklin-Társulat
Jurany, az első vezérigazgató (1873-1893)
A Benkő-Hirsch-korszak (1894-1904)
"Ódon ritkaságok boltja"
König Gyula (1904-1913)
A közelmúlt és a jelen
A Tükör
A Búvár
Befejezés
A MAGYAR IRODALOM SZÁZ ESZTENDEJÉBŐL
Honszeretet.
Tollagi Jónás lovagkalandja.
Parasztdal.
Búcsúzás Kemenes-aljától.
Bú kél velem...
Isten hozzád.
Művészet és erkölcs.
Tamburás öreg úr.
A tündérálomból.
Arany János levélváltása Petőfi Sándorral.
Falusi órák.
A játszópajtás.
Húsz év mulva.
A gép mellett.
Előszó
A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem megindulásának,
előrefeszítéseinek és kifejlődésének rajza szerves része művelődésünk
történetének. Talán éppen ezen a ponton mutatkozik meg legjobban sorsunk
mostohasága: Mátyás király kora óta a hosszú török hódoltság lehetetlenné
tett minden egységes kulturális munkát és csak a hódoltság megszűnése után
gondolhattunk a könyvnyomtatás és az iskolaügy fejlesztésére. A XVIII.
század elején, mikor sorra keletkeznek magyar területen a könyvnyomdák, az
irodalomnak, a könyvkiadásnak és a könyvkereskedelemnek már századok
kényszerű mulasztásait kellett pótolnia.
De aki csak művelődéstörténeti szempontból nézné ezt a hosszú küzdelmet és
vajúdást, nem alkothatna tökéletes képet a magyar nyomdászat és könyvkiadás
küzdelmes múltjáról. Hacsak kissé belenézünk az egykorú okmányokba és
feljegyzésekbe, lépten-nyomon roppant arányú regény körvonalai bontakoznak
előttünk. Talán epopea is lehetne ez a regény, egy múltbeli hősi
erőfeszítés, valósággal legendás alakok gigászi munkája, tele változatos
sorsfordulatokkal, derűs és tragikus epizódokkal. De mi innen, mai
világunkból, inkább regénynek látjuk, mert ebben a műfajban nincs semmi
szerepe a felsőbb hatalmak beavatkozásának, itt minden az emberi akarat,
jellem és szenvedély műve és ezeknek a tényezőknek erőfeszítése és
céltudatos küzdelme szövődik egységbe abban a hatalmas művelődéstörténeti
képben, amelyet a magyar könyvkiadó regényének neveztünk.
Azok a regények, amelyek nemzedékek életét mutatják be a váltakozó korok
hátterében, tulajdonképpen nem csupán az illető családok fejlődésének,
virágzásának és hanyatlásának regényei, hanem egyúttal tükörképei a
koroknak is, amelyekben a protagonisták élete megelevenedik szemeink előtt.
Itt, midőn egy magyar könyvkiadó regényét akarjuk vázolni, talán éppen a
megfordított folyamat elevenedik meg szemeink előtt: midőn vázolni akarjuk
a magyar művelődés történetének azt a 222 esztendejét, amelynek folyamán
egy szerény pozsonyi nyomdából a magyar nyomdászat és könyvkiadás egyik mai
legjelentékenyebb tényezője, a Franklin-Társulat kialakult, egyúttal
vázolnunk kell azoknak a családoknak belső történetét is, amelyekben
nemzedékről nemzedékre szállt a nyomdászat és könyvkiadás mestersége,
művészete és hivatástudata.