Tétel adatlapja

CÍMLAP

A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig
Deák Ferenc emlékezete

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit
Deák Ágnes: Deák Ferenc és a passzív ellenállás
Pap József: Kontinuitás és diszkontinuitás Magyarország vármegyei tisztikaraiban
Foki Ibolya: A városi igazgatás rendezésének problémái Zala megyében 1849-1850-ben
Kiss Gábor: Deák Ferenc tisztelete Zala megyében
Körmöczi Katalin: Deák Ferenc hagyatéka
Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai
Megyeri Anna: Deák Ferenc szobra Zalaegerszegen
Béres Katalin: "A nagy férfiú emlékének és dicsőségének ünneplése"
Németh József: Deák Ferenc személye a magyar irodalomban


Előszó

2003-ban ünnepelte az ország Deák Ferenc születésének 200. évfordulóját. A jeles alkalomból kiadványok egész sora, konferenciák és kiállítások mutatták be a haza bölcseként tisztelt államférfi életútját, politikai pályafutását, felelevenítve, új színekkel gazdagítva Deák kultuszát.

A jubileum alkalmából a zalaegerszegi Göcseji Múzeum - a megyeszékhelyen, Söjtörön, Kehidán és Pusztaszentlászlón rendezett kiállításai mellett - két konferenciával tisztelgett a 19. század egyik legnagyobb politikusegyénisége emléke előtt. Az első tudományos tanácskozásra 2003. márc. 21-én került sor a Zala Megyei Bíróság dísztermében, az egykori vármegyeháza közgyűlési termében, ahonnan Deák politikai pályafutása indult. A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig címmel tartott konferencián egyrészt megemlékeztünk Gasparics Márkról, a Zalában nagy tiszteletnek örvendő ferences szerzetesről, aki a szabadságharc tábori lelkésze, címzetes honvéd őrnagya volt, majd a bukás után az önkényuralom elleni szervezkedés egyik mártírja lett. Másrészt előadóink azt vizsgálták, hogy e korszakról a köztudatban élő toposzok - Bach-huszárok, passzív ellenállás - megfelelnek-e a valóságnak, vagy a legfrissebb történeti kutatások fényében inkább a történeti mitológia részeivé váltak.

Második konferenciánkra 2003. október 28-29-én került sor Deák egykori otthonában, a frissen felújított kehidai kúria konferencia termében. A Deák Ferenc emlékezete című tanácskozás témája nem az életpálya elemzése volt, hiszen arról az emlékév során több konferencia is szólt, hanem előadóink - történészek, muzeológusok - Deák kultuszának kérdéskörével foglalkoztak; elemezték tiszteletének megnyilvánulásait életében és halála után, mindenekelőtt Zalában, a szülőföldjén, politikai szerepe megítélésének változásait az elmúlt másfélszáz évben, számba vették tárgyi hagyatékát, képi ábrázolásait, megjelenését a magyar irodalomban stb.

Most e tudományos tanácskozások előadásainak válogatott, bővített és szerkesztett változatát nyújtjuk át az olvasónak, remélve, hogy hozzájárulhatunk Deák Ferenc és kora, valamint kultusza alaposabb megismeréséhez.

A szerkesztő


×