
CÍMLAP
A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig
Deák Ferenc emlékezete
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit
Deák Ágnes: Deák Ferenc és a passzív ellenállás
Pap József: Kontinuitás és diszkontinuitás Magyarország vármegyei tisztikaraiban
Foki Ibolya: A városi igazgatás rendezésének problémái Zala megyében 1849-1850-ben
Kiss Gábor: Deák Ferenc tisztelete Zala megyében
Körmöczi Katalin: Deák Ferenc hagyatéka
Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai
Megyeri Anna: Deák Ferenc szobra Zalaegerszegen
Béres Katalin: "A nagy férfiú emlékének és dicsőségének ünneplése"
Németh József: Deák Ferenc személye a magyar irodalomban
Előszó
2003-ban ünnepelte az ország Deák Ferenc születésének 200. évfordulóját.
A jeles alkalomból kiadványok egész sora, konferenciák és kiállítások
mutatták be a haza bölcseként tisztelt államférfi életútját, politikai
pályafutását, felelevenítve, új színekkel gazdagítva Deák kultuszát.
A jubileum alkalmából a zalaegerszegi Göcseji Múzeum - a megyeszékhelyen,
Söjtörön, Kehidán és Pusztaszentlászlón rendezett kiállításai mellett
- két konferenciával tisztelgett a 19. század egyik legnagyobb
politikusegyénisége emléke előtt. Az első tudományos tanácskozásra 2003.
márc. 21-én került sor a Zala Megyei Bíróság dísztermében, az egykori
vármegyeháza közgyűlési termében, ahonnan Deák politikai pályafutása
indult. A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig címmel tartott
konferencián egyrészt megemlékeztünk Gasparics Márkról, a Zalában nagy
tiszteletnek örvendő ferences szerzetesről, aki a szabadságharc tábori
lelkésze, címzetes honvéd őrnagya volt, majd a bukás után az önkényuralom
elleni szervezkedés egyik mártírja lett. Másrészt előadóink azt vizsgálták,
hogy e korszakról a köztudatban élő toposzok - Bach-huszárok, passzív
ellenállás - megfelelnek-e a valóságnak, vagy a legfrissebb történeti
kutatások fényében inkább a történeti mitológia részeivé váltak.
Második konferenciánkra 2003. október 28-29-én került sor Deák egykori
otthonában, a frissen felújított kehidai kúria konferencia termében. A Deák
Ferenc emlékezete című tanácskozás témája nem az életpálya elemzése volt,
hiszen arról az emlékév során több konferencia is szólt, hanem előadóink -
történészek, muzeológusok - Deák kultuszának kérdéskörével foglalkoztak;
elemezték tiszteletének megnyilvánulásait életében és halála után,
mindenekelőtt Zalában, a szülőföldjén, politikai szerepe megítélésének
változásait az elmúlt másfélszáz évben, számba vették tárgyi hagyatékát,
képi ábrázolásait, megjelenését a magyar irodalomban stb.
Most e tudományos tanácskozások előadásainak válogatott, bővített és
szerkesztett változatát nyújtjuk át az olvasónak, remélve, hogy
hozzájárulhatunk Deák Ferenc és kora, valamint kultusza alaposabb
megismeréséhez.
A szerkesztő