Életrajz (részlet)

1757-ben Sopron vármegye egyik mezővárosának, Csornának az akkoriban a morvaországi Hradischból (Hradisko u Olomouce) kormányzott premontrei monostora az anya-ház konventjétől új prépostot kapott Schrábl Tádé (Taddeus Schrabl) apostoli protonotárius, addigi strahovi perjel személyében. Az új házfőnök rövidesen úgy döntött, hogy mind itteni rendháza, mind a hozzá tartozó Zala megyei türjei monostor is megérett dekorációjának megújítására. Erre mestert találni 1759-1760-ban nem lehetett könnyű feladat, hisz a magyarországi festészet éppen nemzedékváltás korszakát élte. Az évszázad középső harmadának a bécsi akadémia köré csoportosuló vezető mesterei (Troger, M. Unterberger stb.) immár alig jöhettek számításba. Tanítványaik, a következő időszak meghatározó művészei (Bergl, Cimbal, Hauzinger. Kracker, Mildorfer, Sigrist) még nem, vagy alig voltak ismertek Magyarországon. Az itteni művészeti köztudatba sümegi freskóival 1757-1758-ban szinte berobbanó Maulbertsch már alighanem elígérkezett Komáromba, a Szent András templom mennyezetképeinek festésére.

Őt Schrábl valószínűleg már Morvaországból ismerte, hisz Kremsier. ahol Maulbertsch az 1750-es évek végén nagyszabású freskóciklust készített a püspöki palotába, nincs messze Hradischtól. A prépost azonban emlékezett rá, hogy Kremsierben együtt dolgozott egy szinte ismeretlen, de egyáltalán nem ügyetlen és ugyancsak Troger-tanítvány bécsi festővel, bizonyos Stephan Dorffmaisterrel. Egy forrásunk szerint utóbbi korábban Hradischban is munkálkodott, ami további magyarázat lenne Schrábl választására. A meghívás eredményeképpen Dorffmaister 1760-ban már Csornán tevékenykedett, 1761 és 1764 között pedig a türjei templom freskóit és oltárképeit, valamint a rendház falképeit festette. 1764-től soproni lakosként tesz eleget egyre növekvő számú megrendeléseinek. Végső soron tehát Schráblnak köszönhetően veszi kezdetét - bár eleinte kissé döcögve - a magyarországi késő-barokk festészet legimpozánsabb ívű művészpályája.

Ennek állomásai többnyire jól dokumentálhatók, de ha az életpályára tekintünk, annak a korai szakasza homályba vész. A művészettörténet-írás kényszerűen beismerni tartozik, hogy a művész születési évéről és helyéről nincsenek biztos adatai. Előbbivel kapcsolatban a Sopronban kelt halotti anyakönyv adatából kiindulva emlegetik 1729-et, vagy - a festő egy ritka, életkort is tartalmazó szignójából következtetve - 1741-et. Csatkai egy helyen - igaz, hivatkozási alap nélkül - 1725-öt említ. A legvalószínűbbnek az első dátumot éreznénk, születési helyként pedig nyilvánvalóan Bécs adódna, ahol az akadémiai nyilvántartás szerint 1751-ben a Spittelbergen lakott. A Dorfmeister-család számos tagjáról tudott, hogy a császárváros e részén volt otthona, s itt bírt házat ("Goldene Sonne" néven) a festőnövendék Stephan apja is - ő műhímző volt (legalábbis az akadémiai bejegyzés szerint). A későbbi festőnek minden bizonnyal a húga volt az 1743-ban született és vele egy házban lakó Barbara Elisabeth Dorfmeister, Vinzenz Fischer későbbi felesége, bár az ő apját cipésznek mondják. Unokatestvér lehetett ezzel szemben Johann Georg, a neves szobrász (ő a "Grüner Adler"-ről elnevezett házban lakott), akiről tudjuk, hogy 1736-ban született, önéletrajza szerint arany hímző, az akadémiai bejegyzés szerint cipész(!) gyermekeként. Ugyancsak valószínűleg rokon a fiatalon, 23 éves korában elhunyt, 1742-ben született festő, Johann Evangelist Dorfmeister, a szobrász unokaöccse. A Spittelberg a Szt. Ulrik-plébániához tartozik, amelynek anyakönyvében azonban Stephan Dorfmeister (vagy Dorffmaister, ahogy maga többnyire írta) 1729 és 1741 között nem szerepel (ellentétben például a szobrász Johann Georggal). 1741 utáni születése alig hihető, hisz az akadémiára 1751. október 13-án iratkozott be. Ebből következően a családja vagy már Stephan születése után költözött oda, vagy pedig ennek idejét valóban 1729 elé kell tennünk.

A festő 1751-től 1758-ig vagy 1759-ig végezte a bécsi akadémiát, Paul Troger és Caspar Franz Sambach irányításával. Az Akadémia befejezésétől 1760-ig terjedő időszakról nincsenek művekkel alátámasztható adataink. Feltehetően ekkor dolgozott Morvaországban, Hradischban és Kremsierben, utóbbi helyen talán Maulbertsch segédjeként. Garas Klára idézett adata mellett erre látszanak utalni a legkorábbi magyarországi együttesén, a türjei freskókon (csornai képei sajnos elpusztultak) jelenlévő erőteljes maulbertschi hatások. Bizonyos, hogy Schrábl prépost hívására festőnk 1760-ban már Csornán, egy évvel később Türjén dolgozott, majd hamarosan Sopronba költözött (az itteni telekkönyv 1762-ben említi először a nevét, mint az Esterházy palota lakójáét), gondosan ügyelve rá, hogy lakóvárosa Bécshez viszonylag közeli és nagyobbrészt német nyelvű legyen. Itt lakott egészen 1797. május 29-én bekövetkezett haláláig.

...