
CÍMLAP
A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve - 1950-1960
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Darabos Iván: Előszó
Múzeumtörténet
Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története
Legújabbkori történet
L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről
Geológia
Dedinszky János: Göcsej geológiai fejlődése az olajkutatások alapján
Régészet
Korek József: Adatok Zala megye őskorához
Bóna István: A becsvölgyi női idol
Nováki Gyula: A kemendi vár
Dienes István: X. századi magyar temető Zalaszentgróton
Nemeskéri János: Előzetes jelentés a zalaszentgróti X. századi magyar temető csontvázleleteiről
Sági Károly: A zalacsányi törökkori várak
Csalog József: Híd- és dorongutak Zalavár környékén
Gedai István: A zalavári bécsi dénárlelet
Helytörténet
Iványi Béla: Zala vár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben
Holub József: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt
Holub József: Zalaegerszeg régi pecsétei
Jakab Géza: Zalai kódexeink
Degré Alajos: Boszorkányperek Zala megyében
Tukovszky Lóránt: A tagosítás és legelőelkülönözés Széchenyi István pölöskei uradalmában
Néprajz
Dömötör Sándor: Göcsej és Girgácia
Dömötör Sándor: A göcseji lakodalom néhány mozzanatairól
Barabás Jenő: Zalai pajták
Tóth János: A magyar skanzen és a göcseji szabadtéri múzeum
H. Kerecsenyi Edit: Fehérhímzéses viseleti darabok Nagykanizsa környékéről
Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteménye
Előszó
A zalaegerszegi Göcseji Múzeum 10 éves működése évfordulójára jelenik meg
e jubileumi kiadványunk. Tíz esztendő még az ember életében sem sok, egy
tudományos intézmény hosszú távra tervezett feladatai megoldásához pedig
igazán csak szemvillanásnyi idő. Mégis érdemes egy pillanatra megállni és
számvetést készíteni.
Ezt a 10 esztendőt ugyanis nem lehet egyszerűen a hónapok és évek
egységével mérni, hiszen egy nép történelmi átformálódásának küzdelmes
és győzelmes periódusa ez, évszázados álmoknak céltudatos megvalósulása,
tájnak, földnek, munkának, emberi életnek, kultúrának átalakulása.
Történelmi lett ez a 10 esztendő, melyben új üzemek, tízezrével felnövő
új munkásnemzedék, termelőszövetkezetek és kombájnok, új kórházak és
művelődési otthonok, villany a göcseji falvakban és múzeum, - szorosan
összetartoznak. Egy az egész, új, születő, szocialista életünk hajtása. Tíz
éves munkánkat, eredményeinket, tanulságainkat ezért sokszor összegezzük,
hiszen okosan, reálisan, tapasztalataink jó felhasználásával akarunk tovább
menni.
Ez a kötet is ilyen összegezés, teljesség nélküli, még a kezdeti indulás
jeleivel, de tele jó szándékkal, azzal az igényességgel, mely népünk,
önmagunk közös ügyei iránt eltölt bennünket.
Összegezés és figyelmeztetés ez a kötet. Összegezése annak az egyre
céltudatosabbá váló törekvésnek, hogy megyénk fiatal tudományos munkásságát
dolgozó népünk érdekében felhasználjuk, figyelmeztetés, hogy a népért való
tudományos munka kibontakoztatásában nagyok még a feladataink. Mindezt a
Göcseji Múzeum fennállásának 10 éves évfordulójához kötjük, hiszen ez a
fiatal kulturális intézményünk a tudományos ismeretterjesztés és kutatás
egészséges központjává vált. Az érdektelenség, közöny a felszabadulás előtt
többször meddőségbe fullasztotta a megye néhány lelkes tudományos munkását,
s nem tette lehetővé azt sem, hogy a megyeszékhelyen múzeum, vagy kisebb
tudományos gyűjtemény létesülhessen. Csak a felszabadulás, csak a kultúra
megváltozott szerepe és helye, csak a kommunisták következetes művelődési
politikája teremthetett sok más kulturális intézmény mellett Zalaegerszegen
múzeumot. Csak a művelődés új céljait, mély humanizmusát, a párt
politikáját megértő, lelkes értelmiségiek tölthették meg gazdag
tartalommal, anyaggal e keretet, s indulhatott meg ennek nyomán a
tudományos, az igazi népművelő munka. Az állam jelentős támogatása párosult
dolgozó népünk egyre fokozódó érdeklődésével, tudományos gyűjtők és
népművelők lelkesedésével.
A Göcseji Múzeum 10 éves munkája arról tanúskodik, hogy jól élt a kapott
támogatással. Jóformán a semmiből indulva - megyénk dolgozói részéről a
gyűjtőmunkához adott támogatással - gazdag gyűjteményt hozott létre, s
egyre színvonalasabb kiállítások keretében ismerteti meg anyagát megyénk
dolgozóival, segítve műveltségük emelését, egészséges lokálpatriotizmus
kialakulását, a múlt és a jövő összefüggéseiben való eligazodásukat.
Ez az emlékkönyv - színes anyagával - bepillantást nyit a múzeum eddigi
munkájába, a múzeum munkájára épülő, vagy a múzeum köré csoportosított
tudományos munkálkodásba, egyúttal felhívja a figyelmet megyénk további
kutatásra érdemes adottságaira is. A régészeti és helytörténeti tanulmányok
Zala népének múltját ismertetik, azt a múltat, melyből és mellyel szemben a
jelen született és a jövő alakul. Más tanulmányok mai életünk, munkánk,
fejlődésünk, megyénk adottságai gazdag tényeit és lehetőségeit mutatják
meg.
Az emlékkönyv arra utal, hogy megyénk muzeális értékekben gazdag terület,
gazdag a népművészete, gazdag régészeti anyaga. Gazdag néprajzi,
népművészeti kincsünk, múló, vesző anyag, sietni kell a felgyűjtésével is,
feldolgozásával is. A folytonos változás törvénye népünk történelmi életére
is vonatkozott, ez a változás, fejlődés most pedig hallatlanul meggyorsult.
Sok jelenség, forma hal el szükségszerűen, a szocializmus építése, magasabb
kultúra, jobb élet következményeként. A múltat feltárni és a fejlődést,
a mával való összefüggéseket megmutatni fontos tudományos és népművelő
kötelesség. E kötet pótol itt bizonyos hiányokat, ugyanakkor szándékával
sürget, még szélesebb gyűjtő és feldolgozó munkára ösztönöz. S ez ma már
nem néhány tudományos gyűjtő túlfeszített munkája csupán, hanem - mint a
példák hosszú sora bizonyítja - egyre szélesedő társadalmi gyűjtőmunka,
melyben munkások, termelőszövetkezeti parasztok, lelkes falusi pedagógusok
vesznek részt.
Szeretnénk, ha a kötet is segítene még szélesíteni, számában és
lelkesedésében is még növelni a gyűjtőmunkában résztvevők táborát.
Népünk múltjának, életének, művészetének feltárása gazdag bizonyítékát adja
népünk tehetségének is. Az elnyomás, a kilátástalanság, a nincstelenség, a
tuberkulózis népe míg tehetségével urai hasznát gyarapította, művészetével
szépségesen gazdag világot teremtett magának. Ma már más nép él a Zala, a
Cserta partján, tehetsége, szorgalma a maga hasznára, a maga boldogságára
teremt új világot. Ennek az új, szocialista világnak megteremtéséhez a múlt
mellett a mával, megyénk adottságainak feltárásával, kialakuló új életünk
perspektíváival tudományos alapossággal kell foglalkoznunk. Megyénk ipari
fejlődése, olajbányászatunk, termelőszövetkezeti parasztságunk alakuló új
élete, megyénk mezőgazdasági jövője egyre inkább várja, igényli a
tudományos, kutató, rendszerező munkát, azt az alkotó tevékenységet, mely
közvetlen részt vállal a megye szocialista holnapjának alakításában.
Szeretnénk, ha e jubileumi gyűjtemény ehhez is indítást, ösztönzést
jelentene. Talán egyetértenek velem e kötet olvasói, ha azt mondom, hogy ez
a kiadvány jó szolgálatot nyújt mindezekhez a feladatokhoz. Megismerteti a
megye tudományos kutatásának eredményeit, és felhívja a figyelmet nagyszerű
lehetőségeinkre. Mindazokra, melyek Zala földjében, természeti adottságaiban,
tehetséges népünkben és szocializmust építő munkánkban rejlenek.
Zalaegerszeg, 1960.
Darabos Iván,
az MSZMP Zala megyei Bizottsága
első titkára.