CÍMLAP
Gecse Annabella
Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. Bevezetés
2. A falu társadalmának jellemzői a 20. század első évtizedeiben
2.1. A település általános jellemzése
2.2. Önjellemzés és külső kapcsolatok
2.3. A falu belső társadalmi tagoltsága
2.4. Családszervezet és rokonsági rendszer
2.5. Nem és kor szerinti csoportok, társas összejövetelek
2.6. Lokális kapcsolatok
2.7. Munkaszervezet
2.8. Üzemszervezet
2.9. Faluszervezet és jogviszonyok
3. A település életére ható külső tényezők (1920 után)
3.1. A szlovák telepesek megjelenése és hatásuk a falura mint közösségre
3.2. A második világháború és következményei
3.3. A kitelepítés és a reszlovakizáció
3.4. A szövetkezeti gazdálkodás és hatása a faluközösségre
3.5. A falu mint közösség talajvesztése
3.5.1. A Baracáról 1940 óta elköltözött "paraszt" népesség céltelepülések és évek szerinti áttekintése
4. A település mai etnikai képének kialakulása
4.1. A cigány népesség megjelenése a településen és a hivatalos forrásokban
4.2. A cigány lakótér bővülése
4.3. Megélhetési stratégiák, iskolázottság
4.4. A valláshoz, az egyházhoz való viszony
4.5. A temető etnikai képe
4.6. A térhasználat etnikai alapú eltérései
4.6.1. A magánélet terei
4.6.2. A nyilvános terek
4.7. Találkozási pontok
4.8. A paraszti normák cigányokra gyakorolt hatása
5. Összegzés
6. Melléklet
Irodalom
Zhrnutie
Summary
Bevezetés (részlet)
A Debreceni Egyetem (korábban: Kossuth Lajos Tudományegyetem) Néprajzi
Tanszéke több évtizedes munkájának köszönhetően a történeti Gömör megye a
magyar néprajztudomány egyik legjobban kutatott területe. A szakemberek
sokaságát összefogó, komplex igényű tudományos munka mára valamennyi
témában az összefoglalás szakaszához érkezett.
Dolgozatom célja egy mind ez ideig kevéssé kutatott falu, Baraca
társadalmának, belső életének bemutatása. A ma Szlovákiához tartozó
település paraszti lakossága az 1970-es évek óta rohamosan fogy, cigány
népessége pedig napjainkra elérte a 80%-os többséget. Amint arra Ujváry
Zoltán vidékek, régiók kapcsán utal: "egy-egy táj népcserélődése a
helyi hagyományban is cserélődést, alakulást eredményez, [...] egyben
kultúrájának módosulását vonja maga után" (Ujváry 1994, 15). Dolgozatom
célja ezért nem egyéb, mint az eltűnőben lévő faluközösség életének -
több szempontból is erősen korlátok közé szorított - jellemzése. Munkámat
három nagyobb egységre osztottam. Az első szakasz időben a 20. század
első évtizedeit taglalja, Szabó László kérdőívének felépítését követve.
A korszak vizsgálatát azért tartom szükségesnek, mert annak a jelenségnek
az okai, hogy a falu nem cigány lakói a 20. század második felében a közeli
városokba költöztek, ebben az időszakban gyökereznek. A második egységet a
falu életébe erősen beavatkozó, 1920 utáni külső, politikai beavatkozásoknak
és azok hatásának szenteltem. A harmadik szakasz alapvetően a település
mai etnikai képe kialakulásával foglalkozik, a két etnikum egymás mellett
élésével csak érintőlegesen, néhány részterületet megvizsgálva, leszűkített
dimenzióban.
[...]