
CÍMLAP
Kozma Ferenc
A körültekintő vállalkozás
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Előszó
1. A vállalkozás
1.1. Újratermelés és vállalat
1.1.1. Újratermelés nemzetgazdasági méretekben
1.1.2. A vállalat a munkamegosztásban
1.1.3. A vállalati újratermelési ciklus
1.2. Gazdálkodás és vállalkozás
1.2.1. A gazdasági tevékenység kettős természete
1.2.2. Gazdálkodás, vállalkozás, menedzsment
1.2.3. A vállalkozás életgörbéje
1.2.4. A vállalkozás születési és életben maradási körülményei
1.2.5. A vállalkozás felépítése
1.2.6. Még egyszer a vállalkozás életgörbéjéről
1.2.7. Vállalkozási rendszer (portfolió)
1.3. A vállalat nemzetgazdasági erőterei
1.4. A tőke
1.4.1. A vállalat kettős célú működése
1.4.2. Saját tőke és "bérelt" tőke
1.5. A termelési tényezők rendszerbe szervezése
1.5.1. Természet
1.5.2. Technika
1.5.3. Eleven munka
1.5.4. Információ
1.5.5. Tartalékok
1.5.6. Tényezőszerkezet és hozam
1.5.7. A vállalkozás extenzív és intenzív oldala
1.6. A piac
1.6.1. Mi a piac?
1.6.2. A piacon megjelenő áruk sokfélesége
1.6.3. A kereslet: piaci szegmensek
1.6.4. A kínálat: piaci erőviszonyok
1.6.5. Vákuum, túlnyomás és egyensúly a piacon
1.6.6. Oligopol piacszerkezet, pozíció-kritériumok
1.6.6.1. A hagyományos ismérvek
1.6.6.2. Modernizációs ütem és szerepvállalás
1.6.6.3. Stratégiai rugalmasság
1.6.6.4. A vállalat körüli piaci "aura"
1.6.7. Pénz, érték, ár
1.7. A jövedelmek
1.7.1. A vállalkozás résztvevői és funkcióik
1.7.2. A jövedelmek leválása a hozzáadott értékről
1.7.3. A jövedelmek alsó és felső határértékei
1.7.4. Haszon és kockázat
1.8. A versenyképesség
1.8.1. A versenyképesség fogalmához. Az "elvárt haszon"
1.8.2. A vállalati versenyképesség mint összetett jelenség
1.8.3. Nemzetközi versenyképesség
1.8.4. A nemzetközi piacon "versenyképes" nemzetgazdaság
1.9. A vállalkozás időhorizontja
1.9.1. Ultrarövid táv
1.9.2. Rövidtáv
1.9.3. Közép- és hosszú táv
1.9.4. Átfedések az időhorizontok között
1.10. A vállalat jellegét kiformáló erők
1.10.1. Vállalatgeneráló tényezők
1.10.2. A vállalatjelleg igazodása a működési profilhoz (portfolió-optimum)
1.10.3. Vállalatnagyság és piaci környezet
1.10.4. Vállalkozási "műfajok"
1.11. Menedzsment-"műfajok"
1.11.1. Vállalkozó és menedzser
1.11.2. Agresszivitás és defenzivitás
1.11.3. Rendszerben való gondolkodás
2. A vállalkozás gondos, stratégiai előkészítése
2.1. Vállalati stratégia
2.1.1. Stratégiai látásmód és stratégiai terv
2.1.2. Mozgás az alapvető korlátok között
2.2. A vállalati önismeret
2.2.1. A vállalat anatómiája
2.2.2. A vállalat fiziológiája
2.2.3. A vállalat viselkedési reflexei
2.2.4. Piaci röntgenfelvétel
2.2.5. Komplex diagnózis: mire képes a vállalat?
2.3. A vállalkozási folyamat előrebecslése
2.3.1. A műszaki fejlődés előrebecslése
2.3.2. A kereslet előrebecslése
2.3.3.. A kínálat előrebecslése
2.3.4. Tőkepiaci prognózis
2.3.5. Gazdaságpolitikai prognózis
2.3.6. Prognosztikai munka a vállalkozási életgörbe kritikus pontjain
2.3.7. A vállalkozási prognózisok összetevői
2.3.8. A vállalkozási előrejelzések megbízhatósága
2.3.9. A vállalkozástervezési műhelymunka prognosztikai vonatkozásai
2.3.10. Taktika és stratégia: előrejelzési lehetőségek és szükségletek
2.3.11. Vállalkozástípusok prognózisszükségletei
2.3.12. Vállalkozási előrejelzések gazdaságpolitikai szinten
2.4. Stratégiai játéktér
2.4.1. A játéktér fogalma
2.4.2. Stratégiai rugalmasság - még egyszer
2.4.3. A vállalkozás átgondolt, tudatos vezérlése
2.5. A vállalati profil szelektív fejlesztése
2.5.1. A szelektivitás fogalma
2.5.2. Első döntési csoport: mire vállalkozni (akció-kiválasztás)
2.5.3. Második döntési csoport: mennyire szelektálni?
2.5.4. Harmadik döntési csoport: mennyire radikálisan változtatni?
2.6. Telephelyi szelekció és a technológiai transzfer
2.7. A stratégia három alapelve
2.8. A stratégia illesztése
3. Óvatos lavírozás a rövid távú hányattatások közepette (taktika)
3.1. A vállalati taktika fogalma
3.2. A konjunktúra: a vállalat taktikai közege
3.2.1. A konjunktúraciklus
3.2.2. Reakcióhevesség és vállalati ráhatás
3.3. A vállalat konjunkturális helyzetei
3.4. Két alaptaktika
3.4.1. Az árral úszó taktika
3.4.2. Az ár ellen úszó taktika
3.5. Kooperáció és konkurencia a taktika szemszögéből
3.6. A rossz üzletmentből való kilábalás
3.6.1. A válságmenedzsment hármasszabálya
3.6.2. A legenyhébb eset: a "gyengélkedés"
3.6.3. A válsághelyzet
3.6.4. Menedzseri reakciótípusok válságban
3.6.5. Oknyomozás válságban
3.6.6. Csődhelyzet
3.6.7. Döntési kulcspontok rossz üzletmenet esetén
3.7. A kedvező üzletmenet menedzselése
3.7.1. A kitörési menedzsment hármasszabálya
3.7.2. Reális haszon
3.7.3. Reális kockázatvállalás
3.7.4. Biztonsági intézkedések
3.7.5. A taktika megvalósításának akadályai
3.7.6. Túlfűtöttségi és renyheségi veszélyzónák
3.8. A vállalkozás "hátországa": a gazdálkodás
3.9. Munkamegosztás a menedzsmenten belül: a három csapat
Fülszöveg
A kötet a szerző 1992-ben megjelent könyvének második, átdolgozott kiadása. Megpróbálja a szakirodalom adósságát leróni a műszaki értelmiséggel szemben: gazdaságelméletileg, metodológiailag tisztázni azokat a kérdéseket, amelyek a vállalkozókat egyéni sorsuk alakulása miatt érdeklik, s azokat a feladatokat meghatározni, amelyekre az általuk megmozgatott társadalmi jövedelem és vagyon sorsa iránti felelősség kötelezi. A könyv nem szándékozik receptgyűjteményként szolgálni. A gyakorlati-technikai-magatartásbeli tanácsok igen hasznosak lehetnek azok számára, akik bizonyos alapvető gondolati és cselekvési módokat annyira elsajátítottak, hogy azok reflex-szerűvé váltak. De a vállalkozónak többet segít, ha önálló helyzetfelismerési képesség birtokában van és képes átlátni a kínálkozó lehetőségek megragadásának, valamint a fenyegető veszélyek elkerülésének fontos elemeit. E gondolatok indították a szerzőt könyve megírására.