
CÍMLAP
Feld István - Juan Cabello
A füzéri vár
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Az árpád-kori vár
A vár az Anjou-korban
A Perényiek vára
A Báthoriak és a Nádasdiak vára
A vár pusztulása és az első helyreállítás
Irodalom
Melléklet: A füzéri vár és uradalma 17. századi összeírásai
Szó- és kifejezésjegyzék
Die Burg
Füzér (Auszug)
Verzeichnis der Abbildungen
Bevezetés
Hazánk legészakibb táján, a Zempléni-hegység keleti szélén elterülő Hegyköz
medencéjében emelkedik a füzéri vár. Közel 500 m magas, az egész környék
felett uralkodó, alig megközelíthető sziklacsúcsra épült, s bár egykori
épületeinek többsége már elpusztult, még így is jelentős középkori
vármaradványaink közé tartozik, festői fekvése pedig legszebb műemlékeink
közé sorolja.
Látogatóinak száma - bár kiesik a forgalmas turistautakból - évről évre
növekszik, egyre többen csodálják meg legépebben megmaradt részét, a gazdag
faragványokkal díszített várkápolnát. Rohamosan pusztuló falai néhány éve
arra késztették a környék lelkes patriótáit, hogy mozgalmat indítsanak
a romok megmentésére. Kezdeményezésükre végül az Országos Műemléki
Felügyelőség elhatározta a vár feltárását és falainak helyreállítását.
A munka első lépéseként 1977-ben kisebb kutatásra került sor a várban.
Ennek során sikerült fő vonalaiban tisztázni az erősség egykori alaprajzi
formáját, annak változásait, és számos, az egykor itt folyt életről
tanúskodó lelet került napvilágra.
Az előzetes kutatás nyomán elkészült a romok állagvédelmének a terve, s
remélhető, hogy a következő években a helyreállítási munkák is megindulnak.
Ekkor kerülhet majd sor valószínűleg az ásatás folytatására, melynek
eredményeit összevetve a párhuzamosan folyó levéltári kutatások adataival,
megrajzolható lesz a füzéri vár egykori élete, részletes története.
Hogy a kutatás teljes befejezése előtt, most kísérletet teszünk a vár
történetének felvázolására - vállalva azt is, hogy munkánk korántsem lesz
mentes a hibáktól -, annak több oka van. Egyrészt hasznosnak érezzük, hogy
az eddigi irodalom adatainak és helyszíni megfigyeléseink összefoglalásával
előzetes beszámolót adjunk erről az építészeti-történeti szempontból
nagyrészt ismeretlen várról. Másrészt a szakmunkákban is gyakori tévedések
kirostálásával, a 17. századi várleltárak szövegének közlésével és
elemzésével, a várról készült ábrázolások összegyűjtésével, az 1930-as
években végzett biztosító munkák leírásával a későbbi összefoglalást
kívánjuk előkészíteni. Nem utolsósorban úgy véljük, hogy ezzel is
hozzájárulhatunk a füzéri vár maradványainak megmentéséhez és a középkori
magyar várak jobb megismeréséhez.