Ismertető

Dolgozatomban egy kisebb terület, nevezetesen a Szendrő környéki falvak paraszti gazdaságtörténetének megírására vállalkozom. A tanulmány elsősorban a 19. század második, és a 20. század első felének - azaz a kapitalizmus korának - paraszti gazdaságával foglalkozik: a termeléssel (földművelés, állattartás stb.), az esetleges értékesítéssel, és némiképp a fogyasztással.

Különösen fontos kérdésként vetődik fel, hogy a kapitalizmus kínálta lehetőségek hogyan valósulnak meg; pontosabban fogalmazva, a népesség növekedése, a társadalom differenciálódása során egyes háztartások (gazdaságok) milyen mértékben vesznek részt a mezőgazdasági árutermelésben. A lehetőségeket pozitívan használják-e ki (gépesítés, a termelés intenzívebbé tétele, piac), avagy a paraszti lét perifériájára szorulva, a mezőgazdasági munkán kívül más tevékenység után is nézve, miként marad óhajtott cél a viszonylagosan önellátó gazdaság megteremtése. Az ehhez vezető út azonban egyre inkább megbontja a parasztság sorait, a társadalmi mobilitás a tradicionális falu hanyatlásához vezet. Mert míg egyes csoportoknak sikerül kevés földet, jószágot, házat venni, s ezzel újra birtokos paraszttá válni - jobbára önellátóvá -, addig a többiek az agrárszegénység sorait szaporítják vagy városban, távoli földrészen kénytelenek - jobbára proletárként - meg nem valósult álmaikkal élni.

A vizsgált terület a történeti Borsod, Abaúj és Gömör megyék érintkezési vidékén helyezkedik el, azonban főleg Borsodba esnek a terepmunka során felkeresett falvak. A Bódva folyó partján települt Szendrő sokáig a környék központja volt, fontos végvár, mezőváros - így vásártartó hely -, uradalmi központ, közigazgatási hely stb. Fontosságát csak a 19. század második felében kezdi elveszíteni, amikor az iparosodó Edelény válik a járás székhelyévé. Figyelmemet azonban főleg e két mezőváros körül meghúzódó falvak életére fordítottam, az itt folyó mezőgazdasági termelésre. Nem törekedtem minden jelenség minden községre kiterjedő bemutatására, hanem a modellalkotás lehetőségét kihasználva csak három község: Abod, Martonyi és Szuhogy példáján próbálom jellemezni a paraszti gazdaságtörténetet.

[...]