CÍMLAP
Az egészséghatás vizsgálat
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. Bevezetés
1.1. Háttér
1.2. Az eszközrendszer használata
2. Alapfogalmak, értékek és meghatározások
2.1. Mi az egészség?
2.1.1. Az egészség meghatározása
2.1.2. Az egészség és meghatározóinak átfogó modellje
2.1.3. Az egészséget támogató közpolitika
2.2. Egészséghatás vizsgálat
2.2.1. Mi az EHV?
2.2.2. Miért használjuk az EHV-t?
2.2.3. Az EHV értékrendszere és működési vezérelvei
2.2.4. Háttér és az európai politikai környezet
2.2.5. A hatásvizsgálatok egyéb típusai
2.3. Egészség és fenntartható fejlődés
2.3.1. Johannesburg - társadalmi kérdések a középpontban
2.3.2. A városi dimenzió
2.3.3. Egészséghatás vizsgálat és helyi fenntartható fejlődés
3. Az EHV folyamatának áttekintése
3.1. Hogyan fogjunk hozzá?
3.2. Az EHV modelljei
3.3. Az EHV időhorizontja (előrenéző, jelenbeli, visszatekintő)
3.4. Hogyan működik?
3.5. A kiértékelés típusai
3.6. Hogyan kezdjünk hozzá?
4. EHV-szintek (I-VI.)
I. szint: Szükség van-e EHV-ra?
A. Mi az igényfelmérés?
B. Ki végezze az igényfelmérést?
C. Milyen előkészület szükséges az EHV-igényfelméréshez?
D. Az igényfelmérés eszközének kiválasztása
Tipp
Igényfelmérési eszközök
Hivatkozások
II. szint: Ha szükség van EVH-ra, hogyan fogjunk hozzá?
A. Mi az egyeztetés?
B. Ki végezze az egyeztetést?
C. Irányítócsoport felállítása
D. A feladatkörök felvázolása és kiosztása
Kommunikáció
Tippek
Az egyeztetés eszköze
Hivatkozások
III. szint: Hogyan lássunk munkához?
A. Mi a kiértékelés?
B. Ki végezhet kiértékelést?
C. A munka kezdete
C.1. Az előterjesztés megismerése
C.2. A népesség vagy a közösség megismerése
C.3. Egészségi hatások azonosítása
C.4. Az egészségi hatások jellemzése
C.5. Bizonyítékok gyűjtése és felhasználása
D. Hatásvizsgálat
E. Az előrejelzett hatások jelentőségének értékelése
Tippek
Hivatkozások
IV. szint: Mi tartozik a zárójelentésbe?
A. Mit foglal magában?
B. Ki számoljon be az eredményekről és ki tegyen javaslatokat?
C. Mit tartalmazzon a jelentés?
D. Mi az irányítócsoport szerepe?
E. Az eredmények terjesztése
Tippek
Hivatkozások
V. szint: Mit tehetünk annak érdekében, hogy a döntéshozók a zárójelentés alapján cselekedjenek?
A. Kik a döntéshozók?
B. Hogyan biztosítható, hogy a döntéshozók elismerjék az EHV javaslatait?
C. Mi a döntéshozók szerepe?
Tipp
Hivatkozások
VI. szint: Hogyan követhetjük nyomon, hogy a javaslatokat elfogadták- és betartották-e?
A. Mi a monitorozás és az értékelés?
B. Az értékelés három típusa
B.1. A folyamat értékelése
B.2. Az EHV hatékonyságának értékelése
B.3. Az egészséget érintő végeredmények értékelése
C. Ki végezze a monitorozást és az értékelést?
D. Néhány alaplépés a kezdetekhez
Tippek
Esettanulmányok az értékelésről
Hivatkozások
1. melléklet: Az igényfelmérés mintaeszközei
1. minta: Ellenőrző kérdések az egészséghatás vizsgálat igényfelméréséhez
1. rész: A szakpolitikai előterjesztés relevanciája az egészségre
2. rész: Tájékozódás a rendelkezésre álló ismeretekről
Következtetés
Indoklás
2. minta: Az igényfelmérés eszköze
1. rész: Az előterjesztés paramétereinek vizsgálata
2. rész: Ellenőrző lista a lehetséges egészséghatások természetéről
3. rész: Ellenőrző lista az EHV lefolytatásának körülményeiről
3. minta: Eszköz az egészség és a fenntartható fejlődés vizsgálatára
Instrukciók
2. melléklet: Az egyeztetés eszköze
3. melléklet: Az EHV építőköveinek azonosítása
Bevezetés
Az egészség mindannyiunk közös ügye, ezért az egészségfejlesztés terén
mind az állami intézményeknek, mind a civil szervezeteknek jut szerep. Az
emberek egészségét nagymértékben meghatározza munkakörülményük, fizikai és
társadalmi-gazdasági környezetük minősége és az ellátó szolgáltatások
színvonala, hozzáférhetősége. A helyi önkormányzatok különleges helyzetben
vannak az egészség és a fenntartható fejlődés elősegítése terén, mivel
közvetlen felelősségük van az egészségre nagy hatást gyakorló tényezőkre
(környezet, lakásügyek, szociális szolgáltatások és népegészségügy).
Az egészséghatás vizsgálat (EHV) eszközrendszerét azért fejlesztették ki,
hogy segítse a városokat e hatások következetes feltérképezésében és
elemzésében, hogy ezáltal a meghozott döntések hatásai az egészség jövőbeni
alakulása és a fenntartható fejlődés szempontjából értékelhetők legyenek.
Az egészséghatás vizsgálat "eljárásoknak, módszereknek és eszközöknek olyan
kombinációja, amellyel vizsgálhatók stratégiák, programok, projektek
lehetséges hatásai a lakosság egészségére, továbbá vizsgálható e hatások
eloszlása a népesség különböző csoportjaiban."
A WHO Egészséges városok programjának elsődleges célja a jelen
programszakaszban (2003-2007) a szektorok közti együttműködés ösztönzése az
egészség és a fenntartható fejlődés érdekében az egészséghatás vizsgálat
eszközrendszerének alkalmazásával, valamint a meglevő egyenlőtlenségek
csökkentése. Az eszközrendszer azonban nem kizárólag az "egészséges
városok" számára hasznosítható. Minden olyan önkormányzat hatékonyan
alkalmazhatja, amely elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt.
Az egészség és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatokról, valamint az
EHV szerepéről a fenntartható fejlődés tervezésében a bevezető fejezetekben
esik szó. Az EHV építőkövei közös értékeken, az egészség, valamint az
egészséghatás vizsgálat szerepének közös értelmezésén nyugszanak. Az EHV
bevezetése, gyakorlati alkalmazása viszont már függ az adott szervezet
jellegétől, szükségleteitől és a rendelkezésére álló forrásoktól.
Az EHV, amely alkalmazható szakpolitikai javaslatok, programok és
beruházási tervek előterjesztéséhez, több formában is segítheti a helyi
döntéshozókat:
- Segít a különböző szabályozási alternatívák közötti választásban, és a
közalapítványok befektetési tevékenységének optimális meghatározásában.
- Segít abban, hogy a döntések hozadéka pozitív legyen. Az előrenézően
(a jövőbeli hatásokra figyelmesen) alkalmazott EHV hozzájárulhat a
szakpolitikák, a programok, a beruházások egészséget károsító hatásainak
elkerüléséhez és az egészséget javító hatások maximalizálásához.
- Közvetíti a közvélekedést és a közhangulatot a döntéshozóknak.
- Erősíti a helyi partnerkapcsolatokat az önkormányzatokon belül,
valamint az önkormányzatok és más szervezetek, illetve a lakosság között.
- Segíti a helyi döntéshozókat a fenntartható fejlődésre vonatkozó
kötelezettségeik teljesítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében
és a helyi közösségek jólétének és életminőségének javításában.