
CÍMLAP
Szemrád Emil
Tudománytörténet
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Előszó
Bevezetés
Az őskori és ókori világ emberének empirikus ismeretei
A természetfilozófia (naturfilozófia) kialakulása és fejlődése
Az ókori görög természetfilozófia és tudomány
Korai görög tudomány
Más régiók filozófusai és bölcselői
A világ és elemei
A görög tudomány kettéágazása
A tiszta ész filozófiája
Az atomok és az űr
A geometria és a csillagászat diadala
Görög orvostudomány - Hippokratész
Az athéniak teljesítménye
A reakció filozófusai
A hellenisztikus tudomány
Az antik filozófia válsága és felbomlása
A kereszténység
A középkor filozófiája és tudománya
Az iszlám tudomány
A skolasztika fénykora
A középkor tudománya
A középkori orvoslás
A reneszánsz szelleme, művészete, filozófiája és tudománya
A mechanika és a kémia százada (XVII. század)
A filozófia és a tudomány fejlődése a felvilágosodás korában (XVIII. század)
A filozófia fejlődése
A matematika és a természettudományok fejlődése
Matematika
Fizika
Kémia
Biológia
Orvostudomány
A filozófia és a tudomány fejlődése a polgárság korában (XIX. század)
A filozófia fejlődése
Matematika
Fizika
Kémia
Biológia
Erasmus Darwin és Lamarck
Cuvier és köre
Darwinizmus
Genetika
Orvostudomány
Ökológia és környezetvédelem
A XX. század filozófiájának, tudományának és technikájának fejlődése
Filozófia
Matematika, informatika, számítástechnika, kibernetika
Fizika
Kémia
Biológia
Orvostudomány
Ökológia és természetvédelem
A filozófia, tudomány, technika fejlődésének távlatai
Irodalom
Bevezetés
A tudomány - a természet, a társadalom és a gondolkodás objektív
összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek rendszere. Ez a rendszer
ősidők óta fejlődik és természetesen hatással van a társadalom gazdasági
és politikai fejlődésére. Ugyanakkor a történelem fonala, a társadalmi
viszonyok, természetesen, szintén nagyban befolyásolták a tudomány
fejlődését. Nos, ha igazán alaposak akarnánk lenni és jelentőset akarnánk a
tudomány és a társadalom kölcsönös viszonyában bemutatni, akkor kétoldalú
mély és alapos vizsgálatot kellene végeznünk: egyrészt tüzetesen fel
kellene mérnünk a tudománynak a társadalomra gyakorolt hatását, és
megfordítva, vizsgálat alá kellene vetni a társadalomnak a tudományra
gyakorolt hatását. Ez a feladat azonban az egész társadalom, illetve
gazdaságtörténet tudománytörténeti viszonylatainak párhuzamos
áttanulmányozását igényli, s így messze meghaladja az egyes ember erejét.
Ezért jegyzetünk csupán a tudományok történeti tényanyagára korlátozódik,
s nem mélyül el a filozófiai, gazdasági és politikai összefüggések mélyebb
vizsgálatába.
A tudományokat nagy általánosságban így szokás osztályozni: filozófia,
humán tudományok, matematika, informatika, számítástechnika, kibernetika,
természettudományok, műszaki tudományok.
Mivel az adott jegyzet elsősorban a természettudományi irányzatú képzés
hallgatói számára készült, célszerű a természettudományok osztályozását
így vázolni fel: fizika, csillagászat, földtudományok, kémia, biológia,
orvostudomány, ökológia, környezetvédelem.
Ebből kiindulva a jegyzet felöleli a filozófia, a matematika, az
informatika, a számítástechnika, a kibernetika, a fizika, a kémia, a
biológia, az orvostudomány, a technika, az ökológia és a környezetvédelem
fejlődésének rövid történetét.
Kérjük az olvasó segítségét a hibák és pontatlanságok kijavításában. Várjuk
észrevételeiket és egyéb megjegyzéseiket a jegyzet tartalmának javítása
céljából.
A szerző