Tétel adatlapja

CÍMLAP

Szemrád Emil

Tudománytörténet

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Előszó
Bevezetés
Az őskori és ókori világ emberének empirikus ismeretei
A természetfilozófia (naturfilozófia) kialakulása és fejlődése
Az ókori görög természetfilozófia és tudomány
  Korai görög tudomány
  Más régiók filozófusai és bölcselői
  A világ és elemei
  A görög tudomány kettéágazása
  A tiszta ész filozófiája
  Az atomok és az űr
  A geometria és a csillagászat diadala
  Görög orvostudomány - Hippokratész
  Az athéniak teljesítménye
  A reakció filozófusai
  A hellenisztikus tudomány
  Az antik filozófia válsága és felbomlása
  A kereszténység
A középkor filozófiája és tudománya
  Az iszlám tudomány
  A skolasztika fénykora
  A középkor tudománya
  A középkori orvoslás
A reneszánsz szelleme, művészete, filozófiája és tudománya
A mechanika és a kémia százada (XVII. század)
A filozófia és a tudomány fejlődése a felvilágosodás korában (XVIII. század)
  A filozófia fejlődése
  A matematika és a természettudományok fejlődése
    Matematika
    Fizika
    Kémia
    Biológia
    Orvostudomány
A filozófia és a tudomány fejlődése a polgárság korában (XIX. század)
  A filozófia fejlődése
  Matematika
  Fizika
  Kémia
  Biológia
  Erasmus Darwin és Lamarck
  Cuvier és köre
  Darwinizmus
  Genetika
  Orvostudomány
  Ökológia és környezetvédelem
A XX. század filozófiájának, tudományának és technikájának fejlődése
  Filozófia
  Matematika, informatika, számítástechnika, kibernetika
  Fizika
  Kémia
  Biológia
  Orvostudomány
  Ökológia és természetvédelem
A filozófia, tudomány, technika fejlődésének távlatai
Irodalom


Bevezetés

A tudomány - a természet, a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek rendszere. Ez a rendszer ősidők óta fejlődik és természetesen hatással van a társadalom gazdasági és politikai fejlődésére. Ugyanakkor a történelem fonala, a társadalmi viszonyok, természetesen, szintén nagyban befolyásolták a tudomány fejlődését. Nos, ha igazán alaposak akarnánk lenni és jelentőset akarnánk a tudomány és a társadalom kölcsönös viszonyában bemutatni, akkor kétoldalú mély és alapos vizsgálatot kellene végeznünk: egyrészt tüzetesen fel kellene mérnünk a tudománynak a társadalomra gyakorolt hatását, és megfordítva, vizsgálat alá kellene vetni a társadalomnak a tudományra gyakorolt hatását. Ez a feladat azonban az egész társadalom, illetve gazdaságtörténet tudománytörténeti viszonylatainak párhuzamos áttanulmányozását igényli, s így messze meghaladja az egyes ember erejét. Ezért jegyzetünk csupán a tudományok történeti tényanyagára korlátozódik, s nem mélyül el a filozófiai, gazdasági és politikai összefüggések mélyebb vizsgálatába.

A tudományokat nagy általánosságban így szokás osztályozni: filozófia, humán tudományok, matematika, informatika, számítástechnika, kibernetika, természettudományok, műszaki tudományok.

Mivel az adott jegyzet elsősorban a természettudományi irányzatú képzés hallgatói számára készült, célszerű a természettudományok osztályozását így vázolni fel: fizika, csillagászat, földtudományok, kémia, biológia, orvostudomány, ökológia, környezetvédelem.

Ebből kiindulva a jegyzet felöleli a filozófia, a matematika, az informatika, a számítástechnika, a kibernetika, a fizika, a kémia, a biológia, az orvostudomány, a technika, az ökológia és a környezetvédelem fejlődésének rövid történetét.

Kérjük az olvasó segítségét a hibák és pontatlanságok kijavításában. Várjuk észrevételeiket és egyéb megjegyzéseiket a jegyzet tartalmának javítása céljából.

A szerző


×