Bevezető

A magyar és az orosz irodalom kapcsolatai címmel egy olyan kérdés összefoglaló áttekintését kíséreljük meg, amelynek részletei sincsenek megvizsgálva, legkevésbbé feldolgozva. Úgyszólván semmiféle filológiai alapvetésre nem támaszkodhatik a két irodalom egymáshoz való viszonyának biztos ismerete. Erről sehol olvasni, még hozzávetőlegesen tájékozódást szerezni sem lehet. Annál különösebb dolog, mert mindenki tudja, aki jártas az irodalmakban, hogy az orosz szerzők könyvei egészen kivételes helyet foglalnak el a magyar közvélemény megbecsülésében, tehát nem az orosz irodalom magyar ismeretében van hiányosság, hanem inkább abban, hogy a feldolgozó irodalomtörténet eddig nem ért rá a vonatkozó adatok összeszedésére, módszeres csoportosítására és kritikai megszólaltatására.

Szemrehányást tehetnénk a multnak s az sok mentséget hozhatna fel a maga védelmére, de ezzel még egy hajszálnyival sem jutnánk előbbre. Eljön mindennek az ideje, amikor a feladatok megoldásra éretten, önmaguktól jelentkeznek és valósággal követelik a velük való foglalkozást. Igy kerül elénk napjainkban az a tovább már nem hanyagolható kérdés, hogy van-e valami közösségünk az orosz irodalommal, szövődtek-e vele érintkezési szálak, mióta és hogyan ismerjük egymást, idők folyamán milyen értékű és mekkora mennyiségű orosz irodalmi anyag tódult be szellemi térségeinkre s az milyen fogadtatásban részesült nálunk. A magyarságnak olyan gazdag az orosz irodalmi műveltsége s az irodalomtörténetnek erre vonatkozólag már annyi mondanivalója gyűlt össze, hogy a nemtörődömség látszata nélkül tovább nem halogatható a már is türelmetlenül várt felelet, amelynek még arra is ki kell térnie, hogy az orosz irodalommal való ismeretségünk pusztán a felületen mozgó, külsőséges, tovasuhanó jelenség volt-e, vagy formai és tárgyi szempontból, nemkülönben szellemiség tekintetében esetleg mélyebben beleágyazódott irodalmunkba s ott hatás-nyomokat hagyott maga után. Különösen érdekel bennünket, hogy vannak-e irodalmunkban olyan költői művek, irányok, formák, amelyek kapcsolatba hozhatók az orosz irodalommal, s amelyekről az állapítható meg, hogy nem jöttek volna létre vagy legalább is nem úgy jöttek volna létre, ha rájuk nem süt az orosz irodalom termékenyítő napja, - egyáltalában lehet-e a két irodalom között fennálló szellemi összefüggésekről beszélni.

A kérdés olyan sokágú és részleteiben még annyira tisztázatlan, hogy merésznek látszik mindjárt összefoglalásra vállalkozni. Az előmunkálatok hiánya miatt ez a feldolgozás nem is tart igényt teljességre, kimerítő befejezettségre, beéri csupán azzal, ha az eddig rejtőző ismeretek útját a köztudat felé előkészítheti s a körvonalak vázlatos megrajzolásával, főképen a legfontosabb adatok feltárásával észrevétetheti, illetőleg megkönnyítheti a további kutatás és tanulmányozás feladatait.