CÍMLAP
Csiky Gergely
Görög-római mythologia
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Első rész. A világ keletkezése
I. Az első isteni nemzedék
II. A titánok
III. A második isteni nemzedék
IV. A titánok lázadása
V. Zeus harczai a gigasok és Typhon ellen
VI. A harmadik isteni nemzedék
VII. Az ember származása
Második rész. Az istenek
Első fejezet. Az ég istenei
I. Fő-istenek
Zeus (Jupiter)
Hera (Juno)
Hestia (Vesta)
Aphrodite (Venus)
Pallas-Athene (Minerva)
Ares (Mars)
Hephaestos (Vulcanus)
Phoebos (Apollo)
Artemis (Diana)
Hermes (Mercurius)
Saturnus
Janus
II. Másodrendű istenek
Helios (Sol)
Selene (Luna)
Eos (Aurora)
Aeolus
Asklepios (Aesculapius)
Klytia
Hebe (Juventas)
Ganymedes
Themis
A Horák
Eros (Amor, Cupido)
Hymen
A múzsák
A Charisok (Gratiák)
Nike (Victoria)
Iris
A Moerák (Párkák)
Nemesis
Tyche (Fortuna)
A Harpyiák
Morpheus
Momus
Lares. Penates
Második fejezet. A föld istenei
Kybele (Magna Mater Idaea)
Demeter (Ceres)
Dionysos (Bacchus)
Pan
Silvanus
A satyrok
Silenos
Priapos
Chloris (Flora)
Vertumnus
Pales
Terminus
A nymphák
Harmadik fejezet. A tenger istenei
Poseidon (Neptunus)
Amphitrite
Triton
Proetus
Glaukos
Ino
Nereus és a Nereidák
A Sirenek
Az Okeanidák
A folyamistenek
Negyedik fejezet. Az alvilág istenei
Az alvilág
Hades (Pluto)
Persephone (Proserpina)
Hekate
Az Erinnysek (Furiák)
Harmadik rész. A hősök
I. Herakles (Hercules)
II. A Dioskurok
III. A kentaurok és Peirithoos
IV. Az attikai monda-kör
V. Az argosi monda-kör
VI. A korinthosi monda-kör
VII. A krétai monda-kör
VIII. A thebai monda-kör
IX. A kalydoni vadászat
X. Az Argonauták
XI. A trójai monda-kör
XII. Aeneas
XIII. Romulus
XIV. Dalnokok
XV. Jósok
A görög tragédiák meséi
Bevezetés
Aeschylos
I. Az Orestes-trilogia
Első rész: Agamennon
Második rész: A choephorok
Harmadik rész: Az Eumenidák
II. A lelánczolt Prometheus
III. A hét vezér Theba ellen
IV. A könyörgők
V. A perzsák
Sophokles
I. Oedipus király
II. Oedipus Kolonosban
III. Antigone
IV. Elektra
V. Aias
VI. Philoktetes
VII. A trachisi nők
Euripides
I. Iphigenia Aulisban
II. Iphigenia Taurisban
III. Orestes
IV. Elektra
V. Helena
VI. A trójai nők
VII. Hekabe
VIII. Andromache
IX. Hippolytos
X. Medea
XI. A phoeniciai nők
XII. Alkestis
XIII. Az őrjöngő Herakles
XIV. Ion
XV. A könyörgők
XVI. A Heraklidák
XVII. A Bacchansnők
XVIII. A Kyklops
Függelék
Őskeleti, germán és szláv mythologia. A magyarok mythologiája. (Irta Latkóczy Mihály)
Egyiptomi mythologia
Assyr-babyloni vallás
Phoeniciai vallás
Indus mythologia
Méd-perzsa mythologia
Germán mythologia
Szláv mythologia
Magyar mythologia
Bevezetés
Az emberi természet szükségét érzi annak, hogy magánál fensőbb, hatalmasabb
lényt ismerjen el, mely lételét adta, sorsát intézi, tetteit itéli. E
szükségérzet szülte a vallásokat. Hozzá járult az ember képzelő ereje s e
fensőbb lényt alakkal ruházta fel, családfával és történettel látta el.
A természeti erőket, melyeknek működését tapasztalta, személyesítette
és istenítette; tulajdonságaikat saját érzelmeiből és szenvedélyeiből
vonta le, saját képmására és hasonlatosságára alkotva isteneit. Mennél
fejlődöttebb volt valamely nép képzelő tehetsége, annál gazdagabb volt
az istenekről szóló regékben. Ezek a regék (mythhosok) teszik tárgyát a
mythologiának.
A görög mythologia tehát azon eszméket adja elő, melyeket a görög nép az
istenségről alkotott, és azon regéket, melyeket isteneiről képzelt. A nép
vallását, mely a jótékony és romboló természeti erőket személyesítette,
a költők elbeszélésekkel bővítették ki, melyek az isteneket eszményített
emberi alakkal ruházták fel, összefüggésbe hozták egymással s egy nagy
családban egyesítették. HESIOD Theogoniája és HOMER Iliása a görög
mythologia szent könyvei, melyekből a nép hitét és isteneinek történetét
tanulta. A hesiodi és homeri iskolák gondoskodtak e könyvek elterjedéséről,
melyeknek a vallási szertartásokkal való összeköttetésök megszentelt
tekintélyt adott. A rómaiaknak ellenben nem volt saját nemzeti
mythologiájuk. E harczias és kiválóan gyakorlati nép nem foglalkozott
istenei családfájával és kalandjaival, hanem midőn jobban megismerkedett a
görög irodalommal, költői átvették ennek isteni regéit s a maguk istenei
közül azokra alkalmazták, kiknek jelentése leginkább hasonlított a görög
mythosok megfelelő alakjaihoz. Azért a görög és római mythologiát együtt
fogjuk előadni, az istenek görög nevei mellett mindenütt zárójelben
említvén a megfelelő római nevet.
Különben a görög mythologia sem volt csupán a görög szellem szülötte, hanem
nagy hatást gyakoroltak fejlődésére a gazdag keleti mythologiák, különösen
az egyptomi és indiai.