Előszó

Kis folyó kanyarog a délnyugat magyarországi dombok között Z betű alakot írva le, és táplálja Közép-Európa legnagyobb tavát, a Balatont. Neve - amelyet ennek a tájnak is adott - kétezer éve ismeretes. A rómaiak írták le először, de ők is már az őslakóktól tanulták.

Az itt megtelepült emberek számára összekötötte ezt a vidéket. A szabdalt felszínű ősi erdőkkel borított tájon, jól járható völgyében, szárazon és vízen könnyen mozoghattak minden égtáj felé. Így természetes módon a történelem során, e táj ember alkotta központjai legtöbbször a folyó mentén létesültek.

Kiállításunk időutazásra hívja a kedves látogatót, felvillantva a Zala-vidék egész történelmét és bemutatva az évezredek során kialakult három legjelentősebb központot.

A magyar államalapítás millenniuma alkalmával, 2000. október 20-án nyílt meg Központok a Zala mentén címmel a Göcseji Múzeum új állandó kiállítása. Nemzeti történelmünk nagy eseménye mellett szerényen húzódott meg egy másik évforduló: egyúttal múzeumunk alapításának 50 éves jubileumát is ünnepeltük. A kettő együtt segített bennünket abban, hogy elképzeléseink nagyobb részét megvalósíthassuk, és hogy a múzeum történetében először az állandó kiállításról teljességre törekvő katalógust jelentethessünk meg. A kiállítás létrejöttében meghatározóak voltak a Göcseji Múzeum munkatársai által Zala megye területén végzett történeti és régészeti kutatások, és azok a szakmai programok, melyeket a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével és a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködve folytattunk.

Tárlatunk az elmúlt kétezer év során a Zala folyó mentén megtelepült népek regionális centrumainak történetét mutatja be: a római kori Sallát (Zalalövő), a Karoling-kori Mosaburgot, amely az Árpád-korban Zalavár néven vármegyénk központja lett, valamint a 17. században a Zala déli felét uralma alá hajtó törökkel vívott küzdelemben irányító szerephez jutó, majd a 18. században megyeszékhellyé alakuló, és e rangot napjainkban is őrző Zalaegerszeget. A három nagy korszakot bemutató kiállítási egységeket ún. időalagutak kötik össze, amelyek a Zala mente őskori, népvándorlás kori és késő középkori történetét villantják fel.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával készítettük el a kiállítás eredeti tárgyi- és dokumentumanyagát feldolgozó katalógust, amelyet egyaránt szántunk az érdeklődő közönségnek és a muzeológus szakmának.

A kiadvány szerkezete követi a kiállításét: az egyes korszakok önálló fejezetként jelennek meg, a fejezetek két részből, történeti tanulmányból és tárgyleírásból, azaz a tényleges katalógusból állnak. Az összefoglaló tanulmányokat a forgatókönyvírók - Száraz Csilla, dr. Redő Ferenc, dr. Szőke Béla Miklós, dr. Vándor László, dr. Kvassay Judit, Béres Katalin és Megyeri Anna - írták.

A régészeti és történeti tárgyak, dokumentumok leírásai egységes szerkezetűek, a legfontosabb muzeológiai adatokat: a tárgy vagy dokumentum megnevezését, korát, származási helyét, méretét, leltári számát, valamint rövid ismertetését tartalmazzák. Terjedelmi okokból nem készítettük el a makettek, rekonstrukciók és az archív fényképekről készített fotónagyítások leírásait, csupán néhány másolat esetében - pl. csáfordi aranykorongok, zalavári kőemlékek - tettünk kivételt. A katalógus így is mintegy 1100 tárgy, tárgycsoport és történeti dokumentum bemutatását tartalmazza.

A tárlat első öt termében látható régészeti tárgyak leírását a vitrinek sorrendjében, míg az utolsó háromban - mely Zalaegerszeg újkori történetét illusztrálja - a termek falszámai alapján, növekvő sorrendben tanulmányozhatja az érdeklődő. Mind a tanulmányokat, mind a katalógust fekete-fehér - többnyire a kiállításban is szereplő - ásatási- és műemlékeket ábrázoló felvételek, archív fényképekről készült reprodukciók, valamint tárgyfotók illusztrálják.

Az egyes fejezetek végén az értekezésekhez és a meghatározásokhoz felhasznált, valamint a téma további tanulmányozásához ajánlott irodalmat is találnak az olvasók.

Remélem, hogy katalógusunkat olvasói akár a kiállítás megtekintése közben, akár munkájuk során haszonnal tudják forgatni.

Dr. Vándor László
múzeumigazgató