
CÍMLAP
Irodalom, nemzet, identitás
TARTALOM
Plenáris előadások
BÁNYAI János: Hagyomány és modernitás konfliktusa: a kisebbségi kulturális kánon
GÖRÖMBEI András: Az irodalom szerepe a magyar nemzeti tudat alakításában
19-20. századi magyar irodalom
BERKI Tímea: Brassai Sámuel kritika-értelmezései az 1850-1860-as években. Egy példa: Criticai Lapok 1855
CSÖRSZ Rumen István: A magyarság toposzai Szirmay Antal műveiben
GÖNCZY Monika: A Don Quijote mint architextus a 19. század második felének magyar irodalmában
HARKAI VASS Éva: A félrecsúszott nyakkendőtől a félrecsúszott "élet"-ig. Diskurzusok párbeszéde: az újraírás
IMRE László: Nemzeti trauma és bárdköltői szerepvállalás (Szabó Lőrinc: Vereség után)
KÉKESI Zoltán: Titokzatos zajok, nyugtalanító képek (Németh Andor Eurydice útja az alvilág felé című prózaverse és a szürrealista fotográfia)
KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: Utazás és idegenségtapasztalat Szabó Lőrinc költészetében
KUSPER Judit: A mindenható irónia. Vajda János: Alfréd regénye
MAKSA Gyula: A "képregény" vagy "rajzolt irodalom" médiuma és a magyar kultúra
MOHÁCSI Ágnes: Vörösmarty nemzeti magánmítosza. Zrínyi a "Tündérvölgy"-ben
NYILASY Balázs: A romance értelmezéslehetőségei és a XIX. század második felének magyar irodalma
Elżbieta SZAWERDO: A Nyugat, a Wiadomości Literackie és a nemzeti identitás kérdése
ZABÁN Márta: Realizmusfogalom és valóságábrázolási normák Salamon Ferencnél
ZSÁK Judit: József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben című kéziratának sorsa kiadástörténeti megközelítésből
Határon túli magyar irodalom
BÁNYAI Éva: Identitásproblémák Bodor Ádám, Dragomán György és Papp Sándor Zsigmond prózájában
BERTHA Zoltán: Csángó versek - csángó költők
CSÁNYI Erzsébet: Interkulturális kontextualizáció - a kódolás fordulata. Nyelvi és képi narráció Tolnai Ottónál
CSEKE Péter: Új erdélyi tájékozódás 1929/1930 fordulóján. Egy nemzedéki paradigmaváltás tanulságai
Amedeo DI FRANCESCO: Nemzet és identitás Dsida Jenő Psalmus Hungaricusában
GEROLD László: Kisebbségi mentalitás - Variációk a vajdasági magyar drámában
HÓZSA Éva: Trauma és irodalom - A tékozlás tünetei? (A mai vajdasági magyar próza és a perem-trauma kultúrája)
LAJTOS Nóra: A "sárga sziromsapka" szomorúsága. Szilágyi Domokos privát magányának és egy nemzet magányának összefonódása Napraforgók című versében
PASZTERCSÁK Ágnes: Egyén, közösség és emlékezés összefüggései Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című művében
SÁNDOR Katalin: Tér-képezés, térírás. Vizuális költészeti stratégiák Papp Tibor Libérc című képszövegében
ZÓLYA Andrea: A kortárs erdélyi paródiairodalom "előzményei" az 1989 előtti lapokban
Identitás és irodalom
Marko ČUDIĆ: A Balkán-kép alakulása a magyar irodalomban a huszadik század folyamán. Kosztolányi Dezső és Kukorelly Endre rövidprózái
Csilla GIZIŃSKA: A kisváros motívuma Krúdy Gyula és Bruno Schulz prózájában
GÖMÖRI György: Marcus Aurelius: egy Kosztolányi-vers európai háttérrel
CS. GYIMESI Éva: Egy korty a Gróf úr poharából. Az identitás Széchenyi István értékbölcseletében
KÁNTOR Lajos: Tájélmény és identitás. Reményik Sándortól Bodor Ádámig
MATUZ Viktória: A nemzeti identitás keresése az 1945 utáni magyar irodalomkritikában. A kritika útkeresése a 60-as években
SZKÁROSI Endre: Nyelv és identitás a költészet gyakorlatában
Nemek tudománya
DOMOKOS Johanna-Christine SCHLOSSER: Két férfi és egy nő, avagy a lehetséges világokról. A barátság motívuma Márai Sándor, Hamvas Béla és Kemény Katalin egy-egy művébenJolanta JASTRZĘBSKA: Modern női identitás antik köntösben. Szabó Magda A pillanat című regénye
SÉLLEI Nóra: Mi a pálya? - A feminista irodalomszemlélet helyzete Magyarországon az ÉS-vita tükrében
TAPODY Zsuzsa: Az identitás keresése a múlt labirintusában. Szilágyi István Hollóidő és Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényei
ZSADÁNYI Edit: "Emlékszel? Emlékszem." Feminizmus az egyetemen és az utcán
Képmellékletek Kékesi Zoltán írásához