
CÍMLAP
Lázadó dalnok
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
† Ady Endre
† Bor István Iván
Előszó
Antológia
Aszalós Zsuzsa
† B. Jáger Gabriella
Bari Gábor
Barna András
† Belinszkyné Nagy Irén
Bényei Vera
Bereti Gábor - Dudás József
Bornemisza Attila
Bozók Ferenc
Brézai Zoltán
Bucsányi Endre
Dénes Mónika
Domahidi Klára
Édes Richárd
Farkas Eleonóra
Fetykó Judit
G. Jáger Teréz
Gaál Ernő
Góg János
Gyenes Klára
Harkály Emil Elemér
Horváthné Demény Zita
Horváthné Mecsnóbel Anna
Ihász-Kovács Éva
Jeney András
K. Fekete István
Klaszán Erzsébet
Klenczné Földi Irén
L. Gál Mária
László Klára
Leskó Imre
† Lindák Mihály
Lovas Szilvia Judit
Lukácsné Emmike
Majoros Zsuzsanna
Martis Zsombor
Mohácsi Józsefné Zsóka
Mohácsy Donáth Csaba
Niczky Géza
Okányi Kiss Ferenc
Papp János
Papp Judit
Petneházy Kiss Bence
Pleszkóné Varannai Veronika
Popity Vargáné Mohácsi Kinga
Rambács Istvánné
Révész Ágnes
Rocsák László
Rovó Edina
Sándor József
Sántáné Kurunczi Mária
Sélley Attila
Simon M. Veronika
Somossy Katalin
Szabó Kila Margit
Szabó Lajos
Szabó Sándor
Szabó Zsolt
Szabóné Horváth Anna
Szalay Anikó
Szegő András
Székács László
T. Fiser Ildikó
Tamás Alexandra
Tamás Gergő
Tímár Károly
Timkó Gábor
Varga István
Zvadáné Farkas Erzsébet
Zsebesi Andrea
† Zsebesi László
A kötet szerzőinek bemutatása
Előszó
A két neves alkotóközösség összefogásának eredménye ez a szép és nívós
alkotói munkát dicsérő kötet. Olyan ez a könyv, mint egy virágcsokor,
amelyben bár több fajtáit véljük felfedezni a virágoknak, de a maga
nemében mindegyik külön-külön szépséget hordoz magában.
A Hegyaljai Alkotók Társulása, valamint a Magyar Alkotók Internetes
Társulása ismételten egy olyan összefogást produkált az irodalmat és a
képzőművészetet szerető emberek bemutatására, ami jelen világunkban
példaértékű elismerésre méltó tett és cselekedet. A Lázadó Dalnok címet
viselő antológiában a már jól ismert írók, költők és képzőművészek mellett
megismerkedhetünk olyan alkotókkal is, akik helyet követelve maguknak,
alkotásaikkal vívják ki maguknak olvasóik elismerését.
A több mint háromszáz oldalt meghaladó kézirat Szabó Zsolt kiváló
szerkesztői munkájának köszönhetően érett egy szép könyvvé. A borítóterv
Domahidi Klára és Szabó Sándor ízléses, kreatív munkáját dicséri. A szerzők
és a szerkesztők a kötetet Ady Endre és Bor István Iván emlékének ajánlják.
A számtalan verset, novellát és prózát neves művészek munkáival
illusztrálva teszik még értékesebbé a könyv megálmodói.
B. Jáger Gabriella neve jól ismert az irodalmat szeretők táborában. Sajnos
már nem lehet velünk, de szép verseit testvére gondoskodása folytán máig
olvashatjuk könyvekben és folyóiratokban. Bari Gábor azon költők egyike,
aki költészetével nemcsak a fiatalok körében, de a kortárs irodalmárok
szemében is kivívta magának azt az elismerést, amely a vers műfajában
mindenképpen megilleti őt. Most prezentált humoros mondókáját és versét egy
olyan szonettel zárja, amely igazolja meglátásom, hogy a legjobbak közül
való Ő! Belinszkyné Nagy Irén verseit - aki már szintén nem lehet köztünk -
mindig örömmel és nagy odafigyeléssel olvasom. A könyv érdekessége Bereti
Gábornak a Dudás József által magyarról eszperantóra való fordítása, ami
mindig lenyűgöz és érdekesebbé is teszi ezt a kötetet.
Bornemisza Attila Ady Endréhez írt költeménye egyfajta fohász, de ima is az
elhunyt nagy költőnk emlékére. Dénes Mónika "az emberiség csillaga lehullt,
vagy tán nem is volt soha!" verséből kiragadott idézete a költészet sajátos
műfajára utal. Üteme a nagy súlyú mondanivaló mellett szépségre és a
kilátástalanságra utal. Domahidi Klára Bioszociális testvér című novelláját
olvasva az epikai műfaj azon vonásai fedezhetőek fel, amelyek lekötik az
olvasó figyelmét, és ez ebben a szép. Édesanyjához írt szomorkás versének
hatását feloldják bennem a szép és igényes fotói, amellyel a mindennapokat
szemlélteti velünk.
Édes Richárd Az élet és halál kocsmája című alkotását olvasva az a valóság
tárul elém, amit mindennapjainkban megélünk és megtapasztalunk. Egy nagyon
jó szerkezetű és a témát szépen feldolgozó alkotó remek írásműve. A hit és
a vallásról szóló költemények egyik legkiválóbb megjelenítője Farkas
Eleonóra. A több kötetes szerző ebben a gyűjteményes könyvben is
bizonyságát adja Isten szeretetének. Művészetében a nyugodt, megfontolt
szépségre törekszik. Alkotásaiban az érzelmi kötődés mellett gondosan ügyel
a vers szerkezetére, valamint annak tökéletességére és ez teszi őt érett
költővé. Fetykó Judit és G. Jáger Teréz alkotásait olvasva már nem
csodálkozom azon, hogy milyen kellemes időtöltést tudnak szerezni nekem
és a munkáikat olvasóknak.
Gaál Ernő írásait, verseit mindig szívesen olvasom. A mai kortárs irodalom
egyik legszerényebb, de véleményem szerint egyik legnagyszerűbb költője.
Mondanivalóját költészetében a fordulatosságra, az elgondolkodtatásra és az
érzelmek nyomatékosítására összpontosítja. Teszi mindezt annyira jól, hogy
kifejezetten jó hangulatot tud teremteni művei olvasásával.
Faludy halála sok kortárs költőt megihletett már. Góg János Faludy emlékére
írt költeménye azonban mégis valahogy másként hat rám. Tudom, hogy egyik
legjobb barátja volt a "költőfejedelemnek" és ez az, ami azt az érzést
növeli bennem, hogy Góg János verse nem egy egyszerű mű, hanem egy olyan
lírai alkotás, amelyben írója őszinte érzelmeinek, fájdalmának a barát
elvesztésének ad egyfajta végtisztességet. Gyenes Klára neve sem ismeretlen
már az olvasók előtt.
Országosan is ismerhetjük már verseit, szépprózáit, novelláit. Leginkább
lírai költőnek nevezném, aki érzelmeinek, vágyainak szép verseivel,
írásaival ad hangot. Harkály Emil Elemér nemzetközileg is elismert író,
költő. Hazánkban is, de a távoli Angliában is tartott már előadásokat. Több
kötetes szerző, aki verseiben, prózáiban saját és családja történetét is
megjelenítve előttünk, őszintén ír hányatott, nehéz sorsáról, de ugyanakkor
bizakodóan, derűlátóan veti papírra szebbnél szebb gondolatait.
Ihász-Kovács Éva neve, már nincs olyan település hazánkban, ahol ne
csengene ismerősen. A mai magyar irodalom egyik gyöngyszemeként több ezer
vers tulajdonosa, írója. Költészetével számtalan elismerést, díjat vívott
ki magának, és a vele együtt alkotó Budapesti Cserhát Művészkör tagságának.
Jeney András költészetének alapját a lírai művek, és az ezen belüli
érzelmek, gondolatsorok táplálják. Versei szerkezetét a szívből és ihletből
jövő őszinteség forrása táplálja. Verseit nem lehet nem szeretni, hiszen
minden egyes soruk magukkal sodorva a további olvasásra ösztönöznek. Leskó
Imre Anyám rózsabokra című verse a mély érzelemvilágon túl, nagy hatással
bír az olvasókra. A drámaiasság mellett jó hatáskeltő műveket produkál
ebben a kötetben. Lindák Mihály, aki már szintén nem lehet közöttünk,
verseivel itt hagyott számunkra valami megfoghatatlan űrt. Hiányzik nekem,
nekünk és a kortársirodalomnak... Mohácsi Józsefné Zsóka a festészete
mellett verseivel, írásaival is erősíti a MAIT alkotóinak egységességét.
Mohácsy Donáth Csaba Egy nem mindennapi történet című alkotásával egy szép
színfoltja e kötetnek. Mellette megcsodálhatjuk fotóit, realista
életképeit.
Okányi Kiss Ferenc költő, író, népművelő és még sorolhatnám azt a rengeteg
titulust, ami kijárna neki. Nem hiszem, hogy létezne olyan irodalmi műfaj,
ahol ne állná meg a helyét. Költeményeinek olyan valóságmagja van, amely
jól tükrözi a megélt fájdalmakat a zsúfolt és gondterhelt hétköznapokat, de
ha kell, jó kedvre derítve nevettet, vagy éppen szomorkodtat. Sokunk
példaképe, aki tiszteletét emberi hozzáállásával vívta ki magának
akaratlanul.
Jó volt olvasni Petneházy Kiss Bence Adyról írt szép versét, Popity Vargáné
Mohácsi Kinga vers- és novellacsokrát, valamint Sándor József költeményét,
amelyet saját grafikájával illusztrált. Élmény volt számomra újra olvasni
Sélley Attila verseit, Erdélyről írt elbeszélő költeményét. A műfaj jó
példája, Sélley Attila a "költő nem lesz, hanem születik!" Simon M.
Veronika világhírű festőművész ismételten kitárta a "csodák palotája"
kapuját előttünk. Egy olyan sokszínű képcsodákkal gazdagítja a kötetet,
amelyben minden kedves művészetpártoló, a műfajt szerető megtalálhatja
magának a legmegfelelőbbet. Szabó Sándor és Szabó Zsolt nemcsak a
költészetükkel, fotóművészetükkel alkotnak maradandót, hanem ezzel a
kötettel Kedves Olvasó, amelyet Önök most kezükben tartanak. Nélkülük ez a
szép művészcsokor nem jöhetett volna létre. Ők nemcsak megálmodói voltak,
hanem szerzői, szerkesztői és kivitelezői is ennek a csodálatosan szép
kötetnek. Mindenképpen köszönet jár nekik érte... Szegő András elbeszélő
költeménye, Székács László Góg és Magóg fiához írt verse, valamint T. Fiser
Ildikó Önpusztításunk, és képzelgés című remekbeszabott alkotásaik arra
engednek következtetni, hogy egy rendkívül igényes kéziratot olvashatok,
amelyet már csak egy pár lépés választ el attól, hogy elnyerje eredeti
könyv formáját.
Tamás Alexandra szerelmi líráit olvasva a kamaszkor szépsége érint meg
leginkább. A lázadó, forrongó fiatalság jut eszembe az ígéretes tehetség
verseit olvasva. Tamás Gergő költészetében olyan motívumokra épülnek a
verselemek, amelyben a széplíra mellett a monodrámai hatásfokozásán túl a
mű végén megnyugszik az olvasó. Nagy hozzáértéssel vonultatja fel és építi
be verseibe a műfaj több változatát, és teszi alkotásait olvasmányossá és
sokatmondóvá. Érdekes és nagyon megkapó volt Timkó Gábor novellája. A mű
cselekményei rendkívül tanulságosak és figyelemfelkeltőek. Zvadáné Farkas
Erzsébet alkotásai nemcsak dicséretesek, hanem rendkívül nagy értékkel
bíróak. A tiszta rímcsengők mellett nagyon jól és életszerűen is írja
verseit, prózáit.
Varga István több kötetes szerző, aki nem csak írja, de el is játssza, elő
is adja írásait, verseit. Történelmi témái mellett nagyon figyelemreméltóak
a jelenkorról írt művei is.
Kedves Olvasó! Kérem, fogadja szeretettel ezt a gyűjteményes könyvet.
Én tudom, ha kezébe veszi, Ön is megtalálja benne a kedvére való verset
vagy novellát. Ez a kötet nemcsak könyvespolca éke lesz, hanem segít
kikapcsolódni és elterelni figyelmét a hétköznapi gondokról, bajokról...
Tamás István
Pro Urbe Díjas író