Tétel adatlapja

CÍMLAP

Lázadó dalnok

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

† Ady Endre
† Bor István Iván

Előszó

Antológia
Aszalós Zsuzsa
† B. Jáger Gabriella
Bari Gábor
Barna András
† Belinszkyné Nagy Irén
Bényei Vera
Bereti Gábor - Dudás József
Bornemisza Attila
Bozók Ferenc
Brézai Zoltán
Bucsányi Endre
Dénes Mónika
Domahidi Klára
Édes Richárd
Farkas Eleonóra
Fetykó Judit
G. Jáger Teréz
Gaál Ernő
Góg János
Gyenes Klára
Harkály Emil Elemér
Horváthné Demény Zita
Horváthné Mecsnóbel Anna
Ihász-Kovács Éva
Jeney András
K. Fekete István
Klaszán Erzsébet
Klenczné Földi Irén
L. Gál Mária
László Klára
Leskó Imre
† Lindák Mihály
Lovas Szilvia Judit
Lukácsné Emmike
Majoros Zsuzsanna
Martis Zsombor
Mohácsi Józsefné Zsóka
Mohácsy Donáth Csaba
Niczky Géza
Okányi Kiss Ferenc
Papp János
Papp Judit
Petneházy Kiss Bence
Pleszkóné Varannai Veronika
Popity Vargáné Mohácsi Kinga
Rambács Istvánné
Révész Ágnes
Rocsák László
Rovó Edina
Sándor József
Sántáné Kurunczi Mária
Sélley Attila
Simon M. Veronika
Somossy Katalin
Szabó Kila Margit
Szabó Lajos
Szabó Sándor
Szabó Zsolt
Szabóné Horváth Anna
Szalay Anikó
Szegő András
Székács László
T. Fiser Ildikó
Tamás Alexandra
Tamás Gergő
Tímár Károly
Timkó Gábor
Varga István
Zvadáné Farkas Erzsébet
Zsebesi Andrea
† Zsebesi László

A kötet szerzőinek bemutatása


Előszó

A két neves alkotóközösség összefogásának eredménye ez a szép és nívós alkotói munkát dicsérő kötet. Olyan ez a könyv, mint egy virágcsokor, amelyben bár több fajtáit véljük felfedezni a virágoknak, de a maga nemében mindegyik külön-külön szépséget hordoz magában.

A Hegyaljai Alkotók Társulása, valamint a Magyar Alkotók Internetes Társulása ismételten egy olyan összefogást produkált az irodalmat és a képzőművészetet szerető emberek bemutatására, ami jelen világunkban példaértékű elismerésre méltó tett és cselekedet. A Lázadó Dalnok címet viselő antológiában a már jól ismert írók, költők és képzőművészek mellett megismerkedhetünk olyan alkotókkal is, akik helyet követelve maguknak, alkotásaikkal vívják ki maguknak olvasóik elismerését.

A több mint háromszáz oldalt meghaladó kézirat Szabó Zsolt kiváló szerkesztői munkájának köszönhetően érett egy szép könyvvé. A borítóterv Domahidi Klára és Szabó Sándor ízléses, kreatív munkáját dicséri. A szerzők és a szerkesztők a kötetet Ady Endre és Bor István Iván emlékének ajánlják. A számtalan verset, novellát és prózát neves művészek munkáival illusztrálva teszik még értékesebbé a könyv megálmodói.

B. Jáger Gabriella neve jól ismert az irodalmat szeretők táborában. Sajnos már nem lehet velünk, de szép verseit testvére gondoskodása folytán máig olvashatjuk könyvekben és folyóiratokban. Bari Gábor azon költők egyike, aki költészetével nemcsak a fiatalok körében, de a kortárs irodalmárok szemében is kivívta magának azt az elismerést, amely a vers műfajában mindenképpen megilleti őt. Most prezentált humoros mondókáját és versét egy olyan szonettel zárja, amely igazolja meglátásom, hogy a legjobbak közül való Ő! Belinszkyné Nagy Irén verseit - aki már szintén nem lehet köztünk - mindig örömmel és nagy odafigyeléssel olvasom. A könyv érdekessége Bereti Gábornak a Dudás József által magyarról eszperantóra való fordítása, ami mindig lenyűgöz és érdekesebbé is teszi ezt a kötetet.

Bornemisza Attila Ady Endréhez írt költeménye egyfajta fohász, de ima is az elhunyt nagy költőnk emlékére. Dénes Mónika "az emberiség csillaga lehullt, vagy tán nem is volt soha!" verséből kiragadott idézete a költészet sajátos műfajára utal. Üteme a nagy súlyú mondanivaló mellett szépségre és a kilátástalanságra utal. Domahidi Klára Bioszociális testvér című novelláját olvasva az epikai műfaj azon vonásai fedezhetőek fel, amelyek lekötik az olvasó figyelmét, és ez ebben a szép. Édesanyjához írt szomorkás versének hatását feloldják bennem a szép és igényes fotói, amellyel a mindennapokat szemlélteti velünk.

Édes Richárd Az élet és halál kocsmája című alkotását olvasva az a valóság tárul elém, amit mindennapjainkban megélünk és megtapasztalunk. Egy nagyon jó szerkezetű és a témát szépen feldolgozó alkotó remek írásműve. A hit és a vallásról szóló költemények egyik legkiválóbb megjelenítője Farkas Eleonóra. A több kötetes szerző ebben a gyűjteményes könyvben is bizonyságát adja Isten szeretetének. Művészetében a nyugodt, megfontolt szépségre törekszik. Alkotásaiban az érzelmi kötődés mellett gondosan ügyel a vers szerkezetére, valamint annak tökéletességére és ez teszi őt érett költővé. Fetykó Judit és G. Jáger Teréz alkotásait olvasva már nem csodálkozom azon, hogy milyen kellemes időtöltést tudnak szerezni nekem és a munkáikat olvasóknak.

Gaál Ernő írásait, verseit mindig szívesen olvasom. A mai kortárs irodalom egyik legszerényebb, de véleményem szerint egyik legnagyszerűbb költője. Mondanivalóját költészetében a fordulatosságra, az elgondolkodtatásra és az érzelmek nyomatékosítására összpontosítja. Teszi mindezt annyira jól, hogy kifejezetten jó hangulatot tud teremteni művei olvasásával.

Faludy halála sok kortárs költőt megihletett már. Góg János Faludy emlékére írt költeménye azonban mégis valahogy másként hat rám. Tudom, hogy egyik legjobb barátja volt a "költőfejedelemnek" és ez az, ami azt az érzést növeli bennem, hogy Góg János verse nem egy egyszerű mű, hanem egy olyan lírai alkotás, amelyben írója őszinte érzelmeinek, fájdalmának a barát elvesztésének ad egyfajta végtisztességet. Gyenes Klára neve sem ismeretlen már az olvasók előtt.

Országosan is ismerhetjük már verseit, szépprózáit, novelláit. Leginkább lírai költőnek nevezném, aki érzelmeinek, vágyainak szép verseivel, írásaival ad hangot. Harkály Emil Elemér nemzetközileg is elismert író, költő. Hazánkban is, de a távoli Angliában is tartott már előadásokat. Több kötetes szerző, aki verseiben, prózáiban saját és családja történetét is megjelenítve előttünk, őszintén ír hányatott, nehéz sorsáról, de ugyanakkor bizakodóan, derűlátóan veti papírra szebbnél szebb gondolatait.

Ihász-Kovács Éva neve, már nincs olyan település hazánkban, ahol ne csengene ismerősen. A mai magyar irodalom egyik gyöngyszemeként több ezer vers tulajdonosa, írója. Költészetével számtalan elismerést, díjat vívott ki magának, és a vele együtt alkotó Budapesti Cserhát Művészkör tagságának.

Jeney András költészetének alapját a lírai művek, és az ezen belüli érzelmek, gondolatsorok táplálják. Versei szerkezetét a szívből és ihletből jövő őszinteség forrása táplálja. Verseit nem lehet nem szeretni, hiszen minden egyes soruk magukkal sodorva a további olvasásra ösztönöznek. Leskó Imre Anyám rózsabokra című verse a mély érzelemvilágon túl, nagy hatással bír az olvasókra. A drámaiasság mellett jó hatáskeltő műveket produkál ebben a kötetben. Lindák Mihály, aki már szintén nem lehet közöttünk, verseivel itt hagyott számunkra valami megfoghatatlan űrt. Hiányzik nekem, nekünk és a kortársirodalomnak... Mohácsi Józsefné Zsóka a festészete mellett verseivel, írásaival is erősíti a MAIT alkotóinak egységességét. Mohácsy Donáth Csaba Egy nem mindennapi történet című alkotásával egy szép színfoltja e kötetnek. Mellette megcsodálhatjuk fotóit, realista életképeit.

Okányi Kiss Ferenc költő, író, népművelő és még sorolhatnám azt a rengeteg titulust, ami kijárna neki. Nem hiszem, hogy létezne olyan irodalmi műfaj, ahol ne állná meg a helyét. Költeményeinek olyan valóságmagja van, amely jól tükrözi a megélt fájdalmakat a zsúfolt és gondterhelt hétköznapokat, de ha kell, jó kedvre derítve nevettet, vagy éppen szomorkodtat. Sokunk példaképe, aki tiszteletét emberi hozzáállásával vívta ki magának akaratlanul.

Jó volt olvasni Petneházy Kiss Bence Adyról írt szép versét, Popity Vargáné Mohácsi Kinga vers- és novellacsokrát, valamint Sándor József költeményét, amelyet saját grafikájával illusztrált. Élmény volt számomra újra olvasni Sélley Attila verseit, Erdélyről írt elbeszélő költeményét. A műfaj jó példája, Sélley Attila a "költő nem lesz, hanem születik!" Simon M. Veronika világhírű festőművész ismételten kitárta a "csodák palotája" kapuját előttünk. Egy olyan sokszínű képcsodákkal gazdagítja a kötetet, amelyben minden kedves művészetpártoló, a műfajt szerető megtalálhatja magának a legmegfelelőbbet. Szabó Sándor és Szabó Zsolt nemcsak a költészetükkel, fotóművészetükkel alkotnak maradandót, hanem ezzel a kötettel Kedves Olvasó, amelyet Önök most kezükben tartanak. Nélkülük ez a szép művészcsokor nem jöhetett volna létre. Ők nemcsak megálmodói voltak, hanem szerzői, szerkesztői és kivitelezői is ennek a csodálatosan szép kötetnek. Mindenképpen köszönet jár nekik érte... Szegő András elbeszélő költeménye, Székács László Góg és Magóg fiához írt verse, valamint T. Fiser Ildikó Önpusztításunk, és képzelgés című remekbeszabott alkotásaik arra engednek következtetni, hogy egy rendkívül igényes kéziratot olvashatok, amelyet már csak egy pár lépés választ el attól, hogy elnyerje eredeti könyv formáját.

Tamás Alexandra szerelmi líráit olvasva a kamaszkor szépsége érint meg leginkább. A lázadó, forrongó fiatalság jut eszembe az ígéretes tehetség verseit olvasva. Tamás Gergő költészetében olyan motívumokra épülnek a verselemek, amelyben a széplíra mellett a monodrámai hatásfokozásán túl a mű végén megnyugszik az olvasó. Nagy hozzáértéssel vonultatja fel és építi be verseibe a műfaj több változatát, és teszi alkotásait olvasmányossá és sokatmondóvá. Érdekes és nagyon megkapó volt Timkó Gábor novellája. A mű cselekményei rendkívül tanulságosak és figyelemfelkeltőek. Zvadáné Farkas Erzsébet alkotásai nemcsak dicséretesek, hanem rendkívül nagy értékkel bíróak. A tiszta rímcsengők mellett nagyon jól és életszerűen is írja verseit, prózáit.

Varga István több kötetes szerző, aki nem csak írja, de el is játssza, elő is adja írásait, verseit. Történelmi témái mellett nagyon figyelemreméltóak a jelenkorról írt művei is.

Kedves Olvasó! Kérem, fogadja szeretettel ezt a gyűjteményes könyvet. Én tudom, ha kezébe veszi, Ön is megtalálja benne a kedvére való verset vagy novellát. Ez a kötet nemcsak könyvespolca éke lesz, hanem segít kikapcsolódni és elterelni figyelmét a hétköznapi gondokról, bajokról...

Tamás István
Pro Urbe Díjas író


×