CÍMLAP
Csák Elemér
Hortobágytól Szibériáig
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó gyanánt
Külföldi ösztöndíjas lettem
Kétezer kilométerre a mama szoknyájától
"Tovaris, nekünk matrózok kellenek"
Magad uram, ha nincs szolgád!
Magolás ingajáratban
Hétköznapi internacionalizmus
Beajánlottak a madámhoz
Önámító görbe tükör
Zene veréssel, piláf vodkával
Iszalag professzor univerzitása
Ucsityszja, ucsityszja, ucsityszja?
Trágyadomb mélyén
Nagyváros és nagyhatalom
Szarmaták nyomában
A tolmács előtt kitárul a világ
A Fekete-tenger partvidékén
Kukorica és művészet
A fenegyerek-költő visszanéz
Gyémánt - tévedésből
Orosz lélek - szibériai jellem
Északon is van tavasz
Govorit Moszkva!
Újságírói ujjgyakorlatok
Évek nyeregben
Riporter lettem
Aki még látta Lenint
Diák diáknak tanára
Írni, fordítani vagy tudósítani
A vezér, mint attrakció
Korlátok és lehetőségek
Nem sírok a sírok után
Előszó (részlet)
Soha nem tagadtam (nem is dicsekedtem vele), hogy Moszkvában jártam egyetemre. Meghatározó öt éve volt ez az életemnek, elsősorban azért, mert az akkor szerzett nyelvtudás és ismeretanyag birtokában lehettem később rádió- és tévétudósító, több könyv szerzője és - amíg erre igény volt - Szovjetunió-szakértő. Belülről ismertem meg a hatvanas évek szovjet valóságát, amelyből sok kiutazó magyarnak leginkább csak turistaélménye maradt, s amelyről a mai fiatalok legtöbbször torzítva vagy sablonos megjegyzések formájában hallhatnak. Bízom abban, hogy ez a sokszor csapongó és belső arányokat nem követő könyv érdekes olvasmány - netán felfedezés - lesz azok számára, akik kíváncsiak, milyen volt akkoriban külföldi diáknak és milyen is lehetett szovjet állampolgárnak lenni. Ami pedig elődeimet meg a későbbi ösztöndíjasokat illeti, legyen számukra e könyv egyfajta összehasonlítási lehetőség, legfőképpen pedig emlékeztető a vélhetően szintén maradandó fiatalkori élményekre.
[...]