Előszó

A tanulmány célja, hogy megkísérelje tisztázni a mentális reprezentációkkal kapcsolatos központi kérdéseket, néhány egyszerű és általános előfeltevés alapján. A kiindulópontot az elme reprezentációs természete jelenti. Úgy tűnik, erős érvek szólnak amellett, hogy a mentális reprezentációk minden kognitív folyamat alapvető elemei, ám az már igencsak kétséges, hogy milyen formában valósulhat ez meg. Talán a legteljesebb elméletet e téren Jerry Fodor írta le - ezért a dolgozat több helyén is visszatérő téma lesz a reprezentációs elmeteória erősségeinek és gyengeségeinek vizsgálata, valamint a kritikai megjegyzések jelentős része is ezen elméletet célozza majd. Lehetséges-e azonban egy olyan reprezentációs elméletet találni, amely elkerüli a mentalizmus csapdáit és tekintettel van arra az igényre is, hogy a reprezentáció elveit egy naturalizált elméletbe helyezze? A naturalizmus bizonyos foka ugyanis nem kerülhető el, mivel minden olyan elméletnek, amely biológiai rendszerekben megjelenő reprezentációkat vizsgál, tekintettel kell lennie a rendszerek tulajdonságaira is. Ezért a gondolatmenetben kitüntetett szerepet kap az evolúciós szemlélet alkalmazása.

A reprezentációk vizsgálata több tudományterület metszetébe helyezhető. Ezért a reprezentációs elméletek egyik legnagyobb kihívása lehet, hogy olyan általános jellegzetességeket tárjanak fel, amelyek több területen is hasznosíthatóak. A dolgozat elsősorban filozófiai szálon kísérel meg ilyen sajátosságokat feltárni; ebben pedig a más diszciplínák kutatási eredményeit integratív módon felhasználó, szintetizáló módszert követi. Túlzott nagyravágyás jele lenne, ha a vizsgálódás határozott válaszokat, a kutatási terület teljes feltérképezését és végleges megoldásokat ígérne. E gondolatmenet célja inkább csupán csak annyi, hogy hozzájáruljon egy filozófiai kérdés jobb megértéséhez.