
CÍMLAP
Nemzetiségi - nemzeti - európai identitás
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
T. Molnár Gizella
Bevezető
Újvári Edit: A kulturális identitás kérdésköre és kutatásának lehetséges irányai. A SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézetének identitáskutató programja.
Az Európai Unió kulturális politikája és a kulturális identitás
Fekete Sándor: A multikulturalizmus előzményei Nyugaton és Keleten
Grossmann Erika: A gender-identitás egyes kérdései az oktatásban - egy nemzetközi EUCOMENIUS 2.1 kutatási projekt tapasztalatai
Máté Zsuzsanna: Madách Imre Az ember tragédiájának identitásőrző, -formáló és önmegértő jellege
Merkovity Norbert: Európai identitás: a netpolgárok válasza egy nem létező fogalomra
Olasz Lajos: Nemzetállamiság és integráció kérdése Közép- és Kelet-Európában az ezredfordulón
Szalai Szabolcs: Kereszténység és európai alkotmány. A vallással és egyházzal kapcsolatos kérdések értelmezései az európai alkotmányozás folyamatában
Szőcs Norbert: Létezik-e "tiszazugi identitás"? A területi identitás kutatásának elméleti keretrendszere és módszertana - egy tiszazugi identitás-vizsgálat kapcsán
Walsch, Christopher: "Mitteleuropa" als Identität. Ein relevantes politisches Ordnungskonzept in einem sich vereinigenden Europa?
Az oktatás és a felnőttképzés identitáserősítő jelentősége
Démuth Ágnes: Az identitástudat mint a személyiség működésének alapja. Az identitás pszichológiai elméletei
Gábrity Molnár Irén: Az oktatás és felnőttképzés identitáserősítő szerepe a Vajdaságban
Peti Lehel: A testvérfalu-kapcsolatok mint a falusi turizmus és az identitásépítés színterei
T. Kiss Tamás: Tudás centrum és (regionális) identitás
Újvári Edit: Értékek és értékváltások - a "fogyasztói" és a "környezettudatos" identitás kulturális összetevői
A mindennapi kultúra szerepe az identitás megőrzésében
Barátné Hajdu Ágnes: Identitást erősítő jelenségek a vásárhelyi olvasókörök és társadalmi egyesületek történetében
Békési András: Cigánypolitika és identitás 1961 - 1989, 1993.
Bodó Barna: Identitás - szórvány - nemzethatár
Bucin, Mihaela: A hősök kultuszának szerepe a nemzetiségi identitás felépítésében
Feketéné Pál Enikő: Női esélyegyenlőség és női identitás a politikában
Gombos János: A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, mint az önismeret és az identitástudat megőrzésének egyik fontos fóruma
Gombos József: A politikai sajtó, mint a finn nemzettudat formálója. (Magyar politikus-képek a finn elit-köznép diskurzusban, Kossuth Lajostól Kádár Jánosig.)
Herbszt Mária: A magyarországi nemzetiségi tanítóképzésről
Jakab Albert Zsolt: Emlékezetszervezés és identitásmodellálás Kolozsváron
Káich Katalin: A nemzeti kultúra és történelem identitásmegőrző szerepe a multietnikus környezetben
Prónay Szabolcs: A fogyasztói etnocentrizmus és az identitás kapcsolata
Szalay István: Identitásnyomok a számfogalom kialakulásában
Szécsiné Járási Anikó: Van-e magyar gasztronómiai identitás?
Szirmai Éva: ... máma már nem hasad tovább... Ünnep és identitások
T. Molnár Gizella: A nemzetiségi identitás a népszámlálások tükrében
Tamás Ágnes: Az identitás élclapokban megjelenített elemei. Nemzetiségi sztereotípiák és önkép az 1860-as években
Tuska Tünde: A Szegedi Tudományegyetem szlovák szakos hallgatóinak identitását elősegítő faktorai
Újváriné Illés Mária: Brahms, Liszt, Erkel, Mosonyi - Nemzeti jelleg a XIX. századi magyaros zenében
Weber Péter: Az identitásválasztás jelensége a magyarországi román fiatalok körében
Tanulmánykötetünk szerzői
Előszó
A nemzetiségi, nemzeti identitás napjaink fontos kérdései közé tartozik,
annál is inkább, mivel az Európai Unió keretei között sokan tartanak attól,
hogy az egységesülő Európa elve nem kedvez ezek megőrzésének. Ezért
is gondoltunk arra a Nemzetiségi - nemzeti - európai identitás című
konferenciánk szervezésekor, majd az előadások szerkesztett változatainak
tanulmánykötetben való publikálásakor, hogy e három gondolatkörhöz
kapcsolódva, ezek egységes értelmezésére teszünk kísérletet.
Aki átlapozza, elolvassa tanulmánykötetünket, azt tapasztalja, hogy
a szervezők szándéka - legalábbis ezen a szinten - sikerrel járt. A
legkülönbözőbb nézőpontokból közelítő, nagyon különbözi értekezések
megítélésünk szerint ezt a hármas egységet meg tudják valósítani, s a
tanulmányokból kirajzolódó kép vélhetően azt mutatja, hogy nemzetiség,
nemzet és európaiság nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő fogalmak, s
a hozzájuk kapcsolódó identitás vizsgálata segítheti azt a törekvést, mely
összekapcsolásukra irányul. Ehhez szándékoztunk hozzájárulni a magunk
eszközeivel, amikor a konferenciát életre hívtuk, és reményeink szerint a
konferencián elhangzott gondolatok tanulmányok formájában is ezt erősítik.
T. Molnár Gizella