
CÍMLAP
Johann Karl Otto Ribbeck
A római költészet története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Első kötet.
A köztársaság költészete.
Első fejezet. A római költészet megteremtői
Kezdetek - Livius Andronicus - Cn. Naevius - Qu. Ennius
Második fejezet. A dráma
Általános rész
I. Az attikai-római vígjáték (Fabula palliata): T. Maccius Plautus - Statius Caecilius - P. Terentius Afer - Epigonok - Sextus Turpilius
II. A tragédia: M. Pacuvius - L. Accius
III. Történeti dráma (Fabula praetextata): Általános tudnivalók
IV. Nemzeti vígjáték (Fabula togata)
V. Campaniai bohózat (Fabula Atellana)
VI. A mimus
Harmadik fejezet. A szatira
C. Lucilius - M. Terentius Varro: a Menipposi szatira
Negyedik fejezet. A tanköltemény
T. Lucretius Carus
Ötödik fejezet. A régi és új iskola
Catullus és barátai
Második kötet.
Augustus kora.
Bevezetés. Általános megjegyzések. A költészet pártfogói
Politikai ellenzék - Irodalmi élet - Rhetorika, declamatiók - Augustus - Mäcenas - Messalla - Pollio
Első fejezet. Vergilius
V. ifjusága - Bukolikus költemények - Georgica - Aeneis - Magyarázók - Varius
Második fejezet, Horatius
Epodusok - Lyrai költemények - Satirák - Levelek - A költészetről - Halála
Harmadik fejezet. Tibullus és Propeitius elégiája
Szerelmi elégia - Gallus - Tibullus (Sulpicia - Panegyricus Messallára - Lygdamus) - Propertius
Negyedik fejezet. Ovidius
Szerelmi elégiái - Heroidák - Szerelem művészete - Orvosszerek - Naptár - Átalakítások - Bukása - Száműzetése - Tristia - Ibis - Pontusi levelek - A Fasti átdolgozása - Ovidius jellemzése, nyelve
Ötödik fejezet. A kicsinyek és a névtelenek
Epicusok (Cornelius Severus - Albinovanus Pedo - Rabirius) - Epylliák (Culex - Ciris) - Moretum - Tanköltemény (Macer, Grattius.) - Elégia (Valgius - Copa - A diófáról) - Marsus - Priapus
Harmadik kötet.
A császárkor költészete.
Első fejezet. Tiberiustól Claudiusig
Tiberius - Caligula - Claudius - Csillagvizsgáló költészet - Germanicus - Az u. n. Manilius - Meseköltészet - Phaedrus
Második fejeset. Nero kora
L. Annaeus Seneca - Epigrammok - Apokolokyntosis - Nero - A pásztorköltemény - Calpurnius - A Pisót dicsőítő költemény - Seneca végső évei - A dráma - A Seneca-féle tragédiák - Octavia - Curiatius Maternus - Az éposz: Lucanus - Leíró költészet - Aetna - Columella kertészeti költeménye - A tenger halairól szóló pseudoovidiusi költemény - Iskolai költészet - Elégia Drususra - Maecenasról való elégiák - Szatira és regény - Persius - Petronius
Harmadik fejeset. A Flaviusok kora
Domitianus - Epikus költészet - Valerius Flaccus - Silius Italicus - A latin Ilias - Statius - Martialis - Sulpicia
Negyedik fejeset. Trajanus kora
Az ifjabb Plinius s a tőle említett költők - Juvenalis
Ötödik fejeset. Hadrianus és utódainak kora
Hadrianus - Florus - Venus éjjeli ünnepe - Az új iskola
Függelék. Az utolsók
Ausonius - Claudianus - Namatianus.
Előszó
A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén, a tudományok önálló mívelése
és emelése mellett, azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én
tartott összes ülésében egy bizottságot alakított oly czélból, hogy
az részint a külföldi tudományos irodalmak jelesebb termékeinek
lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon előadó eredeti
magyar művek készíttetése által a tudományos műveltség terjesztése
érdekében működjék.
A Magyar Tudományos Akadémia, ezen könyvkiadó bizottsága föladatának
megfelelni kivánván, mindenekelőtt azon hiányokra fordította figyelmét,
melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett
ennélfogva elismert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kézikönyvek
szerkesztésével megbízni; egyúttal gondoskodott, hogy a külföldi tudományos
irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak.
Ekkép a bizottság eszközlésére, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában,
tudományos eredeti műveknek és fordításoknak sorozata jelenik meg; hivatva
a külföld tudományos munkásságának eredményeit a magyar közönségre nézve
megközelíthetőkké tenni.
A bizottság kiváló gondot fordít a munkák megválasztására és különösen a
fordítások megbírálására és ellenőrzésére is.
Ennek megfelelőleg, az 1890. évtől kezdve minden fordított munkát egy e
végből fölkért szakember előzetesen átvizsgál és a fordítás helyességeért,
hűségeért a felelősségben osztozik a fordítóval.
A jelen munka fordítását dr. Némethy Géza egyetemi magántanár vizsgálta
fölül.
Budapest, 1891. június havában.
A M. T. Akadémia könyvkiadó bizottsága.